atlatszo.hu

A horgászatra többnyire békés, természetközeli hobbiként gondolunk. De mi történik, ha nem az egyes horgászt, hanem az egész rendszert nézzük? Mit jelent a természetes vizek számára a tömeges haltelepítés, az etetőanyagok használata, a horgászhelyek kialakítása, vagy éppen az, hogy százezrek használják ugyanazokat az élőhelyeket?

Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes, terepi szakember, ismeretterjesztő és aktivista. Nyáron megjelent, *Az egymillió horgász országa* című könyvében a magyar horgászat egy olyan oldalát mutatja meg, amelyről ritkán esik szó. Élesen, sokszor provokatívan fogalmaz, de hosszú évek terepi tapasztalataira, halkutatói és természetfilmes munkájára támaszkodik. Szerinte a horgászat jelenlegi formájában komoly ökológiai terhelést jelent – miközben mi, laikusok, ebből többnyire alig látunk valamit.

Azért hívtuk meg Balázst, mert a könyve kapcsán mi is szembesültünk azzal, hogy egy fontos, mégis kevéssé tárgyalt és megosztó témáról van szó.

Beszélünk természetes vizekről és horgásztavakról, pontytelepítésről és etetőanyagokról, a halak szenvedéséről és a catch and release gyakorlatáról, a horgászat mögött kialakult intézményi rendszerről – és végső soron arról, hol húzódik a határ a természet szeretete és a természet saját igényeink szerinti használata között.

Tartsatok velünk!

🎙️ SHOWNOTES 🎙️

• Szendőfi Balázs Facebook-oldala: https://www.facebook.com/szendofi.balazs

• Szendőfi Balázs természetfilmjei: https://www.youtube.com/@szendofi

• Szendőfi Balázs: Az egymillió horgász országa, HVG Könyvek: https://hvgkonyvek.hu/konyv/az-egymillio-horgasz-orszaga

• Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének Facebook-oldala: https://www.facebook.com/sandor.bardoczi

• Szendőfi Balázs délegyházi/dél-pesti bányatavakról készült drónfotós posztja: https://www.facebook.com/szendofi.balazs/posts/10229515030373964

• Az IPCC 2018-as különjelentése a globális 1,5 °C-os felmelegedésről: https://www.facebook.com/szazegyesszobabol/posts/4176493095719979

• Budapest halai: https://www.youtube.com/watch?v=FR3IJFsOGiM

• A Szilas-tó Természetvédelmi Terület: https://www.facebook.com/profile.php?id=100070237504522

• HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet: https://www.blki.hun-ren.hu/BLKI

• Hegyek-völgyek halai: https://www.youtube.com/watch?v=GVC04zYgVBs

• Hegyizene: https://www.youtube.com/watch?v=wMTfE5kfMTU

• Kufárok a templomban: https://www.youtube.com/watch?v=sLtaIIhSjlg, https://www.youtube.com/watch?v=ceQLWG9h32o

______________

🔗 Itt tudtok ránk feliratkozni ℹ️

→ Spotify: https://open.spotify.com/show/1M9zBI6G8hDlHXYEOmA3ZY

→ Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCZlBL83WQs8Ox7Awf-ur8PQ

→ Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/us/podcast/podcast-a-sz%C3%A1zegyes-szob%C3%A1b%C3%B3l/id1291892126

______________

// borítókép: still + HVG Könyvek

Harminc évvel az olajszőkítés fénykora után még mindig nem tudjuk pontosan, kik voltak a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb korrupciós és szervezett bűnözési botrányának valódi haszonélvezői.

A Papíron Szép legújabb adásában Papp László Tamás oknyomozó újságíróval beszélgetünk az olajügyekről, az eltűnt aktákról, a megsemmisített dokumentumokról és azokról az új információkról, amik most látnak napvilágot.

A tartalomból

00:00:51 – Miért beszélünk még mindig az olajszőkítésről? A rendszerváltás egyik legnagyobb botránya harminc évvel később is felvet kérdéseket.

00:01:17 – Hogyan teremtenek az állami döntések váratlan lehetőségeket a szervezett bűnözés számára? A szesztilalomtól a drogháborúig.

00:06:35 – Az olajbiznisz következményeként több százmilliárd forint tűnhetett el a költségvetésből. Hogyan vált iparággá a kis ügyeskedés?

00:08:27 – Az Energol felemelkedése: Portik Tamás, volt rendőri vezetők és az állami korrupció szerepe.

00:11:38 – A hatóságok éveken, évtizedeken át jelezték a problémát. Miért maradt mégis érintetlen a rendszer?

00:12:35 – „Ezt a pontot külön kérésre töröltük.” Friss dokumentumok helyezhetik új megvilágításba a döntéshozatalt.

00:14:20 – Miért lett újra aktuális az olajügy 2026-ban? Leszámolások, robbantások és a Boros-ügy: mi történt, amikor véget ért az olajbiznisz?

00:19:06 – Polt Péter, Pintér Sándor és a felelősség kérdése az olajügyek kivizsgálásában.

00:20:03 – Több mint négyezer olajügy, több száz elítélt – mindössze egy rendőr és egy minisztériumi tisztviselő volt a vádlottak között. Mi hiányzott: az eszköz vagy a politikai akarat?

00:24:03 – „A rendőrség kereste Portikot, de mindig olyankor, amikor nem volt ott.”

00:27:34 – A kormányváltás után derült ki, hogy több kulcsfontosságú olajügyi dokumentumnak is nyoma veszett.

Az Átlátszó olajügyekkel foglalkozó cikksorozata itt olvasható:

https://atlatszo.hu/szerzo/papplaszlotamas/

A Szuverenitásvédelmi Hivatal alig két évig működött, mégis az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb egykori intézménye volt. A Papíron szép új adásában felidézzük, hogyan jött létre a hivatal, milyen politikai célt szolgált, miként próbálta megfélemlíteni a független sajtót és a civil szervezeteket, illetve hogyan zajlott az Átlátszó és a hivatal közötti per. Arról is szó esik, mit jelent a hivatal megszüntetése, és vajon eltűnt-e vele együtt az a politikai gondolkodásmód is, ami létrehozta.

A tartalomból

00:00:00 – Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal már a múlté, ez nem jelenti azt, hogy felesleges beszélni róla. Így jött létre, és így vált hamar az egyik legvitatottabb állami intézménnyé.

00:01:14 – Az öröksége még sokáig itt marad velünk – és nem csak a célba vett civilekkel, újságírókkal, ellenzékiekkel.

00:04:23 – Felidézzük azt a politikai környezetet, amiben a hivatal megszületett, és azt, hogy miért pont a független sajtó és a civil társadalom lett a rendszer egyik fő célpontja.

00:08:19 – Milyen szerepet vállalt (önkéntelenül is) a független média a politikai változások előkészítésében, a Tisza felemelkedésében?

00:12:10 – Így működött és nem működött a SzuHi. Miért kapta ezt a nehezen értelmezhető nevet? Hogyan szolgálta ez a politikai kommunikáció céljait?

00:19:22 – Körbejárjuk, hogyan illeszkedett az intézmény az Orbán-rendszer hatalmi struktúrájába, és miben hasonlított a titkosszolgálatokhoz.

00:28:47 – Átlátszó vs Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mindent a perről és arról, melyik ügyekkel hívhattuk fel magunkra Láncziék figyelmét.

00:33:00 – A gödi Samsung-akkugyár, a GödÉrt Egyesület, az Átlátszó és a külföldi támogatásokról szóló narratíva esete.

00:39:00 – A hivatal jogkörei korlátozottak voltak, de így is nagy károkat tudott okozni.

00:41:45 – Miyen érzés volt úgy dolgozni, hogy egy állami intézmény jelentéseket készített a szerkesztőségről? Milyen hatással volt ez ránk, újságírókra?

00:49:00 – A SzuHi kudarca: hiába a milliárdos költségvetés és a széles jogkör, bizonyítékot nem tudtak felmutatni.

00:54:10 – Szuverenitásvédelmi? Átláthatósági? Ellehetetlenítési?

00:57:40 – A hivatal megszűnésével eltűnt-e az a politikai gondolkodásmód is, ami létrehozta? Milyen tanulságokat érdemes levonnunk a történtekből?

Idén 15 éves az Átlátszó. A jubileum alkalmából egy olyan újságíróval idézzük fel az elmúlt másfél évtized legfontosabb történeteit, aki meghatározó szerepet játszott lapunk történetében. Mong Attila oknyomozó újságíró, a New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists európai képviselője, az Átlátszó egykori főszerkesztő-helyettese az indulástól kezdve részt vett a szerkesztőség felépítésében, a közösségi finanszírozási modell kialakításában és számos emlékezetes tényfeltáró anyag elkészítésében.

Milyen volt független oknyomozó szerkesztőséget építeni 2011-ben, amikor az olvasói finanszírozás még szinte ismeretlen modellnek számított Magyarországon? Melyik Átlátszó-nyomozásra a legbüszkébb, és mely ügyek hatása bizonyult évekkel később is meghatározónak? Hogyan alakította át az Orbán-kormány a magyar médiarendszert, milyen eszközökkel nehezedett egyre nagyobb nyomás a független újságírásra, és mit jelent ma újságírónak lenni Magyarországon?

00:00:00 – A kezdetekről és az elmúlt másfél évtized tanulságairól.

00:00:36 – Hogyan született meg Magyarország első közösségi finanszírozású oknyomozó szerkesztősége, és miért számított úttörőnek ez a modell 2011-ben?

00:04:32 – Mong Attila felidézi az egyik legemlékezetesebb átlátszós oknyomozását: egy családi házba forgatott uniós fejlesztési pályázat történetét, ami végül az OLAF figyelmét is felkeltette.

00:08:07 – Milyen volt oknyomozó újságot írni a NER hajnalán? Oligarchák, Simicska Lajos és a korabeli médiakörnyezet.

00:09:13 – Mi minden változott az elmúlt tizenöt évben, és milyen hatással volt ez az újságírásra?

00:12:01 – Mit jelent ma független újságírónak lenni? A politikai és üzleti nyomástól való függetlenségről, szakmai és etikai alapelvekről.

00:14:16 – Az újságírókat érő fenyegetések az elmúlt másfél évtizedben: lejárató kampányok, megbélyegzés és nemzetközi tapasztalatok.

00:17:10 – Mit értenek félre leggyakrabban külföldön a magyar sajtószabadság állapotáról?

00:21:40 – A legsürgetőbb feladatok. Információszabadság, közmédia és a független média finanszírozása.

00:25:35 – Mire elég néhány új jogszabály – és mire nem?

00:28:26 – Milyen Magyarországot szeretnénk látni tizenöt év múlva? Hol lesz az Átlátszó helye 2041-ben? A független sajtó jövőjéről és a demokratikus nyilvánosságról.

Több százmilliárd forint közpénzből építette fel a Fidesz azt a nemzetközi think tank-hálózatot, aminek hatása messze túlmutatott Magyarországon. A Papíron szép, az Átlátszó szerkesztőségi podcastjának negyedik adásában Zubor Zalán és Sarkadi Nagy Márton oknyomozó újságírókkal beszéljük végig, hogyan működött ez a rendszer, kiket és hogyan finanszírozott, milyen politikai eredményeket hozott, és mi várhat az MCC-re, a Batthyány Lajos Alapítványra, az Alapjogokért Központra vagy a Danube Institute-ra a kormányváltás után.

00:00 – Hogyan épült fel a Fidesz nemzetközi think tank-hálózata, és mit vásárolt vele a kormány?

03:00 – Végigvesszük a legfontosabb szervezeteket (MCC, Batthyány Lajos Alapítvány, Danube Institute, Alapjogokért Központ), és azt, hogy milyen szerepet töltöttek be a rendszerben.

07:30 – Így lett Magyarország a nemzetközi populista jobboldal találkozóhelye.

09:30 – A közpénz útja az alapítványokon keresztül vezet a think tankekhez.

22:20 – Mihez kezd a Tisza-kormány az MCC-vel és a Batthyány Lajos Alapítvánnyal? (Adásunk felvétele után jött a hír, hogy július 31-ével Ruff Bálint Miniszterelnökséget végző miniszter megszünteti az MCC alapítványát – a szerk.)

28:50 – Elmeséljük, milyen akadályokba ütközött az Átlátszó, amikor megpróbálta feltárni a think tank-hálózatok finanszírozását.

34:10 – Mit ért el valójában a Fidesz a több százmilliárdos szerződésekkel?

42:50 – Az MCC és a BLA kiemelt politikai szerepéről.

55:42 – Orbán Viktor sajátos mentőakcióba kezdett a választási vereség után.

58:52 – Miért tűnik úgy, hogy a Fidesz maga mondott le a think tank-hálózat jelentős részéről?

1:00:57 – Csontvázak a szekrényből: ez maradhat a Fidesz médiájából és nemzetközi kapcsolatrendszeréből.

1:05:22 – Hogyan értelmezik a nemzetközi konzervatívok a Fidesz választási vereségét?

A podcast az Európai Unió társfinanszírozásával készült. Tartalmáért kizárólag az Átlátszó felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Mit tett az Orbán-rendszer a Várral? Sétálós podcast Erő Zoltánnal és Kelecsényi Kristóffal, miközben megmutatjuk belülről a Karmelitát is.

Tímár Áronnal és Orsós Lajossal beszélgettünk a a Szavazat ára c. filmről és a De! Akcióközösségről.

00:00:24 Melyik volt előbb: a Szavazat ára vagy a De! Akcióközösség?

00:01:45 Hónapokig egy betűt sem írtak le, aztán hirtelen megtáltosodtak.

00:02:37 A „szavazatvásárlás” kifejezés arra utal, mintha egyenrangú felek lennének a gépezetben. Pedig ez egyáltalán nem így van.

00:02:58 Az elcsalt szavazat csak a végállomás egy kizsákmányolásra épülő rendszerben.

00:03:54 A szavazatvásárlás nem cigánykérdés, hanem kiszolgáltatottsági kérdés. Jó példa erre Nyírbogát, ahol alig élnek romák, a település mégis a választási csalások orvosi lova lett a kampányban.

00:05:57 Az empátia, a megértés és a folyamatos jelenlét volt a kulcs azokhoz, akiknek kevés a vesztenivalójuk.

00:11:27 „Ha most el lehet sétálni több százezer bezsákolt szavazattal, akkor itt a vége.”

00:14:06 Szabó Bence, Pálinkás Szilveszter és a hétköznapi hősök esete.

00:15:01 A cigarettacsempésztől a drogdíleren át a polgármesterig – a szavazatvásárló gépezet azokra számít, akiknek kiterjedt hálózata van.

00:16:12 A Városi Civil Alap támogatásai ötvenmilliós nagyságrendekben látták el az egyéni kerületeket a választások előtt. A szavazatvásárlók sporttáskában, kisteherautóban hozták a csomagokat. De honnan volt a pénz?

00:18:30 A kormányzati akarattal gyorsan jöhetnének az eredmények is.

00:20:07 A rendszer a megfélemlítésre gyúrt: droggal, alkohollal, gyerekkel, munkával zsaroltak.

00:24:12 Sztorik, amik kimaradtak a filmből – nem véletlenül.

00:28:52 „Azt mondta, annyira utálja őket, hogy bevállalja arccal. Majd amikor hazaért, már kitette a Facebookra is. Két napon belül meglátogatták.”

00:33:22 Kellett egy saját hálózat. Több ezer önkéntes, Last Days of Rendszerváltás – avagy így lettek az őrszemek.

00:40:24 A vámpírok nem szeretik a napfényt.

00:41:39 Dombrádon is komolyan vették a „vendéglátást”.

00:48:55 Tizennyolc évig volt az RTL riportere, de ilyet még ő sem csinált.

00:54:16 A független sajtónak is nagy szerepe volt a tömeges választási csalás visszaszorításában.

00:58:41 „Egy nagy »de!« után kiált ez az ország.”

01:03:15 „Az, hogy jelenleg ugyanaz a büntetési tétel, ha valaki ötezer forintot elfogad egy szavazatért, mintha valaki milliárdokért megszervezi ezt az egészet, mindent elmond arról, hogy kinek az érdekében írták a törvényeket.”

A Papíron szép második adásában arról beszélgetünk: mit jelent az elszámoltatás, hol a határ az igazságtétel és a bosszú között, és egyáltalán, meg lehet-e ezt csinálni úgy, hogy közben ne sérüljön az, amit most éppen újra fel kéne építeni.

A stúdióban Hadházy Ákos korrupcióellenes aktivista és volt országgyűlési képviselő, aki több mint egy évtizeden át dokumentálta az Orbán-rendszer visszaéléseit; valamint Katus Eszter és Solti Hanna, az Átlátszó újságírói.

2026 tavaszára világossá vált, hogy a hazai zöldpolitika parlamenti képviselete megbukott. Ebben az adásban az elmúlt közel húsz évről beszélgetünk: arról, hogyan jutottunk el az LMP alapításától odáig, hogy 2026-ra a zöld pártok lényegében eltűnnek az országos politikából. Ez valóban egy korszak végét jelenti-e, vagy akár egy új szakasz kezdete is lehet?

Szó esik a választási rendszer szerepéről, a rossz politikai alkukról, a zöldmozgalom állapotáról, valamint arról is, hogy ma kik és milyen formában tudják továbbvinni a zöld ügyeket Magyarországon.

Őry Ádám humánökológussal, újságíróval, a Zöld Fordulat kommunikációs munkatársával és a Karátson Gábor Kör tagjával személyesen is tudtunk találkozni, ő a stúdióban volt velünk. Másik vendégünket, Jávor Benedek biológust, Budapest Főváros brüsszeli képviseletének vezetőjét és korábbi európai parlamenti zöld képviselőt távolról kapcsoltuk be a beszélgetésbe.

Mi vezetett a magyar zöld pártpolitika visszaszorulásához? Milyen tanulságai vannak ennek az elmúlt két évtizednek? Van-e esély újrakezdésre?

Tartsatok velünk!

🎙️ SHOWNOTES 🎙️

• Zöld Fordulat: https://zold-fordulat.hu/, https://www.facebook.com/zoldfordulategyesulet/

• Budapest Főváros brüsszeli képviselete: https://budapest.hu/varoshaza/fovarosi-onkormanyzat/varosdiplomacia/budapest-fovaros-brusszeli-kepviselete

• Jávor Benedek a legzöldebb EP képviselő, greenfo.hu: https://greenfo.hu/hir/javor-benedek-a-legzoldebb-ep-kepviselo/

• A magyar választási rendszer változásai (2010-2025) – I. rész, kontroll.hu: https://kontroll.hu/cikk/velemeny/2025/05/17/a-magyar-valasztasi-rendszer-valtozasai-2010-2025-i-resz-1

• Anyázik, hezitál, tárgyal: így válik az LMP, HVG: https://hvg.hu/itthon/20130131_LMP_Parbeszed_Platform_szetvalas

• Kis mozgalomtörténet: Zöldek a rendszerváltás után, államszocializmustól illiberalizmusig, merce.hu: https://merce.hu/2017/01/07/kis_mozgalomtortenet_zoldek_a_rendszervaltas_utan_allamszocializmustol_illiberalizmusig/

• A magyarországi zöldmozgalom a rendszerváltástól az ezredfordulóig, ellensuly.hu: https://ellensuly.hu/a-magyarorszagi-zoldmozgalom-a-rendszervaltastol-az-ezredforduloig/

• Zöldpártok Magyarországon - Örök ígéretek, magyarnarancs.hu: https://magyarnarancs.hu/belpol/zoldpartok_magyarorszagon_-_orok_igeretek-71449

• A Zöldek lenyomták a CDU-t a baden-württembergi tartományi választáson, 444.hu: https://444.hu/2026/03/09/a-zoldek-lenyomtak-a-cdu-t-a-baden-wurttembergi-tartomanyi-valasztason

• A brit zöldek legyőzték a szélsőjobboldalt a kulcsfontosságú választáson, a Munkáspárt csak harmadik lett, Euronews: https://hu.euronews.com/my-europe/2026/02/28/a-brit-zoldek-legyoztek-a-szelsojobboldalt-a-kulcsfontossagu-valasztason-a-munkaspart-csak

• A tatai adásunk, s03e09: https://creators.spotify.com/pod/profile/szazegyesszobabol/episodes/Helyi-ads--Tata---s03e09-e17ill9

🎧 Podcast ajánlók 🎧

- Pogi Podcast: https://open.spotify.com/show/2ALVhJ5CTr9sQbl2deblHi (RSS: http://feeds.megaphone.fm/BETO2480917171)

- Hatalmas Arcok, betone.hu: https://betone.hu/shows/hatalmas-arcok/ (RSS: https://feeds.megaphone.fm/hatalmasarcok)

- Kihalni veszélyes: https://www.facebook.com/kihalniveszelyes.podcast/, https://www.youtube.com/@kihalniveszelyes.podcast (RSS: https://anchor.fm/s/ce466710/podcast/rss)

- Liu Cixin: A háromtest-probléma, amatőr hangoskönyv felolvasás: https://www.youtube.com/watch?v=d5p33ZXDaZc

- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Kossuth-Mojzer: https://www.kossuth.hu/A-gyertyak-csonkig-egnek-hangoskonyv

______________

🔗 Itt tudtok ránk feliratkozni ℹ️

→ Spotify: https://open.spotify.com/show/1M9zBI6G8hDlHXYEOmA3ZY

→ Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCZlBL83WQs8Ox7Awf-ur8PQ

→ Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/us/podcast/podcast-a-sz%C3%A1zegyes-szob%C3%A1b%C3%B3l/id1291892126

______________

// borítókép: Fortepan / Philipp Tibor – https://fortepan.hu/hu/photos/?id=60413

Magyarországon a legpontatlanabbak a politikai közvélemény-kutatások az egész világon. Az eredmények közötti különbségek akkorák, amelyeket nem lehet nem szándékossággal magyarázni, de strukturális okok is állnak a háttérben. Fazekas Dániel és Tom Wormald szeretné megvédeni a szakma becsületét. Beszélgetésünkből kiderül, mikor hihetünk egy intézetnek és mikor kell óvatosnak lenne a sajtóban megjelenő választási „jóslásokkal”.

- Akkora különbségek vannak különböző intézetek adatai között, hogy valaki biztos csal. [04:09]

- Minél kevésbé kap szerepet a demokrácia egy diktatúrában, annál jobban felértékelődik a közvélemény szondázása a döntéshozatalban. [09:20]

- Egy erős állítás: Magyarországon a legpontatlanabbak a közvélemény-kutatások az egész világon. [12:30]

- A Brexit tanulsága: Szoros eredmények előtt tényleg nehezebb mérni? [19:05]

- Mi a „súlyozás” és miért nem érti Deák Dániel? [32:09]

- Ki hazudik? Az intézet, amelyik kozmetikázza az adatokat vagy a megrendelő, aki saját magát is becsapja, ha megerősítést vár és nem valódi választ? [38:30]

- Lehet egyáltalán hinni a közvélemény-kutatásoknak? [47:50]

Támogasd az Átlátszót rendszeres adománnyal 👉 ⁠https://atlatszo.hu/tamogatom⁠ ‼️ és add az Átlátszónet Alapítványnak a személyi jövedelemadód 1%-át! Adószám ➡️ 18516641-1-42 👉 ⁠https://atlatszo.hu/azenadombol