
Sign up to save your podcasts
Or


Egy regény – vagy pontosabban történetek egymásutánja – eredetileg egy 900 ezer fős nyelvi közösségnek íródott. Ők a baszkok. Megnéztem mit ír erről a mesterséges intelligencia: A baszkok a spanyol–francia határ két oldalán, a Pireneusok nyugati részén élő, különleges kultúrájú elszigetelt népcsoport, akik Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai nyelvét beszélik. A baszk nyelv (saját néven euskara) Európa egyik legnagyobb nyelvészeti rejtélye, ugyanis a kontinens egyetlen élő, izolált nyelve, amely bizonyítottan egyetlen más nyelvcsaláddal sem áll rokonságban. Hogy maga a szerző vagy élettársa fordította először spanyolra, nem tudjuk biztosan, de ma már számtalan nyelven beszélő olvasó kíváncsi, hogyan élnek az obabaiak. Izgalmas olvasmány.
A Typotex Kiadó adta ki Bernardo Atxaga Obabakoak című regényét. A fordítóval, Mester Yvonne-nal beszélgettünk.
A könyvből Pogány György olvasott fel szemelvényt.
Hajós Vera műsora
Egy gyakorló pszichológus díványára kapunk meghívást, a könyv emellett még a terapeuta gondolataiba is betekintést ad. Érdekes helyzetekről olvashatunk, amik néha még a pszichológust is meglepik. Nem titkolja olvasója előtt, hogy ő maga is küzd a kiégés szorításával, éppen ezért ez az első kérdésem hozzá: van rá recept? A rossz hír az, hogy recept nincs. De létezik megoldási javaslat.
Megragadtam az alkalmat, és beszélgetésünk túlnőtt a könyv helyzetein. Néhány olyan kérdést is feltettem, ami pl. az aktuálpolitikát érinti vagy azt, hogy milyen esetben érdemes pszichológushoz fordulnunk.
A Multiverzum Kiadó adta ki Szigeti Ildikó Pszichokanyar című munkáját. A szerzővel beszélgettünk.
A könyvből Pogány György olvasott fel szemelvényt.
Hajós Vera műsora
Élfestett könyv, virágmintával. Jól illik rá az a Petőfinek tulajdonított mondás vagy verssor, hogy „aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet”. Elvben tudjuk, hogy az ajándék virágnak van üzenete. Jónéhányat a könyv hátsó borítóján ki is emelt a tervező. A szövegben még a színről és a mennyiségről is sok szó esik. Úgyhogy utazást tehetünk a japán virágnyelv nem egyszerű útján.
Amikor Kikuko – a regény főszereplője – jelentkezik részmunkaidős dolgozónak egy virágkereskedésbe, a motivációs levelében így ír: “…a virágok nem csupán azzal okoznak örömet, hogy gyönyörködhetünk bennük, hanem a kommunikáció legmélyrehatóbb eszközei is, mert összekötik az embereket. Szerintem azzal, hogy virágot árulunk, ha csak egy kicsit is, gazdagíthatjuk a társadalmat.”
Az Európa Könyvkiadó adta ki Jamamoto Jukihisza Egy kis tokiói virágboltban című regényét. A fordítóval, Slánicz Balázzsal beszélgettünk.
A könyvből Pogány György olvasott fel szemelvényt.
Hajós Vera műsora
Lachen und Atmen im Joy Flow
In diesem Radiobeitrag wird erklärt, dass Lachen und Atmen eine untrennbare biologische Einheit bilden, die als natürliches Werkzeug gegen alltägliche Starre und Stress wirkt. Durch gezielte Übungen wie das „Milch-Shake-Lachen“ und das „Meter-Lachen“ wird die verbrauchte Restluft ausgestoßen, der Körper mit frischem Sauerstoff belebt und eine wohltuende innere Weite geschaffen. Die Sendung schließt mit dem Aufruf, das Lachen aktiv als Quelle für das eigene Glück und die körperliche Fließkraft im Alltag zu nutzen.
Ein Hörspiel der 6R des BRG St. Johann
Ein mysteriöser Mordfall im antiken Rom erschüttert die Stadt. Eine blutige Toga und eine verschollene Schriftrolle führen zu einer nervenaufreibenden Suche nach der Wahrheit.
Mit anschließendem Blick hinter die Kulissen der Aufnahme.
Das Team:
Playlist:
Heldenplatz, bemalte Schilder, junge Stimmen – „Schluss mit fossilen Förderungen“. Und mittendrin die Frage, warum ausgerechnet die Klimabewegung der Kultur eine Bühne bieten muss – und nicht umgekehrt. Was bewegt die jungen Aktivistinnen und Aktivisten? Wie sind sie zum Klimaschutz gekommen? Und warum reichen sie Kultur die Hand?
Beitrag bei der IG Kultur
Website von Friday for Future
Aber echt. Machst du auch „was mit Kultur“? Der Podcast der IG Kultur mit Patrick Kwasi.
Patrick Kwasi macht „was mit Kultur“, sonst macht er auch was mit Medien. Er hat Medienkommunikation studiert und macht die Medienarbeit der IG Kultur. Meistens versucht er Dinge zu verknüpfen und hat am Ende mehr Fragen als Antworten.
Website der IG Kultur
„Könyvet írtál, az a címe, Nóra és ugye nem nagy meglepetés, hogy téged is Nórának hívnak. Nincs kedved bemutatni a könyvet? Az az igazság, hogy én is szívesen beszélnék a könyvről, mert azért volt szerencsém olvasni. De. De ritka lehetőség, hogy a szerző maga beszéljen a művéről. Végül is mit tudsz mondani, mi ez a könyv? Ez egy könyv. Azt tudom. Te adtad ki. Azt is tudom. – Így van, saját kiadás. Mondhatjuk, hogy memoár. azt is mondhatjuk, hogy életrajzi a dolog. – Hogy adnád el? Végül is azt gondolom, én, aki sosem olvastam még tőled írást, életed első remekművét írod. Az a kérdésem, hogy mit keressek a te könyvedben, miért olvassam én el a te könyvedet? – Az én könyvem tulajdonképpen az életről szól. Valóban az én életem során megélt történések mentén taglalom tulajdonképpen az életnek a nagy dolgait. Való igaz, hogy a könyv az én életemről szól. De ebben a könyvben nem én vagyok a fontos, és nem én vagyok a lényeg, hanem az olvasó a lényeg. Amikor valaki a könyvet olvassa, akkor valóban az én életem történeteit, sztorijait olvassa, de olvasás közben a saját életére tud ráismerni. Tulajdonképpen egy tükörképet kap. Tehát ez a könyv nem egy regény, nem egy kitalált történetek tömkelege, hanem csak olyan sztorik vannak benne, amik valóban megtörténtek velem. És ha velem megtörténtek, akkor bárkivel megtörténhetnek és meg is történnek. Tehát azt mondom, hogy mondjuk ötven-hatvan darab történet van ebben a könyvben. És eközül az ötven darab történet közül, biztos vagyok benne, hogy legalább nyolc vagy tíz olyan sztorit olvas az olvasó, aminek az olvasása közben rájön, atyaúr isten, ez velem is megtörtént, vagy megtörténhetett volna, de ki tudtam kerülni. – Nem úgy, mint te, nem úgy, mint a szerző.”
Charles Aznavour à propos de sa belle relation avec Edith :
« J’ai été heureux avec elle. On avait une complicité énorme », racontait Charles Aznavour à Paris Match, revenant sur le début de sa carrière qui, si elle fut longue, ne décolla finalement pour lui qu’à 36 ans, lorsque la Môme Piaf les découvre, lui et son acolyte de l’époque, sur une scène alors qu’ils tentent de percer. La grande Edith, aussi petite que l’Arménien qui tentait alors de porter des semelles compensées pour faire taire ses complices, fera de Charles Aznavour. Elle lui conseille tout de go de se faire refaire le nez, ce qu’il accepte sans hésiter.
Leonhard Thun Hohenstein ist gebürtiger Braunauer und lebt seit einigen Jahren in Schweden. Er hat dort sogar einen Unterhausklub gegründet. Warum – und wie das schwedische Unterhaus sonst so ist –, erzählt Leonhard in dieser Folge von „Unterhaus-Stories FM“.
Foto: Privat
Hinweis: Die Unterhaus-Stories werden auch einmal im Monat im FRI Ausbildungsradio ausgestrahlt. Selbstgemachtes Ausbildungsradio, werbefrei und bunt gemischt mit Beiträgen aus dem Leben der Menschen im Innviertel. Wir machen Menschen und ihre Geschichten hörbar. Bei uns entscheidest du nicht nur, was du hörst, sondern wirst auch selbst Radiomacher. Mehr auf radio-fri.at.
Musik (Intro): Band „Junger“ – verwendet mit freundlicher Genehmigung.
From the publisher's feed