Élt egyszer egy asszony. Minden áldott nap kiült a kertjébe a fűbe, becsukta a szemét kis időre. Gyönyörűséges álmokat látott. Egyedül élt, egyetlen társa a macskája volt, így aztán nem volt kinek elmesélnie az álmait. Így élte a mindennapjait sorra, békében, nyugalomban.

Egy nap, amikor szokása szerint kiült a kertbe, felnézett az égre. Olyat látott, mint még soha. Nap, Hold és Csillag együtt voltak ott. Az asszony úgy érezte, mintha elindulna vele a föld. Mégis, erőt vett magán és becsukta a szemét. Különös álmot látott.