Mit jelent ma kereszténynek lenni Magyarországon, és milyen jövő vár a történelmi egyházakra egy egyre vallástalanabb társadalomban? Ebben az epizódban Fábri Györggyel, az ELTE oktatójával, a CEU Határtalan Tudás programjának tudományos vezetőjével és a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik vezető tisztségviselőjével beszélgetünk Szoros kapu – keskeny út című könyvéről. A könyv újszerűsége, hogy statisztikai adatokkal és empirikus kutatásokkal mutatja be Magyarország harmadik legnagyobb keresztény egyházának jellemzőit, miközben tágabb kérdéseket is felvet a vallásosság átalakulásáról, a szekularizációról, a keresztény értékek közéleti szerepéről és a magyar kereszténység jövőjéről.

Hunyady György szociálpszichológus, akadémikus az empirikus társadalomtudomány történeti szemléletét valósította meg a hazai pszichológiai kutatás és oktatás meghatározó alakjaként. Ezenközben a magyar felősoktatás jelentős intézményi fejlesztője: az általa 1989-91-ben vezetett bölcsészkari reform számos, tanszabadságot erősítő eleme ma már elemi része az egyetemi képzésnek. A pedagógus- és pszichológus-képzés vezető intézményét, az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Karát a kétezeres évek közepén alapította. Az MTA II., Filozófiai és Történettudományi osztályának elnökeként a tudomány autonómiáját védte a centralizációval szemben, ezt képviseli ma is.

A CEU Határtalan Tudás podcast legújabb epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével a főváros jövőjét meghatározó legfontosabb városfejlesztési kérdésekről, a Rákosrendezőn tervezett új városnegyed dilemmáiról – a zöldfelületek, a magasházak és a vasúti infrastruktúra szerepéről, új lakóközösségi formákról – beszéltünk, valamint arról, hogy miként lehet egy ilyen léptékű beruházást hosszú távon a városszövetbe integrálni. Szó esett a főváros korlátozott mozgásteréről a centralizált döntéshozatal mellett, az állami és önkormányzati kompetenciák feszültségeiről, és arról, hogy mindemellett hogyan lehet nagyívű városfejlesztési terveket felvázolni és megvalósítani. A beszélgetés kitér a lakhatási válságra, az új lakónegyedek kritikáira, a beruházók és önkormányzatok közötti tárgyalások lehetőségeire, és arra, hogy hogyan lehetne megőrizni Budapest zöldterületeit és kulturális funkcióit a piaci nyomás ellenében.

A beszélgetés 2026. április 2-án vettük fel.

Miklósi Ádám biológus, etológus, az MTA rendes tagja a nemzetközi szinten évtizedek óta elismert magyar etológia nyomán az etorobotika, vagyis a mesterséges intelligenciával működő szociális robotok kutatásának meghatározó tudósa. A Fábri György által vezetett beszélgetésben Miklósi Ádám kifejti, hogy a mesterséges intelligencia további fejlesztésében a különféle tudományágaknak érteniük kell egymást ahhoz, hogy jól alkalmazható és a társadalomban elfogadott, alkalmazott legyen a szociális robotok szerepe.

Megmenthet-e minket a technológia az ökológiai válságtól, vagy épp ellenkezőleg: tovább mélyíti azt? A CEU Határtalan Tudás legújabb adásában Takács-Sánta András humánökológussal, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docensével beszélgetünk a „zöld növekedés” illúziójáról, a klímakatasztrófa-narratívák csapdáiról és arról a bizonyos harmadik útról, amely nem fogadja el sem az összeomlásba való beletörődést, sem a görcsös ragaszkodást a világméretű fogyasztó civilizációhoz. Az adásban szó esik a jó élet fogalmának újragondolásáról, az ökologikus közösségek szerepéről, a mértékletesség valódi jelentéséről és a cselekvő reményről, vagyis arról, hogy túllépve az egyéni cselekvéseken, közösségekben összefogva miként járulhatunk hozzá egy új, ökologikus civilizáció megszületéséhez.

A CEU Határtalan Tudás podcast következő epizódjában Bárdits Annával, a CEU Közgazdaságtudományi Intézetének posztdoktori kutatójával és a KRTK KTI tudományos munkatársával beszélgetünk arról, hogy milyen hosszú távú életkilátásokkal rendelkeznek azok a fiatalok, akik állami gyermekotthonban, illetve nevelőszülőknél nőnek fel Magyarországon. Egy nagymintás kutatás eredményein keresztül szó esik az iskolai végzettségről, a munkaerőpiaci esélyekről, a tinédzserkori gyermekvállalás kockázatairól,valamint arról is, hogy milyen szerepet játszik mindezekben a nevelőszülők társadalmi háttere, illetve hogy milyen ösztönzők kellenének ahhoz, hogy többen válasszák a nevelőszülői hivatást. A beszélgetés nemcsak az intézményi és családalapú ellátás régóta vitatott dilemmáira ad válaszokat, hanem a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális problémáit és a lehetséges szakpolitikai tanulságokat is közérthetően mutatja be.

Legfrissebb adásunkban Csunderlik Péter történésszel, az ELTE BTK egyetemi oktatójával, valamint a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársával arról beszélgettünk, milyen történelmi előképei vannak az Orbán Viktor által 2014-ben meghirdetett illiberális eszmének, mennyiben táplálkozik a két világháború közötti, illetve a kommunizmus időszakából, illetve milyen más szellemi előzményekre épít. Az adásban szóba kerül, hogy Széchenyi vagy Kossuth áll-e közelebb a Fidesz mai reformkor-értelmezéséhez, hogy hogyan fér meg egymás mellett ’56 szellemi örökségének kisajátítása és azoroszpártiság, valamint hogy hogyan épült be a népi írók fogalomkészlete a mai politikai diskurzusokba. Beszélgetésünkben más európai országok illiberálishagyományaira is kitekintünk, így szó esik Georges Sorel és Antonio Gramsci hatásáról, anarchoszindikalizmusról, agrárpopulizmusról, valamint a kommunista és az illiberális rendszerek közös vonásairól is.

Vannak-e objektív igazságok? Hogyan változott azérvelések logikája az évezredek során, milyen sikeres és sikertelen filozófiai témák vannak? Hasznos-e a filozófia más tudományterületek számára? Ki tart előbbre? Ki eszi meg a másikat reggelire? Felpörgette-e az elmefilozófiát a mesterséges intelligencia megjelenése? Áldás vagy átok filozófusnak lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Tőzsér János, az ELTE Humántudományi Központ Filozófiai Kutatóintézet tudományos munkatársa Fábri Györggyel, az ELTE PPK egyetemi docensével, a CEU Határtalan Tudás programjának tudományos vezetőjével.

A CEU Határtalan Tudás podcast legújabb adásában Klaniczay Jánossal, a BME Urbanisztika Tanszékének doktoranduszával és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kurátorával beszélgettünk a városfejlesztés izgalmas dilemmáiról: milyen lehetőségek rejlenek Rákosrendező fejlesztésében, hogyan erősíthetik a városismereti sétáka helyiek kötődését, és milyen eszközökkel lehet közösséget építeni egy még éppen formálódó beruházás köré? Vajon máshogy érzékelik a teret azok, akik egy vezetett sétán vesznek részt, mintha egyedül járnák végig ugyanazokat a városrészeket? A beszélgetésben az is szóba került, hogy hogyan lehet feldolgozni és érthetővé tenni Budapest „szocmodern” épített örökségét vagy éppen a ’90-es évekposztmodern plázáit, milyen pozitív nemzetközi példák léteznek a vitatott építészeti alkotások megismerésére, és hogy milyen elvek alapján és mekkora időtávból dönthető el, hogy melyik épületek válnak az építészeti örökségünkrészévé.

A CEU Hartártalan Tudás podcastjának legújabb részében Littvay Leventével, az ELTE TársadalomtudományiKutatóközpont kutatóprofesszorával, a CEU Demokrácia Intézetének szenior vedégkutatójával és a CEU korábbi professzorával arról beszélgettünk, hogyan változtatta meg a társadalomtudományos kutatásokat a mesterséges intelligencia áttörése, milyen eredményeket köszönhetünk ennek a politikatudomány területén, és hogyan érdemes a kutatóknak felkészülniük a folyamatosan változó technológiai újdonságok adaptálására. A Mikola Bálint, a CEU Demokrácia Intézet kutatója által vezetett beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy mennyit érdemes költenünk mesterséges intelligencia appokra, illetve hogy hogyan változhat meg a tudományos cikkek értékelési folyamata és publikálása a mesterséges intelligenciának köszönhetően.