Június 30-án jelent meg a hír, hogy bezár az Átrium. Az állami támogatás nagysága 0 forint, nincs remény arra, hogy a jövőben finanszírozható maradjon a közkedvelt művészszínház. A nézők megmozdultak. Gyűjtés indult, amely gondolkodásra késztette a színház apátiából feléledő, lelkes munkatársait. A Budapest Te+Én műsorvezetői – Veress Dóri és Gellért Gábor – Ugrai István művészeti intendánssal és Czibor Attila műszaki vezetővel beszélgettek.

Szennyezettebb lehet a levegő annál, mint gondoltuk – állítja a Levegő Munkacsoport – ráadásul a hivatalos levegőminőség-mérő állomások nem mérnek azokban a budapesti csomópontokban, ahol a legfontosabb lenne. Volt miről beszélgetnie a Budapest Te+Én két műsorvezetőjének – Veress Dórinak és Gellért Gábornak – Szegő Judit, környezetkutatóval, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának munkatársával.

Rosenstein Tibor. Mindenütt főzött. A Harmat étteremben a munkáscsaládoknak. A Margitszigeti Nagyszállóban Hruscsov elvtársnak és a gyógyulni vágyó kapitalistáknak. A piacon kétfélét készített. Egyik nap pacalt, akkor volt egy 100 méteres sor, másnap szalontüdőt, akkor egy 50 méteres sor. Ő volt a Kispipa legendás séfje, ahol 10 év alatt az egész művészvilág vacsorált. Aztán elment a Keletihez, és több mint 30 éve megnyitotta a Kürtös ételbárt. Itt állva lehetett finomságokat fogyasztani. Majd mellette a Rosensteint, a családi éttermet. Innen már nincsen hova előre. Azaz persze lehetne. Második, harmadik hely. Vagy bővíteni a vendégteret. Rosenstein úr nem akarja. „Ez a hely eltart minket”, mondja. És ha több lenne a vendég, csökkenne az egy vendégre eső figyelem.

Balogh Samuval, a főpolgármester kabinetfőnökével várostervezésről beszélgettünk, talán kicsit kitágítva a fogalmat: a közlekedés és térrendezés mellett más ügyeket is figyelembe kell vennie ugyanis egy szakembernek, amikor egy város alakításában vesz részt. Szó volt persze autóról és bicikliről, a rakpartról vagy a gyalogos fejlesztés ügyéről, de arról is, hogy a várost mégiscsak leginkább emberek alkotják, és a közösségi részvétel, a budapestiek véleménye és ötletei is kiemelten fontosak a város alakításakor.

2009-ben indult a Színes Város Csoport, ami színesebbé kívánja tenni Budapestet.

Beszélgetés Nádudvari Noémivel.

Filmek szereplője – mert szerinte ő nem színész. Csodaszép modell. Pataki Ági.

A Besúgó című sorozat írójának, rendezőjének története olyan, mint egy tündérmese. Egy fiúról szól, aki egész életében nem akart semmi mást, mint filmeket készíteni. Szép, de „fél” életet élt az első 25 évében. Minden stimmelt. Népszerű volt a társaságában. Sikerei voltak. De tudta, hogy ez még nem az… Mert ő filmeket fog készíteni. Betöltötte a 30-at, és túl van első filmsorozatán. 

Úgy hívják: Bardóczi Sándor. Harcol a fákért, a zöldfelületekért, a méhekért, tűri a hülyeséget, magyaráz a tudatlanoknak, és tanít, nevel mindenkit konokul. Hátha megérti valaki, hogy az életünkről van szó. Vele beszélgetett Veress Dóri és Gellért Gábor a Budapest TE+Én podcast két műsorvezetője, arról, hogy merre tart a Vadvirágos Budapest Program, hány fát sikerült megmenteni, hányat nem, és miért nem? Miért nem tartjuk be az építési szabályokat? Miért zsákoljuk be az avart, ahelyett, hogy komposztálnánk? Miért a városokban élnek túl a méhek?

Két év után idén augusztusban újra megrendezik a Sziget Fesztivált, ami ma már kétségkívül Budapest első számú turisztikai attrakciója. Kádár Tamás, a Sziget főszervezője a  Budapest TE meg ÉN podcast vendége. A podcastban szó esett a hosszú kihagyás okozta változásokról, az idei újításokról, a világeseményekről, amelyek érintik a fesztivált, de beszéltünk a külföldiek Budapestre csábításáról és a magyar zenekarok fellépéseinek felturbózásáról is.

A Városháza Park megújítására kiírt pályázat eredményéről olvashattál már, most az első díjat elnyert Lépték-Terv Tájépítész Iroda alapítója és vezető tervezője nyilatkozott a Budapest TE meg ÉN podcastban: Szakács Barnabás a győztes koncepcióról mesélt nekünk.