CÉKLA [Tilos Rádió podcast]

A nyugat-európai ifjúsági tiltakozásokból kiindulva azt vizsgáljuk, milyen lehetőségeik vannak a roma fiataloknak saját követelésekkel fellépni. Miért nem válik a megélhetési bizonytalanság, az egyenlőtlen esélyek és a diszkrimináció tapasztalata tartós, önálló mozgalmi erővé? Milyen szerepet játszik ebben az anyagi függés, a politikai nyomás és a tiltakozás közbiztonsági kérdésként kezelése? A roma ügyeket támogató szervezetek teret adnak az önszerveződésnek, vagy maguk szabják meg az elfogadható követeléseket és hangnemet? Kiállnak-e a fiatalok mellett akkor is, amikor azok már a segítőiket is számonkérik? Arról beszélgetünk, mitől válhat az elégedetlenség hallható társadalmi követeléssé, és miért nem lehet a csendben maradást feltétlenül beletörődéstként értelmezni.

Tracklista:

01. Apocryphos - A Feral Night (kezdődött: 00:01:59)

02. Bujdosó Quartet - Song Of The United Front / El Quinto Regimiento (kezdődött: 00:05:39)

03. Tony Gatlif - Exils (kezdődött: 01:12:42)

Elszámoltatást! Rendben. De kit, miért, és meddig követjük a pénz útját? Elég a helyi roma képviseleteket átvilágítani, vagy a támogatásokról döntő, a programokat irányító és az elszámolásokat elfogadó intézményekhez is eljutunk?

A mai CÉKLA-ban arról beszélgetünk, hol válik el a felelősségre vonás a kollektív megbélyegzéstől. Mit várhatunk a helyi nemzetiségi önkormányzatoktól, milyen eszközeik vannak a munkához, és mit veszít egy közösség, ha a rossz működésre a képviselet felszámolása lenne a válasz?

A nagyobb támogatási programokat sem hagyjuk ki. A „Híd a munka világába” ügyében például az Integritás Hatóság nemcsak az ORÖ hibáit, hanem a minisztérium mulasztásait is megállapította. Miért fontos ez? Mert nem ugyanaz, hogy kinek szánták a támogatást, ki rendelkezett vele, és ki ellenőrizte a felhasználását. Ki ígért eredményt, ki igazolta a teljesítést, és mit tapasztaltak mindebből a helyiek?

Nem felmentést keresünk, hanem következetes számonkérést.

A pénz útját kövessük, ne előre válasszuk ki a felelősöket.

Tracklista:

01. Istvan Horvath - Megdoglott a biro lova (the Horse of the Village Mayor Is Dead) (kezdődött: 00:01:39)

Fotó: Jutka Bari

Mi történik, amikor a szegénységről beszélünk, de közbiztonsági problémaként kezeljük? Amikor szakpolitikai változásokat ígérünk, miközben úgy tűnik, mintha kommunikációval, pozitív üzenetekkel és új elnevezésekkel akarnánk elintézni a régóta halmozódó társadalmi válságokat?

A CÉKLA legutóbbi adásában a MOHU palackvisszaváltási rendszere nyomán látványossá vált nyomorról beszélgetünk. Az ötvenforintos palack sokak számára már nem környezetvédelmi kérdés, hanem a mindennapi túlélés eszköze. A „palackozós borzalom” azonban nem új problémát teremtett: azt tette láthatóvá, amit a szociális szakma és a civil szervezetek évek óta jeleznek.

Megvizsgáljuk, miért félrevezető a szegénység, a függőség, a hajléktalanság és a lakhatási válság rendészeti keretezése. Beszélünk a túlterhelt ellátórendszerről, a helyben dolgozó szakemberek eszköztelenségéről, valamint arról, hogyan hárul újra és újra rájuk olyan problémák megoldása, amelyekhez sem megfelelő forrást, sem valódi döntési lehetőséget nem kapnak.

Beszélünk az önjelölt szakértőkről és a pozíciókért zajló helyezkedésről is. Miközben egyesek kész megoldások birtokosaiként lépnek fel, a szegénységet közelről ismerő helyi szakemberek, segítők és érintettek tudása alig jut szóhoz. Pedig nélkülük könnyen megismétlődhetnek azok a szakpolitikai hibák, amelyek az okok feltárása helyett ismét az érintettekre hárítják a felelősséget.

Szóba kerül az új kormányzat roma- és szegénységpolitikája, a „színvak” megközelítés ellentmondása, valamint Szabó‑Tóth Kinga államtitkár Roma Sajtóközpontnak adott interjúja. Valóban szerethet-e bárki nyomortelepen élni? Érdeke fűződhet-e az ott élőknek a szegregátumok fennmaradásához? Vagy az ilyen értelmezések felcserélik az okot és az okozatot, és elfedik az állami, önkormányzati és intézményi felelősséget?

Lyukó példáján keresztül arról is beszélünk, hogyan hozza létre és tartja fenn a területi szegregációt a lakhatási kiszolgáltatottság, a közszolgáltatások hiánya és az évtizedes elhanyagolás. Mert a mélyszegénység nem kulturális sajátosság, a szegregátum pedig nem szabadon választott életforma.

Kommunikáció vagy valódi beavatkozás? Rendészet vagy szociálpolitika? Elszámoltatás vagy társadalmi tanulás? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a CÉKLA legutóbbi adásában.

Mit várunk a kormányváltástól, újabb adásunk,
avagy ami a Kontrollból kimaradt!

Molnár György matematikus és közgazdász vendégünkkel a szegénység leküzdéséről, az állam ebben betölthető szerepeiről is beszélgetünk.

Fotó szabadeuropa.hu

Vendégünk a Közgazdaságtudományi Intézetben dolgozott, ma már nyugdíjasként, de továbbra is kutat.
Fő kutatási témái a munkaerőpiac peremén lévők helyzete, az aktív korú szegények problémái, a közmunka, az eladósodás és a társadalmi innováció.

Szóba kerül a közmunka, a dolgozó szegénység, a mikrohitelezés és a jó és kevésbé jól működött állami struktúrák és az elmúlt 20 év kormányainak szegényekhez való viszonya és felelősségük a mélyszegénység és társadalmi leszakadás növelésében.

01. JackMan Music Studio - L O S T (kezdődött: 00:01:03)

02. Shahram Nazeri - Shirin (kezdődött: 00:01:43)

Farkas Franciska neve mellett elsősorban a színésznő szerepel, mint mesterség! Egyáltalán nem elcsépelt azt állítani róla, hogy sokoldalú ember! Előadóművészként is legkülönbözőbb műfajokban és formációkban találkozhatunk vele.
Talán a reneszánsz embertípusra kell gondolnunk, hogy megértsük Franciska sokoldalúságát. Hiszen az ő tehetségét és érdeklődését sem lehet egyetlen szakmába szorítani!

Drámapedagógus, szociálismunkás és jeltolmács végzettséget is szerzett, és dolgozik ezeken a területeken a filmes, televíziós és színházi munkái mellett!

Tejerjetek a Céklára és hallgassátok meg Franciskát! Többek között szeretnénk megkérdezni arról is mit jelent szabadúszó színésznek lenni ma Magyarországon, mi foglalkoztatja mostanság, milyen tervei vannak, hogyan éli meg a láthatóságot!

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Farkas_Franciska

01. Shpongle - Invocation (Original Mix) (kezdődött: 01:14:50)

Ma 75 percnyi élő adásában a vízszegénységről beszélgetünk a Víz Koalíció képviselőivel. Körbejárjuk, mit jelent ma Magyarországon a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez való hozzáférés hiánya, kiket érint leginkább, és miért nem kezelhető pusztán egyéni vagy szociális problémaként. Szó lesz a települési és területi egyenlőtlenségekről, a közszolgáltatók és az önkormányzatok felelősségéről, valamint a rendszerszintű megoldások és a civil együttműködés lehetőségeiről.

Beszélgető társaink: Homoki Andrea közösségszervező - CKA, Bogdánné Tímea szociális munkás, Dr. Ligeti György szociálpszichológus

01. David Newman - Captain Buckles (kezdődött: 00:01:46)

02. Amaro Suno - Jutka Avel e Sej Bari (kezdődött: 00:34:24)

Foto forrás: hatter.hu

Vendégünk Dr. Muhi Erika, ügyvéd, jogvédő, a NEKI igazgatója (Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda)

Az ombudsman és az egyenlő bánásmód rendszerének függetlensége és önállósága, rendkívül fontos témák, amelyek a társadalmi igazságosság alapját képezik. Nélkülözhetetlen a demokratikus társadalmakban.
Az Orbán-kormány alatt azonban e rendszer jelentős mértékben megsérült, és sokan kérdezik, hogy a Tisza-kormány valóban képes lesz-e helyreállítani ezt a fontos intézményrendszert.

Dr Muhi Erika a NEKI jogvédő szervezet igazgatója, aki a munkássága során számos egyenlő bánásmóddal és diszkriminációval kapcsolatos ügyet vezetett, csatlakozik hozzánk.

Főbb témák:

1. A rendszer tönkretétele: Erika elmondja, hogy az elmúlt évek politikai döntései hogyan gyengítették meg az ombudsman és az egyenlő bánásmód rendszerének függetlenségét. Megosztja tapasztalatait arról, hogy milyen hatással volt ez a jogvédő tevékenységekre és a társadalomra.

2. Az új kormány feladatai: Beszélünk arról, hogy mit kellene tennie az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a bizalmat a rendszer iránt, és biztosítsa a függetlenséget és az önállóságot. Erika javaslatai és elképzelései rendkívül fontosak lehetnek a jövő szempontjából.

3. Társadalmi hatások: Hangsúlyozzuk, hogy a független ombudsman és az egyenlő bánásmód rendszere nem csupán jogi, hanem társadalmi szempontból is alapvető. Milyen következményekkel jár a rendszer gyengülése a társadalom különböző csoportjai számára?

Tracklista:

01. Saban Bajramovic - Jeha Caja Me Mangav (kezdődött: 00:00:52)

Foto forrás: hatter.hu

Vendégünk Dr. Muhi Erika, ügyvéd, jogvédő, a NEKI igazgatója (Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda)

Az ombudsman és az egyenlő bánásmód rendszerének függetlensége és önállósága, rendkívül fontos témák, amelyek a társadalmi igazságosság alapját képezik. Nélkülözhetetlen a demokratikus társadalmakban.
Az Orbán-kormány alatt azonban e rendszer jelentős mértékben megsérült, és sokan kérdezik, hogy a Tisza-kormány valóban képes lesz-e helyreállítani ezt a fontos intézményrendszert.

Dr Muhi Erika a NEKI jogvédő szervezet igazgatója, aki a munkássága során számos egyenlő bánásmóddal és diszkriminációval kapcsolatos ügyet vezetett, csatlakozik hozzánk.

Főbb témák:

1. A rendszer tönkretétele: Erika elmondja, hogy az elmúlt évek politikai döntései hogyan gyengítették meg az ombudsman és az egyenlő bánásmód rendszerének függetlenségét. Megosztja tapasztalatait arról, hogy milyen hatással volt ez a jogvédő tevékenységekre és a társadalomra.

2. Az új kormány feladatai: Beszélünk arról, hogy mit kellene tennie az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a bizalmat a rendszer iránt, és biztosítsa a függetlenséget és az önállóságot. Erika javaslatai és elképzelései rendkívül fontosak lehetnek a jövő szempontjából.

3. Társadalmi hatások: Hangsúlyozzuk, hogy a független ombudsman és az egyenlő bánásmód rendszere nem csupán jogi, hanem társadalmi szempontból is alapvető. Milyen következményekkel jár a rendszer gyengülése a társadalom különböző csoportjai számára?

01. Saban Bajramovic - Jeha Caja Me Mangav (kezdődött: 00:00:52)