A 2026-os esztendő első negyedévét szemlélve úgy tűnik, a szabályokon alapuló globális rend stabilitása alapjaiban rendült meg. Mindössze néhány hét leforgása alatt súlyos geopolitikai törésvonalak kirajzolódásának lehettünk tanúi:

▶️ Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikai kézre kerülése;
▶️ Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos expanziós tervei;
▶️ Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Mark Carney kanadai miniszterelnök korszakváltást vizionáló, fajsúlyos beszédei;
▶️Valamint a kiújuló Irán–USA konfliktus.

Valóban egy új világrend felemelkedését látjuk? S ha igen, keresztény szemmel hogyan ítéljük meg a fokozódó nemzetközi helyzetet? Elégséges-e az „igazságos cél”, ha a megvalósítás eszköze morálisan vitatható? Igazolható-e a nemzetközi stabilitás helyreállítása katonai erővel az igazságos háború tanításának tükrében, és létezik-e olyan globális egyensúly, amely nem pusztán hatalmi, hanem erkölcsi alapokon nyugszik?

Az Axioma Podcast legújabb adásában Pulay Domonkos vendége ezúttal dr. Filemon Norbert, az Axióma Központ kutatási vezetője.

Ma egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a kereszténység összemosásra kerül egy politikai párttal, annak programjával vagy ideológiai hovatartozásával. 

A történelemben számos példát találunk arra, amikor a „keresztény” jelzőt kisajátítva egyes pártok a keresztény hitet politikai haszonszerzés eszközévé, végső soron „termékké” silányítják, háttérbe szorítva Krisztus követésének és a megváltás örömhírének felbecsülhetetlen ajándékát.

A feszültség rendszerint a hitelesség kérdésénél válik élessé. Hitelesen képviseli-e egy adott párt a keresztény értékeket és elveket, és valóban tükrözi-e a keresztény társadalmi tanítást a politikai gyakorlatban?

Bár a kereszténység és a politika kapcsolata napjaink egyik legérzékenyebb témája, ez nem adhat felmentést a kérdéskör higgadt és átfogó kutatása alól. Ha a magyar történelem keresztény politikai pártjainak programjait vizsgáljuk, óhatatlanul felmerül a kérdés: létezik-e egy beazonosítható kritériumrendszer vagy mérce, amelyhez minden magát kereszténynek valló politikai pártnak viszonyulnia kellene? 

Az Axioma Központ legújabb kutatása a magyar keresztény pártok programjainak átfogó vizsgálatával, s az elmúlt idők elméletének és gyakorlatainak az összegzésével lehetőséget ad annak a megértésére, hogy milyenek a keresztény politikai pártok Magyarországon, illetve hogy ez alapján milyen keresztény magyar politikai minimumok határozhatók meg.

Axioma Podcast legújabb adásában Pulay Domonkos vendége ezúttal Dr. Darabos Ádám, az Axioma Központ és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa, a keresztény politikai gondolkodás egyik fiatal hazai szakértője, és a "Keresztény politikai minimum?" c. tanulmány társszerzője. 

👉 Nézd vagy hallgasd meg a beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy léteznek-e olyan közös pontok, amely alapján felállítható egyfajta keresztény politikai minimum?

Több kutatás is alátámasztja, hogy a kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása.

Miközben világszerte emberek százmilliói – az Open Doors 2026 januárjában publikált jelentése szerint 388 millió keresztény – szenvednek Jézus Krisztusba vetett hitük megvallása miatt, a téma mégis ritkán kerül a nyilvánosság fókuszába. Mi ennek az oka? Közömbösség? Netán az üldözött keresztények helyzetének tudatos elhallgattatása?

Hol húzódik a határ a vallásszabadság, a diszkrimináció és tényleges üldöztetés között? Miért veszélyes az üldözés relativizálása, és hogyan épülnek egymásra azok a folyamatok, amelyek a történelem során már többször is tragédiához vezettek?

Az Axioma Podcast legújabb epizódjában Pulay Domonkos kérdezi a téma egyik legjelentősebb hazai és nemzetközi szakértőjét, Azbej Tristánt, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt. A beszélgetés középpontjában a keresztényüldözés különböző formái állnak: a fizikai erőszaktól és jogfosztástól kezdve egészen a szélsőséges szekuláris relativizmusig.

Az adás érinti az önvédelem, az erőszak és az ellenségszeretet közötti erkölcsi feszültséget is: hogyan lehet keresztény szemmel viszonyulni az üldözéssel szembeni fellépéshez? S mi a jelentősége annak, amikor a nigériai Boko Haram terrorszervezet elleni amerikai katonai fellépést Donald Trump nyíltan a keresztényüldözés megállításával indokolja.

Külön hangsúlyt kap Magyarország szerepvállalása is: a Hungary Helps Ügynökség és az Üldözött Keresztényeket Segítő Programokért Felelős Államtitkárság munkája, amely a „helyben segítés” elvére építve nyújt humanitárius segítséget üldözött keresztény közösségeknek világszerte.

👉 Hallgasd meg a beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, mi jelent ma nagyobb veszélyt a keresztényekre: a fizikai üldöztetés, vagy a hit gyakorlásának csendes elsorvadása a szekularizáció hatására.

Márciusban ,,Az internetes pornográfia veszélyei és az életkor-ellenőrzés alkalmazása” címmel megjelent az Axioma Központ első tanulmánya. Miért pont ebben a témában készített tanulmányt az Axioma Központ? Milyen szempontok mentén építették fel a kötetet a kutatók? Milyen hatást remélnek a tanulmány eredményként? Többek között ezekről a kérdésekről kérdezte Tóth Krisztián vendégeit, Filemon Norbertet és dr. Gulyásné Ördög Enikőt az Axoima Podcast e heti részében.

A legfrissebb ifjúságkutatásokról, a legutóbbi magyar népszámlálás fiatalokra és vallásosokra is vonatkozó adatairól Dr. Székely Levente (MCC) szociológussal, az Ifjúságkutató Intézet vezetőjével és Soltész Attila mentálhigiénés szakemberrel, baptista lelkipásztorral beszélgetett Tóth Krisztián. Kik azok a szürke hattyúk, kik az alphák és mi a TOP 5 trend, ami várható 2024-ben a magyarországi fiatalság életében? Az Axioma podcast legújabb részéből kiderül!

Értelmezhetőek-e a Közel-Kelet legújabb fejleményei biblai próféciák beteljesüléseként? Hogy néz ki az iszlám világ belső működése keresztény szemmel? Milyen keresztény nőként Jeruzsálemben élni és hogyan érdemes keresztényként viszonyulni a muszlim emberekhez? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Axioma Podcast legújabb részében, melyben Tóth Krisztián Surjányi Dávid és Surjányi Fanni Közel-Kelet kutatókkal beszélgetett.

Valamivel több, mint 6 hónap telt el az október 7-i terrortámadás óta. Az Axioma Podcast eheti részében Tóth Krisztián Kulifai Mátét, a Hetek főszerkesztő helyettesét és Megyeri Jonatán rabbit, a Neokohn főszerkesztőjét kérdezte a gázai offenzíva jelenlegi állapotáról, a konfliktus lehetséges kimeneteléről, valamint az erősödő zsidó-keresztény kapcsolatokról. 

Miben tér el a böjt az önsanyargatástól? Milyen biológiai és lelki haszna van a rendszeres böjtnek? Lehet-e két hétig csak folyadékot fogyasztani? Miben különbözik a kereszténység böjtre vonatkozó tanítása és a modern egészség- és testépítés-kultusz? Végül pedig: mit jelent a gondolatböjt? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett nagyhét alkalmából Tóth Krisztián vendégeivel, Szabó Attila biológussal, adventista lelkésszel és Zillich Michael ferences testvérrel.

Március elején Franciaországban a világon elsőként megszavazták az abortuszhoz való jog alkotmányban való rögzítését. Erről beszélgetett Tóth Krisztán műsorvezető Dr. Csókay András idegsebésszel és dr. Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával. A beszélgetésben a francia szabályozáson túl elhangzanak gondolatok az abortusz eljárásról, az életvédelem hazai helyzetéről, valamint arról is, hogy Csókay doktor miként lett abortuszt tanácsoló orvosból életvédő. 

Hogyan érinti az azeri-karabahi-örmény konfliktus az örmény keresztényeket? Milyen a legősibb államegyház, a Kr. u. 301-ben alapított független örmény egyház? Mit mondhatunk el az örmény-magyar kapcsolatok alakulásáról? Geopolitika, vallásszabadsági és kulturális szempontok a terítéken. Tóth Krisztián ezekről a kérdésekről beszélgetett Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószólóval és Diramerjan Artin költő, dalszövegíróval.