1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon-palotában íratták alá a magyar kormány képviselőivel az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békediktátumot. Ennek a 105. évfordulójára emlékezünk. A szomszédos államokhoz került területeken élő magyarok számára nem csak nemzeti tragédia volt a trianoni határok meghúzása. A leggyakrabban a családok szétzilálását, tönkretételét, nincstelenségbe sodrását idézte elő az impériumváltás. Erdélyben a román területfoglalás nem 1920-ban, a békeszerződés után kezdődött, hanem másfél évvel korábban, a románok 1918 december elsejei gyulafehérvári nemzetgyűlését követően. Arad a román történészek szerint ennek a bölcsője volt, úgy tartják, hogy a Maros-parti városban jelentette a bölcsőt, amelyben a „nagy-román álmokat ringatták”. Mint minden erdélyi, bánsági vagy partiumi városban, Aradon is jól működő közigazgatási és kulturális intézményeket, iskolahálózatot, közműveket, felbecsülhetetlen értékű műkincseket talált az új román hatalom. Trianon aradi következményeiről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Több tucatnyi gyerekkori barát, iskolatárs, egykori kolléga jött el Aradon Kövér Péter Németországban élő író szerzői estjére szerdán – miként a hazalátogató nyugdíjas fogorvos mondta: történetei ihletői és szereplői. A fiatalkori kapcsolatok Kövér Péter számára meghatározók, az emigrációban is támaszt nyújtottak, később pedig ötletet az íráshoz – mondta el a felolvasással egybekötött esten, amelyen Vajda Anna Noémi, a Szövétnek című kulturális lap leköszönő főszerkesztője volt a beszélgetőpartnere. A magát Aradon, Németországban, sőt a román királyi család Arad megyei rezidenciájának helyszínéül szolgáló Soborsinban is otthon érző Kövér Péter legutóbbi könyvét, a Salto mortalét mutatta be szülővárosában, a rendezvény és a hosszantartó dedikálás után Pataky Lehel Zsolt kérte mikrofon elé.

Közel egy emberöltő telt el azóta, hogy első ízben megszervezték az Aradi Magyar Majálist, és a rendezvénynek azóta is töretlen a sikere, csak a koronavírus-járvány éveiben maradt el a tavaszi szabadtéri családi, szabadidős program. Az RMDSZ aradi szervezete azzal a szándékkal hívta életre, hogy a kerületi szervezetek között tartsanak egy játékos vetélkedőt, mára azonban több civil szervezet is bekapcsolódott a szervezésbe, így a rendezvényen többféle sátor, stand és program várja az résztvevőket, kicsiktől a nagyokig. A múlt szombaton az aradi strand területén tartották meg a magyar majálist, a reggeltől estig tartó rendezvényről Pataky Lehel Zsolt készített riportot.

Hat nagyszínpadi és hat stúdióelőadás szerepel az Aradi Kamaraszínház május 8-án kezdődő idei évadában. A 2025 ös műsortervet viszonylag későn hirdethette meg az önkormányzati fenntartású művészeti intézmény, ennek oka pedig az, hogy a képviselőtestület csak március végén fogadta el a város költségvetését. (De addig sem maradtak előadások nélkül a magyar nézők, néhány korábban leszerződött produkció kora tavasszal is látható volt.) Az idén 18 éves kamaraszínház – amely az aradi magyar színjátszás több évtizedes kényszerszüneteltetésének vetett véget – vendégelőadásokat, önálló és közös produkciókat egyaránt kínál a bérletet váltó nézőknek, és ha az önkormányzat betartja ígéretét, még néhány bérleten kívüli előadást is meghívhat, illetve rendezhet. A kamaraszínház saját produkcióit magyarországi és erdélyi városokban is láthatja a közönség a határon túlra is kiterjesztett Déryné-programban, emellett több nemzetközi fesztiválra is hivatalos a társulat. Ezekről és az idei évadról Pataky Lehel Zsolt kérdezte az Aradi Kamaraszínház alapító-igazgatóját, Tapasztó Ernőt.

Vasárnap tartják a megismételt elnökválasztás első fordulóját. Amióta demokratikus választásokat tartanak Romániában, először fordul elő, hogy egy országos szavazáson a magyar érdekvédelmi szövetség nem indít saját jelöltet. Az RMDSZ a kormánykoalíciós partnereivel közös jelöltet támogat a választáson, benne látja az esélyét annak, hogy az európai úton tartja majd az országot, illetve, hogy ellensúlyozni tudja a szélsőséges román pártok és jelöltek térnyerését. De vajon a magyar közösség átérzi-e a súlyát, a tétjét a választásnak úgy is, hogy nincs magyar jelölt? Pláne Arad megyében, ahol a múlt évi választásokon a román szélsőségesek nyertek? Erről kérdezte Pataky Lehel Zsolt az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökét, Faragó Péter korábbi parlamenti képviselőt.

Az időjárás tavasziasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a hüllők – köztük a mérges kígyók is – előbújnak. A hegyi- és barlangimentő-szolgálatok, nemzeti parkok munkatársai a közösségi oldalakon hívják fel a túrázók figyelmét, hogy a természetjárás során legyenek körültekintők, és előzzék meg a kígyókkal való találkozást, ugyanakkor jótanácsokkal is ellátják a kirándulókat, hogy mit tegyenek kígyómarás esetén. Milka Zsolt aradi mentőápoló, túravezető szerint az enyhe telek miatt egyre nagyobb területen és egyre magasabb tengerszint feletti magasságokban találkozhatunk már a hidegvérűekkel, de mind mondja: a romániai mérges kígyók, a viperák marása nagyon ritka esetben halálos, ezért semmi esetre se mondjunk le egy túráról a kígyóktól való félelmünkben, inkább legyünkelővigyázatosak. A május elsejét követő hosszú hétvégén sokan keresik fel hegyvidékű üdülőket, túráznak majd a természetben, nekik (is) szól Milka Zsolt tanácsa. Pataky Lehel Zsolt beszélgetett vele.

Mint arról korábban már beszámoltunk, Arad megyében több mint 180 magyar előkészítő osztályosra számítanak a következő tanévben. A beiratkozás május 6-ig tart a szeptemberben induló új tanévre, és Arad megyébenkörülbelül egy tucat helyszínen, illetve intézményben indul majd magyar nyelvű – önálló, vagy más évfolyammal összevont – előkészítő osztály. Erre a korosztályra nagy hangsúlyt fektetnek, ugyanis évtizedekre meghatározzák majd egy-egy tanintézmény diáklétszámát, struktúráját. Aradon az Aurel Vlaicu Általános Iskola magyar tagozatán a számítások szerint idén ősszel is lesz önálló osztály, sőt mára elérték azt, hogy minden évfolyamon (a „nulladiktól” anyolcadikig) önálló csoportokban folyik a tanítás. Az elmúlt években a magyar állami és alapítványi támogatásoknak – az oktatási-nevelési támogatásnak, az iskolakezdési ösztöndíjnak, az ingyenes délutáni foglalkozásnak és magyariskolabuszhálózatnak – köszönhetően megnőtt a magyar oktatás vonzereje. Ugyanakkor Balta Emese tanító, az iskola aligazgatója szerint a minőségi oktatásnak, a kiemelkedő tanulmányi eredményeknek, a kiegészítő programoknakköszönhetően ismét létjogosultságot élveznek a kerületi iskolák, egyre több szülő belátja, hogy nem kell feltétlenül a nagy iskolaközpontba járnia a gyerekének, hogy érvényesüljön. Pataky Lehel Zsolt a beiratkozásról és a magyar iskolaválasztás előnyeiről kérdezte Balta Emesét.

A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky GergelyFőgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt. A „kütyük” túlzott használata leszoktatja az embereket a személyes kapcsolatteremtésről, ezért kell felhívni, hogy milyen károkat okozhat ez a rossz szokás – állítják az alkotók és szereplők. A hétfő délutáni bemutatóról készített összeállítást Pataky Lehel Zsolt.

Április 18-án, pénteken ünnepli megalapításának 80. évfordulóját Arad elsőszámú labdarúgócsapata, az UTA. A piros-fehér mezes együttes a román labdarúgás másik magyar identitású csapatával, a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK-val játszik bajnoki mérkőzést az évfordulón, de aztmegelőzően egész héten különböző programokra várják a szurkolókat. A hat bajnoki címmel és két kupagyőzelemmel sokáig a „vidék bajnokának” számító UTA relikviáiból például futballtörténeti kiállítást rendeztek be a Neuman FerencArénában, amely naponta megtekinthető. A stadion a klubalapító iparmágnás, szesz- és élesztőgyár-tulajdonos, textiliparos néhai Neuman báró nevét viseli, a klub neve, az UTA pedig az Aradi Textilüzemek elnevezésből származó román betűszó. Az egyesület magyar eredetével mindenki tisztában van Aradon, a csapatban ráadásul egykori magyar válogatottak, például az Aranycsapat tagja, Lóránt Gyula is játszott. A jelenlegi klubtulajdonos Mészár Sándor sportmenedzser, aki 12 éve vette át az akkor csődbe jutott UTÁ-t, és új alapokra helyezve a negyedik ligából az élvonalba vezette, és ötödik éve ott is tartja. A magyaridentitásról, a jubileumi rendezvényekről, a magyar gyerekeknek szervezett edzéslehetőségekről beszélgetett Mészár Sándorral, az UTA vezetőjével Pataky Lehel Zsolt.

Két hete tart a beiratkozás a következő tanév előkészítőosztályaiba. Arad megyében több mint 180 leendő iskolásról tudnak, illetve annyira számítanak, hogy magyar oktatási intézményben, vagy magyar tagozaton kezdi majd meg a tanulmányait szeptemberben. Az elmúlt években enyhénnövekedett a magyar oktatást választók száma, Barbócz Izabella Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint ez nagymértékben köszönhető a magyar kormány és a Rákóczi Szövetség által a külhoni magyar iskoláknak és tanulóknak nyújtott támogatásoknak. Az iskolakezdési ösztöndíj, az oktatási-nevelési támogatás, az ingyenes délutáni foglalkozások és magyar iskolabusz-hálózat jelentős érv amagyar iskolaválasztás mellett. Barbócz Izabella megyeifőtanfelügyelő-helyettes Pataky Lehel Zsoltnak nyilatkozott.