Baráti Olvasókör

Baráti Olvasókör, Verőce, LOE Doppler Először ezt vesézzük. Norvég erdő

Két regényt beszélünk meg egy délután, ebben az epizódban David Szalay, Test cimű művét.

Állítólag az első regénye egy trilógiának, magyarul eddig csak ez jelent meg. De itt a regény nem hangzik el, hanem csak beszélgetünk róla, és ennek a beszélgetésnek is lesz majd valamikor (julius 7-én) egy második része, ami lehet, hogy bográcsozásba fullad, Verőcén.

Az olvasókör megbeszéli a könyvet és hogy ki, hogyan és miért

Anya

Főleg anyjáról Regináról,

apjáról Simonról,

a Lehel ut 14-ről mesél

Heveny vita, vita e bella

A Nagy füzetet évekkel ezelőtt Franciaországban olvastam és döbbenten vettem tudomásul, hogy szerzője magyar. Mondjuk a névből következik. És pont a neve miatt, nem tudtam eldönteni, hogy Ágota, vagy Kristóf a valódi neve, míg az Ágota, vagy Kristóf csak egyszerű családnévként szerepel. El tudtam képzelni, hogy egy nyomorult menekült srác, aki napközben egyetemi menzák előtt áll sorba, hogy ehessen valamit, ha bejut és utána kis szobája magányába húzódva menekül ebbe a történetbe, melyben leírja magányát és érzelmei teljes hiányát, avagy egy lányka, aki esténként arról álmodozik, ha loknisra szárítja a haját akkor biztosan megjelenik álmában a fehér lován érkező szellem, de mindegy. Ágota, franciául Agathe, magyarul Agáta is lehetne, a Google szerint jelentése főleg erkölcsös, de ezen a vonalon meg kellene keresnem azt is, hogy mi is az erkölcs és melyik helyhez és melyik időhöz kötődik, és egyáltalán. Szent Kristófról meg ne is beszéljünk, mert valahol kiderült, hogy mégiscsak nőről van szó, aki egy svájci óragyárban dolgozik naphosszat, hogy utána otthonában megírja ezeket a dolgokat. Az egész napos ketyegés után nem csoda ha megkettyen kicsit az ember.

Lebilincselő, embertelen.

Ha birod, nem bírod eéfelejteni.

A Knausgard trilógia 3. könyve.

© 2025 Varga Zsolt