A "Média és valóság viszonya a 21. században" című kurzusunk utolsó alkalmának felvétele 2025 május 21-én.

Kurzusvezető: Balázs Zsuzsanna - újságíró

A kerekasztal résztvevői: 

• Bánszegi Rebeka, a 24.hu közéleti-politikai újságírója
• Kálmán Attila, az Investigate Europe oknyomozó újságírója
• Tőke János, a Szabad Magyar Szó szerkesztője
• Teczár Szilárd, a Lakmusz főszerkesztője

Az újságírói kerekasztal eredetileg a Média és valóság a 21. században kurzus záró, értékelő beszélgetése lett volna. Időközben azonban a magyarországi sajtóval nagyot fordult a világ, így az újságírók beszélgetését újraterveztük, és önálló eseményként is meghirdetjük. A közéleti átláthatóságról szóló törvénytervezet árnyékában a meghívott újságírókkal csak érintőlegesen fogunk beszélni a sajtó globális válságáról. Ehelyett tágabb perspektívában, a magyar határokon túl is kiterjedt tapasztalatokkal bíró újságírókkal fogjuk vizsgálni az aktuális magyar és régiós nyomást, ami az újságírásra nehezedik. Beszélünk arról, hogyan jutottunk el az elsősorban a 2010-es sajtótörvénnyel kezdődő, majd a gazdasági kivéreztetéssel folytatódó magyarországi sajtóviszonyoktól a május 14-én napvilágra került ügynöktörvényig. A Magyarországon és Romániában is dolgozó Parászka Boróka és a Vajdaságban a Szabad Szó című közéleti lapot szerkesztő Tőke János segítségével kitekintünk arra, hogy vannak-e a magyarországihoz hasonló törekvések a demokratikus viszonyok határait ugyancsak feszegető szomszédos országokban, Romániában és Szerbiában. Ennek különös jelentőséget adhat, hogy május 18-án lezajlik a romániai választások második fordulója. Határon túli magyar újságíró résztvevőink pedig segíthetnek megérteni, milyen közönsége van az anyaországi sajtónak a határon túli magyarság körében. 

A 24.hu közéleti-politikai újságírója, Bánszegi Rebeka első kézből tud majd beszélni arról, milyen tapasztalatokat gyűjtött magyarországi újságíróként a romániai választásokon. Egyúttal érzékeltetni tudja, milyen hatással van a kiszámíthatatlanság egy klasszikus „napilapos” működésű szerkesztőség életére. 

Kerekasztalunk másik két résztvevője, Kálmán Attila, az Investigate Europe uniós oknyomozó műhely újságírója, valamint az adatújságírás egyik hazai zászlóvivője, a Lakmusz főszerkesztője, Teczár Szilárd segítenek értékelni, hogy a Halász János egyéni indítványára benyújtott ügynöktörvény hogyan befolyásolhatja Magyarország uniós tagságát, és megvizsgáljuk azt is, teremthetnek-e az uniós szervek jogkört arra, hogy – amint azt Karácsony Gergely főpolgármester indítványozta – hatékonyan és gyorsan beavatkozzanak a magyarországi sajtószabadság védelmében. Megvizsgáljuk, hogyan erősödtek meg az újságírói együttműködések az Európai Unióban, miért támogatják az uniós hivatalok pályázatok kiírásával a tagállamokban működő szabad sajtót. Van-e ennek a finanszírozási formának hatása a tagországok médiájának működésére, és van-e – legalább részben – igazság a kormány azon vádjaiban, hogy ez beavatkozást jelent a sajtó és azon keresztül a közélet működésébe. Hogyan értelmezhető egyáltalán a globális gyakorlatban az a kitétel, hogy nem befolyásolhatja egy sajtótermék a közéleti diskurzust, amikor annak végső soron, akárcsak Orwell 1984, vagy Huxley Szép új világ című regényének, alapvető lényege, hogy azt befolyásolja?

https://biboszabadegyetem.org/kurzus/media-es-valosag-viszonya-a-21-szazadban/

Az energiatakarékos épületfelújítás a következő évek európai klímapolitikai törekvéseinek egyik legfontosabb eleme, ennek megfelelően központi szerepet tölt be az EU célkitűzésekben és finanszírozási konstrukcióiban is. Ugyanakkor Magyarországon a jelenlegi politika ezt a kihívást nem a valós problémáknak és az EU-s elvárásoknak megfelelően kezeli. A jelenlegi kormány nem is ebben látja elsősorban a megoldást, hanem az energiatermelés fokozásában, az energiahordozók behozatalának biztosításában.

EU-s szinten ennek ellenére nagy elvárások fogalmazódnak meg az energiatakarékos épületfelújítással kapcsolatban: minden tagországnak kötelezően meg kell emelnie az épület-mélyfelújítások arányát, hogy a kívánt energiamegtakarítási és kibocsátás-csökkentési célokat el lehessen érni. A bevezetés módja ugyanakkor igencsak kényes, hiszen szociális és környezetvédelmi szempontok feszülnek egymásnak, melyek nem oldhatóak fel könnyen. Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okos technológiák a probléma feloldásában?

Hét séta a politikai eszmetörténet erdejében

Hét séta, hét expedíció a politikai eszmetörténet 3000 éves őserdejébe. Erre vállalkozunk. Hét beszélgetés a politikai eszmetörténet különböző korszakainak legizgalmasabb témáiról az ókortól egészen a jövőig. Mit tanultunk vagy tanulhatnánk a klasszikus antikvitás politikai kultúrájából? Vajon az ókori athéni demokrácia és a római köztársaság története tanulságos lehet-e napjainkban? És miben változtatta meg Machiavelli azt, ahogyan a keresztény középkor teológusai az államról és az uralkodásról gondolkodtak? Mikor és hogyan jött létre a modern demokrácia és jogállam? Mit jelent és miért fontos a hatalmi ágak szétválasztása, a „fékek és ellensúlyok” rendszere és a szubszidiaritás elve? Kellenek-e pártok a demokráciához? Elég-e hozzá egy? Vagy kettő? Mi a különbség liberálisok és konzervatívok között? Vagy vannak liberális konzervatívok is? Esetleg konzervatív liberálisok? Vajon a jogvédő szervezetek a liberalizmus őrei? Miben hasonlít és miben különbözik a szociáldemokrácia, a kereszténydemokrácia és a népi mozgalom? Fenntartható-e a kapitalista fogyasztói társadalom? Bolsevista trükk-e a szakértelem? Mi történik, ha megrendül az emberek bizalma a politikában, az állami intézményekben és a tudományban?

A beszélgetéssorozat egyes alkalmain ilyen kérdésekről beszélgetünk a téma két-három szakértőjével, kutatójával. És természetesen a közönség is kérdezhet. A beszélgetések témájához néhány hasznos és elgondolkodtató olvasmányt is ajánlunk az érdeklődőknek. A beszélgetéssorozat szervezője és a beszélgetések moderátora: Paksa Rudolf történész.

A kurzusra jelentkezni itt lehet: https://biboszabadegyetem.org/kurzus/kiuresedett-szavak-es-fogalmak-het-seta-a-politikai-eszmetortenet-erdejeben/

A podcast adásban Bari Bence beszélget Paksa Rudolffal.

A podcast az OHMSTUDIO-ban készült.

Elképzelhetőnek tartod, hogy az önkormányzat arra kér, tölts le egy applikációt a telefonodra, és szavazz a közösségi költségvetésre? Beleszólhatunk a döntéshozatalba? 

Az állampolgárok többsége elégedetlen a képviseleti demokrácia intézményeivel. Erre a problémára kinálnak megoldást az ún. demokratikus innovációk, melyek célja a demokratikus kormányzat és a politika struktúráinak, folyamatainak javítása. Miközben világszerte, sőt, hazánkban is léteznek sikeres demokratikus innovációk, ezek terjedése, közismertsége Magyarországon mégis korlátozott. 

Hogyan működhetnének demokratikusabban a politikai pártok?
Hogyan vonhatók be az állampolgárok közvetlenül a politikai döntéshozatalba?
Milyen pozitív gyakorlatok vannak erre máshol?

Oross Dániellel, a hamarosan induló Demokratikus innovációk kurzus vezetőjével Bari Bence beszélget. 

A kurzusra jelentkezni itt lehet: https://biboszabadegyetem.org/

A podcast az OHMSTUDIO-ban készült.

Paradox módon, miközben felmérések és statisztikai adatok bizonyítják a romák esélytelenségét, generációs kirekesztettségét, a magyar társadalom többsége még mindig úgy vélekedik, hogy a romák “túltámogatottak”, „mindent megkaptak”, de nem élnek, éltek ezzel a lehetőséggel és ezért kizárólag őket terheli felelősség. Ezzel szemben a szomorú valóság az, hogy a privatizáció, az állami vállalatok felszámolása, a jóléti újraelosztás radikális átszervezése és csökkentése hátrányosabban sújtották a roma, mint a nem-roma lakosságot. A romák társadalmi integrációját célzó intézkedések, elenyésző eredménnyel jártak. A rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi átrendeződések sokkal nagyobb mértékben rontották a romák helyzetét, mint amennyit ezek a programok tudtak tenni a romák valós integrációjáért.
A rendszerváltozás tragikus hatásain túl, a romákkal kapcsolatos aggodalmaknak mély történelmi gyökerei vannak, amelyek hol a szabad barbárok csodálatában öltenek testet, hol pedig a “cigányok” megneveléséhez, civilizációjához, “integrációjához”, vagy kiirtásához vezetnek.

A kurzusnak két fő célja van: (1) napjaink romákkal kapcsolatos narratíváinak átfogó kritikai vizsgálata; (2) fórumot biztosítani progresszív alternatív víziók és gyakorlatok megvitatásához.Adott szeminárium témáját felkért előadók vezetik fel, akik között megtalálható - többek között - újságíró, irodalmár, politikus és civil aktivista.

https://biboszabadegyetem.org/a-cigany-problematol-a-roma-emancipacioig

Paksa Rudolf beszélget Gárdos Péterrel és Szántó T. Gáborral a holokauszt magyarországi filmes emlékezetéről és a történeti filmekről. Részletesen beszélünk Gárdos Péter: Hajnali láz című filmjéről, valamint Szántó T. Gábor: Hazatérés című művéről és filmes adaptációjáról, Török Ferenc: 1945 című filmjéről. A beszélgetésen szóba kerül a holokauszt és annak következményei a magyar társadalomra és a magyarországi zsidó közösségre.  Beszélünk arról is, miként készül egy történeti film, s miben gondolkodik másként egy forgatókönyvíró és egy rendező, mint egy történész. De említjük Kempelen Farkas "sakkautomatáját" és Semmelweis Ignác tragédiáját és Kafka macskáit is.

Paksa Rudolf beszélget Fahidi Évával és Zoltán Gáborral a II. világháború kulturális emlékezetéről. Beszélünk Fahidi Éva: A dolgok lelke című kötetéről, valamint a szereplésével készült Sóvirág című darabról és A létezés eufóriája című filmről, illetve Zoltán Gábor két helytörténeti dokumentumregényéről az Orgiáról és a Szomszédről, valamint az 1944-es év líráját megidéző Szép versek 1944 című kötetéről. Szóba kerül még számos film: a Saul fia, az 1945, valamint Stocker Éva: Háború a zsidók ellen című filmje, valamint Erdélyi József, Pilinszky János, Radnóti Miklós költészete. Beszélünk arról, hogy melyek az autentikus holokausztfilmek, s mi a különbség a dokumentumregény és a törtnetírás között. Kik és hogyan lettek áldozatok, kikből lettek az elkövetők, s mit tettek a többiek?  

Paksa Rudolf beszélget Müller Rolffal és Takács Tiborral a II. világháború utáni állami erőszakszervezetekről. Beszélünk Almási Tamás: Ítéletlenül című dokumentumfilmjéről, internálótáborokról, Kistarcsáról, valamint átfogóan az 1945 utáni politikai és társadalmi változásokról. Volt-e "mesterterv", ami alapján az 1945 utáni átalakulások lezajlottak? Ki volt Péter Gábor? Mit kutat az erőszaktörténet? Milyen dokumentumokat őriz az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára?