A reklámtortában a két legnagyobb szelet a tévés és a digitális költéseké, nem véletlenül az éves büdzsétervezésnél is ezt a két médiatípust tervezik először. A tévés árak alapvetően befolyásolják a többi médiatípus árait. 2025-ben a tévés költések 15%-kal nőnek. Hogyan terveznek a cégek, mi várható 2025-ben, mennyire konkurálnak az egyes médiatípusok, milyen szinergiák alakíthatók ki?

A műsor második részében a témánk, hogy mennyire vagyunk óvatosak a kibertérben. Mire figyeljünk, lehetünk-e teljes biztonságban magánemberként, illetve cégtulajdonosként? Mik a legjellemzőbb trükkök, csalások és mire érdemes figyelni?

Novemberben tartották a második Creator Awards-ot, ahol 14 kategóriában díjazták a legjobb hazai tartalomgyártókat.

Mit jelent ma tartalomgyártónak lenni? Milyen jelentőséggel bírnak a médiában? Mekkora rajongótáborral rendelkeznek és miképpen képesek eljuttatni a márkaüzeneteket feléjük? Csiszár Gergő, a Post For Rent Group alapító tulajdonosa válaszol a kérdésekre.

A műsor második részében arról beszélgetünk, hogy hogyan változtak az utazási szokások az elmúlt egy évben, mik a kiemelt utazási időszakok, van-e értelme egyáltalán főszezonról utószezonról beszélni. Desztinációt, vagy jegyárat választunk? Trendkövető vagy trendszetter egy mai modern légitársaság? Mennyire összeegyeztethető a repüléssel a fenntarthatóság? Radó Andrással, a Wizzair kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetőjével beszélgetünk.

Az ősz az egyik legfontosabb időszak a televíziók számára. Ekkora időzítik a nagy bejelentéseket, indítják az új, nagy formátumú showműsorokat, game show-kat, realityket. Katona Andor kreatív producerrel beszélgetünk a különböző TV-s formátumokról.

A műsor második felében Mammusits Péterrel, a Lounge Communitatiton ügyvezetőjével az aktuális PR-kihívásokról, digitális kommunikációról és kríziskommunikációról beszélgetünk.

A klasszikus kiadók helyett, ahol anno egy-egy médiatípus volt megtalálható, ma már a kiadók, a sales house-ok integrált megoldásokat adnak el. A printkiadók online termékekkel egészültek ki, a digitális kiadók eseményeket szerveznek, a tévék a lineáris tévé mellé streaming platformokat hoztak létre, online termékekkel kereskednek, a rádiók podcastokat gyártanak. Mit keres az ügyfél, mik a szempontjai a médiamix összeállításakor? Érdemes-e az ügyfélnek kreatívabb, de bonyolultabb ügyletet is beválalnia, és megtérül-e ez a többlettmunka? Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen folyamatot jól lehessen levezényelni? Csikesz Erika, a TV2 értékesítési és digitális igazgatója, Pataky Piroska, az MBH Bank marketingigazgatója és Juhász-Váczi Heni, a Whitedog médiaigazgatója a vendégünk.

Idén harmadik alkalommal rendezte meg a MiértRádió? iparági összefogás a Nagy Rádiós Nap konferenciát, amelynek a célja az volt, hogy felhívja a hirdetési döntéshozók figyelmét a rádióban, mint hatékony marketingkommunikációs eszközben rejlő lehetőségekre.

A konferencián elhangzott legfontosabb üzenetekről, az elmúlt év tanulságairól beszélgetünk az adás második részében Nagy Marcell-lel, a MiértRádió? iparági összefogás projektmenedzserével és Gesztesi Gáborral, a Diego marketingigazgatójával.

A Mastercard kommunikációját figyelve feltűnő, hogy minimális a termékkommunikáció, és egyre erőteljesebben fókuszál a brandkommunikációra.

Az elmúlt néhány évben a márkaüzenet is változott, hiszen a Mastercard ma már nem egy kártyakibocsátó cégnek kommunikálja magát, sokkal inkább digitális szolgáltatóként van jelen piacon. Szalkai Rékával arról beszélgettünk, hogy egy ennyire erős márkakommunikációs stratégia hogyan szolgálhatja az üzleti célokat, milyen piacon átívelő ügyek mellé áll a márka, mit tesznek a környezettudatosság és általában a tudatosság, az edukáció növelése érdekében.

2024-ben 3. alkalommal készült el a Signiture40 top trade- és márkamenedzsereket, valamint kommunikációs szakembereket gyűjtő és értékelő lista, amelynek célja a jövő marketing-döntéshozó reménységeinek felkutatása, elismertetése. Az adásban Vaszary Ádám, a Signature40 alapítójával, Harmati Tamással, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kereskedelmi marketingvezetőjével, Zámbó Szabinával, a K&H marketingkommunikációs menedzserével és Bíró Borival, a Yettel kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.

A Marketing&Media szaklap idén 9. alkalommal állította össze a Top 50 legsikeresebb marketingvezető és 2. alkalommal a Top 50 legsikeresebb PR-vezető rangsorát. 2024-ben a legsikeresebb marketingvezető Bánhegyi Zsófia, míg a legsikeresebb PR-vezető Beke Zsuzsa lett. 

Zsófival és Zsuzsával beszélgetünk arról, hogy mennyire fontos, hogy hol és milyen fókusszal van jelen a céges struktúrában a marketing és a kommunikáció. Előny-e ha nagyon közel van az első számú vezetőhöz? Verseng-e a két terület, vagy jól megvan egymás mellett? 

Mennyire fontos, hogy a cégvezetés ne csak egy költséghelyet lásson, és hogy cégen belül hogyan képviseljük a terület érdekeit?

Egy-egy befolyásos vezető mennyire tudja az egész szakma érdekeit képviselni, és hogyan tud példaképpé válni a fiatalok, az utánpótlás számára? Mennyire tud egy-egy nagy cég a fiatalok szakmai műhelyévé válni, mint anno az ügynökségek?

A második részben Brandt Zoltánnal beszélgetünk kutatási célokról, stratégiaalkotásról. Milyen módszerekkel dolgozik a memetika? Mik azok a mémek?

Hogyan tudjuk az üzleti döntéshozatalba beépíteni, ha tudjuk, hogy mit gondolnak rólunk, a márkánkról az emberek?

Magyarország egyik legrégebbi bankja ma már régiós szinten is tényező, árbevételének nagy része nem Magyarországról származik. Egy régi nagy múltú márka sok előnyt hordoz magában – tradíció, megbízhatóság, ismertség –, de sok hátránya is lehet, főleg egy olyan gyorsan fejlődő szektorban, ahol a régi, „avitt” percepció káros is lehet.

A Yettel éppen két éve váltotta le a Telenor márkanevet, de vajon ez hogyan befolyásolta az elmúlt két év stratégiáját, és mi várható a következő egy-két évben a márkánál? Mennyire érkezhet határozott elképzelésekkel egy új kommunikációs igazgató miben mérik az eredményességét?

Kik járnak ma fesztiválra? Mi határozza meg a célcsoportot: a lineup, a brand vagy az eseményen kapott élmény? Mennyire fontos a fellépő; megtervezzük-e előre, hogy kit és mikor nézünk meg?

Két eltérő célcsoportnak szóló, nagyságát tekintve is különböző fesztivál képviselőjével beszélgettünk. A sok különbség mellett ugyanakkor mindkettőre igaz, hogy több éve tudatosan építik a márkát, pontosan tudják, hogy kihez akarnak szólni és milyen élményt kívánnak adni a fesztiválozóknak. Nem véletlen, hogy egyre több jegyet adnak el elővételben olyankor, amikor még a fellépők neve sem ismert. Mit ígér a résztvevőnek egy fesztivál – erről és sok más érdekességről beszélgettünk Orsival és Tamással.

Az Opten közel 30 éve foglalkozik céginformációval. Az üzleti döntéshozatalban az adatoknak megkerülhetetlen jelentőségük van. A cégek pénzügyi és létszámadatai olyan egzakt számok, amelyk a piacalemzéstől a kockázatkezelésen át számos területen segítik az üzleti élet szereplőit. Az Opten 2 éve kezdett el a cégek ESG minősítésével foglalkozni, ami azt vizsgálja, hogy mennyire fenntartható, mennyire zöld, szociálisan milyen egy cég működése.

Az adatvezérelt marketing a cégek számára a pontos célzást, a mérhetőséget és direkt sales támogatást jelenti. Ugyanakkor a személyiségi jogok, a fogyasztók védelme egy szigorú, sőt egyre szigorúbb szabályozást eredményez. Ilyen körülmények között mik a lehetőségek, merre megy a piac?

A felszólítás ugyan több mindent jelent, több mindenre is igaz lehet, mi most azonban kicsit leszűkítjük.

Ez ugyanis az ESG summit konferencia mottója, az eseményt június 20-án rendik, és az ESG-vel, a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel foglalkozik. Szabolcs és Oszkár a konferencia tartalmi felelőse, de nem ez a fő tevékenységük. Mindketten olyan tanácsadó céget gründolnak, amelynek a feladata és a célja a fenti tevékenységeket hasznosan beépíteni az üzleti működésbe. Úgy megfelelni az ESG-törvénynek, hogy az ne csak egy kötelező rossz legyen.

A fenntarthatóság, a környezetvédelem mind az üzleti életben, mind a kommunikációs világban hot topic, de most már törvényben is szabályozzák, ezért sem mindegy, hogy kezdetben a nagy cégek, aztán a kkv-k hogyan tudják ezt előnyükre fordítani ezt a kötelezettséget.

Ebben az adásban arról beszélgetünk, hogy mit szabályoz, kire vonatkozik az ESG-törvény.

Hogyan hozható össze egy bizniszszemléletű, felgyorsult, profitorientált világgal ez a gondolkodás. Gond-e, ha egy kereskedelmi lánc egyre több üzletet nyit és vásárlásra ösztönöz?

Mik a legfontosabb célok, amiket a cégeknek ki kell tűzniük, hogy a működésük környezettudatos, fenntartható legyen? Mit jelent a greenwashing? Sok kérdés, amire sokszor nem fehér vagy fekete a válasz, de mindenképpen érdemes róla beszélni. Mi is ezt tesszük június 20-án az Akváriumban az ESG Summiton. Gyere el, gondolkozz velünk!