Ismét nagyágyúk voltak az Apaparagrafusban, közeleg a választás, erről volt szó a legutóbbi Apaparagrafusban.

Eljött hozzánk Csigó Péter, szociológus, a BME Szociológia Tanszék oktató-kutatója.

Kutatási területe a neoliberális demokrácia képviseleti válsága, politika és pénzügyi kapitalizmus viszonya.

Közéleti írásai a Milla, a Párbeszéd, a Mérce felületein jelentek meg.

Vendégünk volt Hann Endre szociálpszichológus is, ő az 1989-ben alapított Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója.

Rendszeresen publikál elemzéseket, elsősorban a HVG hasábjain, de gyakran szerepel más orgánumokban is.

Az eddigi választásokon átlagosan a legpontosabb előrejelzések fűződnek a nevéhez.

És eljött Schultz Nóra politikai elemző is.

Elemzései és véleménycikkei elérhetőek a Substack-en futó hírlevelében és a független média különböző felületein.

Ezen túl műsorvezetőként dolgozik a Jólvanezígy című közéleti reggeli műsorban, illetve rendszeres szakértője a DW magyar és az RTL adásainak.

Közvéleménykutatások, demokrácia, deficit, játékszabályok, jogállam, közbeszéd volt a témánk, szuperizgalmas volt, olyan sok volt a betelefonáló, hogy egy idő után ki is kapcsoltuk a telefont.

Újra és megint nagyon izgalmas témával foglalkoztunk az Apaparagrafusban, környezetpszichológiáról és egzisztencializmusról, életről és halálról, jelenről és jövőről beszélgettünk Dúll Andreával és Kőváry Zoltánnal.

Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az MTA doktora, az ELTE-PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója, a kar dékánja, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára.

A magyarországi környezetpszichológia tudományterületének és intézményrendszerének megteremtője.

Az ELTE-n és a BME-n kívül több felsőoktatási intézményben oktatja a környezetpszichológiát alap-, mester- és posztgraduális szinten pszichológusoknak, építészeknek, dizájnereknek.

Az ELTE Környezetpszichológia Kutatócsoportjának vezetője.

Kutatási területe az ember és a fizikai (természeti és épített) környezet viszonya - az otthoni, a munkahelyi, iskolai környezetek, valamint a természeti helyek és az emberek kölcsönkapcsolata, a személy-környezet összeillés. Oktató- és kutatómunkája mellett számos gyakorlati projekt környezetpszichológia szakági szakértője.

Dr Kőváry Zoltán, az ELTE-PPK habilitált egyetemi docense, klinikai szakpszichologus, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész

10 éve az ELTE oktatója, előtte 11 évig a Szegedi Tudományegyetemen dolgozott.

Főként klinikai tárgyakat, művészetpszichológiát, egzisztenciális pszichológiát és pszichoanalízist tanít.

Fő kutatási területe a kreativitás pszicho-biográfiai vizsgálata illetve az egzisztenciális pszichológia és a pszichoanalízis történte.

Magánpraxis keretein belül foglalkozik páciensekkel, de korábban dolgozott pszichiátrián, drogambulancián, egyetemi tanácsadóban és nevelési tanácsadókban is.

Több mint 100 közlemény szerzője, legfontosabb műve a "Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába” című 800 oldalas könyv, ami már angol nyelven is megjelent.

2026. első Apaparagrafusának témája az orvosi kommunikáció volt.

Ehhez két csodás és rendkívül fontos szakembert hívtunk meg.

Ők pedig.

Prof. Varga Katalin, PhD. DSc. pszichológus, egyetemi tanár, 1986 óta az ELTE oktatója, jelenleg az Affektív Pszichológia Tanszék vezetője.

1991-ben elvégezte a Magyar Pszichiátriai Társaság Hipnózis Egyesületének hipnoterápiás tanfolyamát, majd Mexikói Ericksoni Központban (Centro Ericksoniano de México) „ericksoni pszichoterapeuta”címet szerzett.

Hipnoterapeutaként egyre több területen (szülészet, általános anesztézia, orvos-beteg kommunikáció, transzplantáció) szorgalmazza a pozitív szuggesztiók alkalmazását, és általában a lélektani szempontok érvényesítését. 2007-től az ELTE PPK Perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzés szakfelelős alapító oktatója.

Számos könyv és publikáció szerzője, illetve szerkesztője a hipnózis és a szuggesztív kommunikáció, perinatális tudományok témakörben, a “Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban Képzés” kidolgozója és szakmai vezetője.

Dr. Spányik András, pszichoterapeuta, pszichiáter. Bálint-csoport vezetőként rendszeresen vezet csoportokat. A MedSpot Alapítvány orvosi vezetője, valamint a Panoráma Poliklinika pszichiátriai és pszichoterápiás magánellátásának alapítója.

Doktori kutatásait az ELTE PPK-n végezte, melynek fókuszban az orvosi pályaszocializáció, az egészségügyi dolgozók mentális állapota és az orvos–beteg kapcsolat kérdései álltak.

Amikor kitaláltuk ennek az adásnak a témáját, még nem tudtuk, hogy milyen intézkedések fognak életbe lépni azonnali hatállyal, így az eredeti műsorterven változtatnunk kellett, szinte a teljes műsoridőben a javítóintézetekről és azok működéséről, céljáról volt szó, de azért előkerült a nemrég megjelent "Köztünk járnak" című könyv is, ami a gyerekkori szexuális bántalmazásról szól.

A két vendégünk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványtól érkezett, eljött Gyurkó Szilvia, aki 2002-ben szerzett diplomát az ELTE jogi karán.

Gyermekjogi és gyermekvédelmi tanulmányokat folytatott a Columbia Egyetemen, New Yorkban, és végzett kurzusokat a Genfi Egyetemen és a Harvard szervezésében is.

2016-ban alapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, amelynek gyermekjogi, gyermekvédelmi és gyermekrészvételi programjai mára itthon és külföldön is elismertek.

Rendszeresen publikál szakmai anyagokat tudományos folyóiratokban, valamint gyermekjogi érzékenyítő cikkeket.

A másik vendégünk Vaskuti Gergő volt, aki pszichológus és kriminológus.

Dolgozott iskolában, gyermekotthonban, nevelőszülői hálózatnál és gyerekekkel foglalkozó civil szervezetnél is. Pszichológusként elsősorban kamaszokkal és kamaszokat nevelő családokkal foglalkozik.

A Hintalovon Alapítványhoz 2019-ben csatlakozott. Az alapítvány NEMECSEK Programjában összeérnek a különböző területeken szerzett tapasztalatai. Ennek köszönhetően igazán hatékonyan tudja segíteni a különböző intézményeket, közösségeket abban, hogy minél megtartóbb és biztonságosabb környezetet teremthessenek a gyerekek és a körülöttük lévő felnőttek számára.

Berobbantottuk a mansplaining-cunamit, jött ugyanis az újabb Apaparagrafus, ezúttal pedig végre Sziklai Tamás is volt, szóval nem egyedül beszélgettem a két férfivendégünkkel.

Az egyikü Kovács Bálint volt, aki íróként és újságíróként is régóta foglalkozik a nők elleni erőszak és a szexuális zaklatás témájával, Facebook-oldalán az utóbbi időkben kifejezetten sokat posztol ezerkől a dolgokról.

Puszild meg – Szexuális zaklatás, a #metoo jelenség és ami mögötte van című riportkönyve 2018-ban jelent meg. Korábban az Origo, később az Index, jelenleg a HVG újságírójaként több színház és színitanoda zaklatási ügyeit tárta fel.

Junior Prima-díjas újságíró.

Lehetne, hogy csak aludjunk? című novelláskötete 2021-ben, Vágták volna le című regénye 2023-ban jelent meg.

A másik férfink pedig Szilágyi László lesz, ő a Billog Burger Bár marketingese.

Magyarország első közéleti burgerezője nemcsak cheddar sajtszószt ad a burgerekhez, hanem társadalmi szerepvállalással fűszerezi azokat.

László nemzetközi marketing szakon szerzett diplomát majd több területen is foglalkozott céges kommunikációval, márkaépítéssel, rendezvényszervezéssel.

Az elmúlt években a billog PR tevékenységét és social media tartalomgyártásáért felel, aminek keretében bevezette Magyarországra az Angel Shot segélykérő koktélt a bántalmazott nők megvédésére. Főszervezője volt az Angel Day Fórumnak, ahol a hazai civil szervezetek és túlélő nők tudtak szakmai egyeztetést folytatni, és közösen fellépni a nők védelmében.

Napi aktivitása és társadalmi érzékenysége miatt került az elmúlt időszakban a közélet figyelmébe.

Szóval persze egyáltalán nem mansplaining volt, de nőket már rengeteget hívtunk meg, hogy a témáról beszéljenek, most meghívtunk férfiakat is, hogy kapcsolati erőszakról, feminizmusról, társadalmi felelősségvállalásról és a férfiak pozíciójáról mondják el a véleményüket.

Nők, romák, művészet, reprezentáció voltak a témáink, amikről két vendégünkkel beszélgettünk.

A társadalmi mobilitásról és annak áráról beszélgettünk két kiváló szakemberrel.

Eljött Durst Judit szociológus, antropológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutató központjának főmunkatársa és a University College London vendégkutatója.

Ő volt a Társadalmi mobilitás ára című négy éves, tavaly zárult kutatási projekt vezetője, ő az egyik szerkesztője az azonos címen megjelent tanulmánykötetnek is, amit a Gondolat Kiadó jóvoltából meg is kaptam.

A másik vendégünk Pántya József szociálpszichológus volt

Doktori fokozatát 2014-ben szerezte a Debreceni Egyetemen, 2019 óta az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa. Kutatási érdeklődésének fókuszában a proszociális és társadalmi szempontból felelős vélekedések és viselkedések meghatározó tényezőinek és következményeinek a vizsgálata áll.

Velünk tehát arról beszélgettünk, hogy mit jelent eljönni onnan, ahol születtél és megérkezni valahova nagyon máshova. Kinek jó ez, kinek nem, mi kell hozzá és mi nem, miért könnyű ez (nem az) és miért nehéz.

És még csomó minden más is szóba került.