Az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulója alkalmából Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Milyen film jellemzi a leginkább a világot, és benne Magyarország állapotát? Hogyan kapcsolódnak a világszerte ismert filmes sémák a politika aktuális trendjeihez? Ezekkel a kérdésekkel indul a Háttértudás új adása, és folytatódik azzal, hogy mit lehet tanulni a zombifilmekből a politikából, és miért nem működik a zombifilmek adásban tárgyalt zsánere a Fidesznek?

Az adásban foglalkozunk azzal a jelenséggel, ahogyan Orbán Viktor gondolkodása „felnagyszerűsödik”, akárcsak azzal, hogy mi az, amit Magyar Pétertől soha nem kell várni, pedig alapértelemzetten elvárható lenne egy politikustól.

Végül kitérünk arra is, hogy mit árul el egy politikusról az, ha a világ jelenlegi állapota láttán az ivást ajánlja – még ha zárt körben is, de – megoldásnak. Mire megy egy politikus a krízissel, valóban tehetetlen-e amikor annak gondolja magát?

Válaszok a Háttértudás új adásában.

A kerekesszékesek állami autóvásárlási támogatásáról beszélt kollégánk a Klubrádióban.

A Samsungot ezerrel védő kormánytagokról beszélt a Klubrádióban az Átlátszó főszerkesztő-helyettese

Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó munkatársa nyolc éve kezdett el foglalkozni a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárának működésével. Amit ma tudunk arról, hogy a veszélyes anyagokkal dolgozó üzem folyamatosan megszegte a környezet- és munkavédelmi szabályokat, azt nagyrészt az ő állhatatos munkájának köszönhetjük.

- Miért most robbant a gödi Samsung-botrány, és nem az elmúlt 8 évben? ˙(0:00)Az első cikk – 2018-ból. (02:00)

- Több, mint 8,5 tonna magzatkárosító oldószer került a levegőbe. 2023-ban. (4:32

- „Óriási teherautókkal meg tartályokkal visznek el rengeteg földet” – 2021. (09:52)

- Rendszerszintű probléma, hogy minden megy tovább, vagy leszóltak fentről? (17:01)

- Fideszes kampány Gödön, az akkugyárról író újságíró ellen. (23:04)

- „A Szuverenitásvédelmi Hivatal valójában a kormány által idecsábítani akart, külföldi nagytőke ökle, amely lesújt a helyi civilekre és a magyar újságírókra.” (30:36)

- Nincs visszatartó ereje a pár tízmilliós bírságoknak akkor, amikor közben 270-280 milliárdot ad a magyar állam a beruházónak. (32:38)Amikor saját magát ellenőrzi a szennyező üzem, akkor könnyű arra hivatkozni, hogy nincs határérték-átlépés. (36:36)

- „A Samsung gyár esetében 2018-tól ’23-ig leírtam – gyakorlatilag minden második cikkben –, hogy ez a gyár környezetvédelmi engedély nélkül működik.” (41:33 )

- „Tudjuk, hogy Szijjártó Péter és Tuzson Bence bábáskodtak a gödi gyár, illetve az akkumulátoripar erőltetése körül, de azért ez az egész mégiscsak a kormányfő tusványosi bejelentése nyomán indult.” (46:09)

- Rendőrség: „ha az újságíró a fenyegetések ellenére tovább ír, akkor meg se fenyegették.” (51:48)

- Mitől fél a hatalom? A közérdekű adatkérésektől! (54:36)

- Zsuzsa! Folytatod? (58:53)

Szendőfi Balázs halkutatóval, természetfilmesről beszéltünk a nemrégiben történt kárókatona-mészárlás kapcsán arról, hogy mikor a barátai és mikor az ellenségei a természetnek a pecások és a vadászok. Lábon lőtt farkasok és túrázók, miniszterelnök-helyettesi lobbik, a népmesék aranyhala és a tatai Öreg-tó elapasztása is szóba került. És találtunk egy, a kárókatonák kilövésénél hatékonyabb módszert is arra, hogy megtízszerezzük a Duna halállományát.

Megkérdezzük Szendőfi Balázst, hogy létezik-e halőrbűnözés, aki erre hosszú és összetett választ ad. (00:01)Mi történt a Tassi-zsilipnél? (03:42)440 tonna ólmot juttatunk a környezetbe a vadászat útján évente. Hogyan kerül az ólom a fácánlevesbe? (09:33)Mennyit ér egy rétisas kilövése és mennyit egy túrázóé? (16:39)„A vadász a közvélekedéssel ellentétben nem akkor követi el a legnagyobb merényletet a természet ellen, amikor kilövi az állatot, hanem akkor, amikor felszaporítja, eteti.” (25:16)Miért „szaporodtak el” a három lábú farkasok a jeladós svájci farkas kilövése után az erdeinkben? (27:30)Egykor egész Európát Magyarország látta el hallal, aztán ez visszaesett – figyelem, nem tévedés – egy ezred részére. K volt a bűnös? Spoiler: nem a kárókatonák. (32:17)A szállodahajók Covid alatti elmaradása megtízszerezte a Duna halállományát. Akkor mégis miért a kárókatonákat okoljuk, ha kevés a hal? Miért „kerek szám” az ideális amurmennyiség a hazai vizekben? (35:33)Melyik hal lehet a népmesék aranyhala, ha nem az, amelyik az akváriumokban és kerti tavakban található? Hozunk egy példát arra, amikor a pecások és a halőrök a jófiúk. (42:10)Milyen károkat okoz a tatai Öreg-tónak, ha leapasztják a halgazdaság kedvéért? (53:07)

SHOWNOTES:

Szendőfi Balázs a Facebookon: ⁠https://www.facebook.com/szendofi.balazs⁠

Az adásunk apropóját adó, az állóvizet felkavaró poszt a kis kárókatonák lemészárlásáról: https://www.facebook.com/szendofi.balazs/posts/pfbid02LcNS5YWQesPww6jp8ez4p8vcd6Z23G1QFPiBijK7HNAWLMKFfHBxAPWehqMfuRgfl

Kollégánk a Szuverenitásvédelmi Hivatal 1,3 milliárd forint közpénzbe kerülő önreklámjáról beszélt a Klubrádióban.

Összedől a vasúti közlekedés, miközben aránytalanul sokat költünk sokszor értelmetlen közúti beruházásokra. Az Átlátszó 2025-ben kiemelten foglalkozott a MÁV bajaival, miközben a túhajtott út- és hídépítések is rengeteg témát szállítottak nekünk. Koncepció, vagy épp ellenkezőleg, valami egészen más áll a mögött, hogy mindent pont fordítva csinálunk, mint akár a régi tagállamok, akár a sikeresebb régióbeli országok az Európai Unióban? Podcast Vitézy Dáviddal és Segesvári Csabával.

- Utolértük Ausztriát? (03:16)

- Nem csak Ausztria, Lengyelország és Csehország is gőzerővel fejleszti a vasutat. (07:51)

- 1968 óta nem változott semmit az, ahogy a mindenkori magyar kormányok a vasútra, vasút és közút szerepére gondolnak? (17:05)

- Vitézy Dávid elárulja, szerinte miért vasútellenes az Orbán-kormány. Tényleg a közvélemény-kutatók, a Fidesz-szavazók demográfiai eloszlása és a társadalomban meggyökerezett tévhitek határozza meg a szakma helyett, hogy mire költünk és mire nem? (19:34)

- A közútfejlesztésben nem volt se fülkeforradalom, se rendszerváltás. (25:15)

- Elhangzik a recept a vasút megmentésére. (29:26)

- „Az a tézis, hogy attól, hogy valahova elér a gyorsforgalmi út, az gazdasági növekedést hoz, ez egyszerűen ez ez ez többször megdőlt.” (35:15)

- Az nem vidékbarát politika, hogy bezárják a vasútat Komlón, Debrecen környékén, miközben 400 milliárd forintot költenek el egy olyan mohácsi hidra, amin nem fog annyi ember közlekedni egy nap, mint a 73-as trolin. (41:02)

- Tényleg „kibaszott velünk” a Strabag? Szóba kerül az M30-as körüli hercehurca. (49:04)

- De ezt nem csak azok mondják, akik szeretik a vonatokat? (59:54)

A korrupció elleni fellépéssel kampányoltak és leváltották a korábbi vezetést. Mire jutott Győr, Zugló és a Hegyvidék új polgármestere?

A Háttértudás új adásában több kérdéssel is foglalkozott Böcskei Balázs és Tóth Csaba: igaz-e az állítás, hogy akik már tudják kire szavaznak, azok hátra is dőlhetnek, nekik új információval, tudással vagy érdekességgel ez a kampány ugyanis nem már szolgálni? Aztán megválaszoljuk azt is, hogy ki volt újszerűbb ebben a félévben: Orbán vagy Magyar? Orbán miben hozott mást Orbánhoz képest, Magyar miben nem hozott újat Magyarhoz képest?

Milyen akcióhős lenne Orbán Viktor és Magyar Péter, továbbá mit jelent az, hogy „a politikában olyan jellegű habitus-párharcok, mint az Orbán-Magyar, meglehetősen ritkák”. Milyen ez a párharc, és miben más, mint amit egy amerikai, de akár eddigi magyar kampányokban is megtapasztaltunk? És kinek kedvezhet ez a másság? A Háttértudás új adásában ezekről a kérdésekről is beszélgetett Böcskei Balázs és Tóth Csaba.