A világutazó büntetőügyvéd, a pécsi jogi kar professzora, Dr. Fenyvesi Csaba volt műsorunk vendége.

Folytatjuk világjárásunkat dr. Fenyvesi Csaba professzorral, aki szenvedélyes utazó. Tudatosan választja ki  az úti célt, csak odamegy, ahol akad látnivaló és olyan kulturális érték, amiért érdemes akár több ezer kilométert is megtenni. Eddig 143 országban fordult meg és természetesen élményeit rögzítette. Már az ötödik útikönyvén dolgozik. Legutóbb Bolíviában járt, ahonnan szárított láma embriót is hozott magával, amelyet hallgatóinak is megmutat  az előadásain. 
 

Meseséták indulnak szombatonként a volt pécsi vidámpark helyén kialakított Meseparkban, ahol a város meséjét - Dömör király történetét- és környék mondavilágát tizenkét tematikus állomáson ismerhetik meg a látogatók. A tíz órától induló sétákat Császár Levente mesemíves vezeti. Ő írta Pécs meséjét a Dömör király -t is, ami a szén megtalálásának történetét dolgozza föl és az ő hathatós közreműködésével alakították ki a pusztulásra ítélt egykori vidámpark helyén a népszerű meseparkot. Itt találkozhatunk a könyv szereplőivel, valamint a legendákkal Kantavár, a Szamárkút, a Gyükés, a Lámpásvölgy és természetesen a Dömör nemzetség tagjainak történetével . Ott ahol az óriáskerék állt, most a hat méter magas mecseki fanyűvő óriás várja a gyerekeket, hogy szelfizzenek vele, a repülőgép helyén pedig a királyi palota trónjára lehet felülni.

Pécs ikonikus arcai közé tartoznak a Marsalkó család tajai is. Az idősebb generáció fotóművészként ismert, és a következő önkormányzati ciklusban képviselőként is tevékenykedni fog a városért. A fiatalabb generáció tagjai közül Marsalkó Dávid neve szinte mindenki számára ismerős: ő a Halott Pénz frontembere, akinek dalai milliókat érintenek meg.

De nem csak Dávid az, akire érdemes odafigyelni. Testvére, Marsalkó Richárd is jól ismert Pécsett. Richárd rendezvényszervezőként tevékenykedik, és bár Pécsen nem ritka, hogy felismerik, máshol azért előfordul, hogy összetévesztik testvérével. A rendezvényszervezésben találta meg magát, olyan neves zenészekkel dolgozik együtt, mint például DR BRS.

Stúdiónk vendégeként Richárd most betekintést engedett abba az életformába, amit a rendezvényszervezés jelent számára. Elmondása szerint ez a munka nem csak szakma, hanem életstílus, ami bár fárasztó lehet, mégis rendkívül szerethető. Ahogyan maga a város is, ahol él.

Kitárgyaltuk az Eb utáni gondolatainkat, két részletben. Íme az első.

„Az erdész munkájának gyümölcse nem a faanyag, hanem az erdő. Nem néhány évre, hanem több emberöltőre tervezve kell a fejlesztéseket megvalósítani” – vallja Mindez Ripszám István a Mecseki Erdészeti Társaság vezérigazgatója, aki műsorunk vendége volt.

Szüleinek köszönhetően kicsi gyerekként szerette meg a természetet és már hatévesen eldöntötte, hogy ő bizony erdész lesz . A bencéseknél érettségizett, és a hatszoros túljelentkezés ellenére is gond nélkül jutott be a soproni erdőmérnöki egyetemre. Az ott eltöltött évek aztán meghatározták az életét. Amit ott tanult, munkája során nap mint nap hasznosítja. Fiatal erdőmérnökként egy szövetkezetnél kezdte, aztán a ranglétrát végig járva került a Mecseki Erdészeti Társaság vezérigazgatói székébe. Vallja, hogy az erdész munkájának gyümölcse nem a faanyag, hanem az erdő. Nem néhány évre, hanem több emberöltőre tervezve kell a fejlesztéseket megvalósítani. Mindez Ripszám István ars poeticájának is tekinthető.

A Nevetnikék tizenhat éve azzal a céllal jött létre, hogy enyhítsék a kórházi ellátásra szoruló gyermekek fájdalmait, eltereljék a figyelmüket és megnevettessék őket. Ezzel segítve gyógyulásukat, nem utolsósorban az orvosok és az ápolók  munkáját is.

Nehéz bekerülni a csoportba, mint ahogy  a munka sem könnyű, az alapítvány tagjainak lelkiállapotát is folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendszeresek a mentálhigiénés beszélgetések, a szakmai konzultációk mellett, gyászfeldolgozó csoportot is tartanak, hogy a megrázó eseteket  is fel tudják dolgozni.

Munkájuk Magyarországon  mintaprogrammá vált és már külföldön is felfigyeltek rájuk – mondja Kőműves Glória, az alapítvány vezetője.

Dr. Tarrósy István professzor PTE Nemzetközi Igazgatóság és a BTK Afrika Kutatóközpont vezetője volt műsorunk vendége. Az elmúlt másfél évtized a Központ szükségességét azóta a hazai afrikanisztika egyik fellegvárává váltak. Annak idején az induláskor, de még most is az a kép él sokakban Afrikáról , hogy egy távoli, egzotikus, vadállatok-lakta ország, ahol felpuffadt hasú szegény gyerekek élnek. Ennek megítélése persze azóta változott, köszönhetően a pécsi szakembergárdának is, egyre többet tudnak Afrikáról és értik, átlátják a kontinens működését. De fontos, hogy ez a szakértői kör képes legyen érthetően elmondani is, hogy mivel foglalkozik, és azt megfelelő módon be tudja mutatni a társadalomnak. A pécsi központot már nemzetközi szinten is a legjobbak közt jegyzik – mondja dr. Tarrósy István egyetemi tanár a PTE Nemzetközi Igazgatóság és a BTK Afrika Kutatóközpont vezetője.

A török kori mindennapok megismerése a kulcs ahhoz, hogy a mohácsi csata eseményeit megérthessük - vallja Varga Szabolcs. A történész podcast adásunkban pécsi életútjáról mesél, és a történelemoktatás helyes módjáról is lerántja a leplet, ráadásul a mohácsi vész ötszázadik évfordulójára készülve a korabeli gondolkodást is megismerteti hallgatóinkkal. Tartsanak velünk!