Boon.hu

A Premier Alapfokú Művészeti Iskola két vármegyében, több tucat telephelyen oktatja a művészeti ágakat, köztük a zenét.

B. Kovács István volt a miskolci Felvidék Ház legújabb vendége. A régész-gömörológus előadásában a hagyományostól alapvetően eltérő történeti kép tükrében ismerkedhettünk meg Rimaszombat korábban más településnek tulajdonított kiváltságával, eredeti, ez idáig ismeretlen jelképeivel és a jelenleg használatos címerének helytelen voltával. Rimaszombat hivatalosan használt címerének a megalkotói az 1880-ban kiadott  Magyarország czímertára c. munkában közreadott címerképet vették alapul, amely ezüst mezőben lévő, vörössel fegyverzett fekete sast ábrázol. B.Kocsács István B.Tóth Erika mikrofonja előtt fejtegeti, hogy valóban Fekete-e a fekete sas. Részletek itt: https://www.boon.hu/dosszie/boonhu-podcast

A szűkebb pátriánk sportéletében jelentős szerepet tölt be a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club, amely a Prima Vármegyei Díjat érdemelte ki a Magyar Sport Kategóriában. A MEAFC-nál tizenegy szakosztályban mintegy hétszáz sportolót foglalkoztatnak, férfi kosárlabdában és röplabdában pedig koordinálják a város teljes utánpótlás-nevelését. A klub kiveszi a részét a nemzetközi események szervezéséből és rendezéséből, továbbá meghatározó részt vállaltak magukra a jövőre esedékes Európai Egyetemi Játékok előkészítéséből. A MEAFC teljes tevékenységét Koschik-Gyenes Mirellával tekintettük át. 

Pelczné dr. Gáll Ildikó, miskolci, kötődésű, itt él családjával együtt, ő az országgyűlés volt alelnöke, volt európai parlamenti képviselő, és jelenleg az Európai Számvevőszék magyar tagja.

Vele beszélgetünk a munkájáról, és az általa 2006-ban létrehozott Miskolci Gráciák Egyesületéről. A civil szervezetnek csupa női tagja van, és az arra rászorulókat hivatott segíteni, hiszen azzal a céllal jöttek létre, hogy lehetőségeikhez mérten segítenek a hozzájuk fordulóknak. Rendszeres időközökben megtartják a Polgári Szalon elnevezésű rendezvényüket, ahová mindig közismert NŐKET hívnak beszélgetésre. 

B.Tóth Erika mikrofonja előtt sok más érdekes téma is szóba került.

Mit jelent nekünk, miskolciaknak a Lenin Kohászati Művek, a több mint tíz éve nem működő, ma már fallal elzárt terület? Város a városban: azaz a miskolci Vasgyár. 

A 120 hektáros területen korábban naponta 20 ezer ember dolgozott, ma kihalt, egyre rosszabb állapotban van. Az Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány azért alakult, hogy a diósgyőri kohászat emlékét, illetve területét megőrizze. Erről a feladatról, a nehézségekről, és arról, hogy mi van manapság a kapuk mögött, mesélt Hajdu Mariann szerkesztőnek dr. Harcsik Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 

Hallgassa meg a beszélgetést!

Farkas Sándor 2016-ban szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz. Azt mondja, már gyermekkorában az édesanyja szerint - "színészkedett", pedig mint állítja sosem akart színész lenni. Villanyszerelőnek tanult, és csak azért kezdett el egy amatőr színjátszó csoportba járni, mert ott szép lányok voltak. Ott fedezte fel egy rendező, hogy tehetséges, és ekkor már megpecsételődött a sorsa. B.Tóth Erika podcastjában a terveiről is beszél.

Úgy indult, hogy volt néhány tettre kész önkéntes édesanya, akik segíteni szerettek volna azokon a társaikon, akik nehezebb körülmények között élnek. Akkor még nem gondolták, hogy pár év múlva már több millió forintos adományokat fognak gyűjteni és eljuttatni hátrányos helyzetben lévőknek. Kifejezetten azért jött létre 2020. januárjában a Supersum Alapítvány, hogy rászoruló családokat támogasson és a fókusz azóta is leginkább a kis gyermekes családokon van. Bernasconi Bús Katalin a Supersum Alapítvány kuratóriumi elnöke volt a vendége a Kötelék című podcast-nak. Részletek itt: https://www.boon.hu/dosszie/boonhu-podcast

Lehoczky Krisztiánnal beszélgettünk

Fükő Lászlóval, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgetett Csákó Attila.

Megismerhetik dr. Kiss Ákosné Gonda Erikát, aki Miskolcon a Gárdonyi Géza Művelődési Ház vezetője volt. Ő volt az, aki a művelődési ház kastély épületét, amit régen a Bárczay család építtetett, Bárczay Emlék Kúriává alakította. Gyűjtőmunkát végzett, régi fotókat, emlékiratokat kutatott fel, és berendezett egy emlékszobát, amit sokan kerestek fel. A 2019-es önkormányzati választások után, úgy döntöttek a kultúráért felelős új vezetők, hogy nincs szükség erre az emlékszobára. Gonda Erikának felmondtak, és megkérték, hogy ürítse ki az emlékszobát. Hogy hová kerültek a Bárczay fotók, emlékiratok, az kiderül B.Tóth Erika podcastjából.