Debreciner Podcast

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató és Netreba Vitalij ukrán nemzetiségi képviselő a háború fordulópontjairól, az ukrán nép által átélt szenvedésről és a béke lehetőségeiről a Debreciner Podcastban.  
Ma, február 24-én három esztendeje annak, hogy a két ország 2014 óta tartó konfliktusának fokozásával, a világ közvéleményének megdöbbenésére Oroszország elindította Ukrajna elleni invázióját. A Debreciner február 21-én pódiumbeszélgetést tartott, amelyen Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, valamint Netreba Vitalij, az Ukrán Országos Önkormányzat képviselője és a Debreceni Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke társaságában arra kerestük a választ, mik voltak az elmúlt három év fordulópontjai, milyen helyzetben van most Ukrajna és mi várható a jövőben. Meghívott vendégeinkkel Polgár Tóth Tamás, a Debreciner szerkesztője beszélgetett. A Debreciner Podcast negyedik évadának tizenhatodik adásában ezt a beszélgetést tekinthetik meg.  
Sz. Bíró Zoltán szerint a Nyugat a gazdasági erejéhez képest csak visszafogott segítséget nyújtott az ukránoknak, és amennyiben még 2022-ben, a végül leszállított mennyiséghez képest sokkal több és modernebb fegyvereket kapott volna Ukrajna, abban az esetben kiszoríthatták volna az oroszokat az ország területéről. A ténylegesen megtapasztalt orosz erőfölényt figyelembe véve emberfeletti teljesítménynek tartja az ukránok védekezését.  
Netreba Vitalij elmondta, komoly pszichológus- és pszichiáterhiány van Ukrajnában, miközben a háború által traumatizált emberek között gyakori a poszttraumás stressz, nemcsak a frontot megjárt katonák, hanem a gyerekek esetében is. „Egy olyan társadalmat fogunk kapni a háború után, amely nem biztos, hogy ki tudja heverni ezeket a traumákat” – fogalmazott.  
Sz. Bíró Zoltán úgy látja, miután Oroszország korábban öt egyezményben garantálta Ukrajna területi épségét, majd megszegte ezeket, ma az ukrán NATO-tagság az egyetlen érdemi biztosíték arra, hogy az oroszok betartanának egy majdani fegyverszüneti megállapodást. „Az ukránok megérdemlik, hogy biztosak lehessenek abban, hogy amikor ez a háború lezárul, akárcsak egy fegyverszüneti megállapodással, akkor a Kijev felügyelete alatt maradt területen élők biztonságban érezzék magukat” – magyarázta a kutató.  
Netreba Vitalij arról beszélt, Oroszország meg akarja szüntetni Ukrajnát mint független, szuverén államot, ennek pedig komoly történelmi előzményei vannak.  
A Debreciner előfizetői ide kattintva megtekinthetik az Sz. Bíró Zoltánnal és Netreba Vitalijjal folytatott pódiumbeszélgetés vágatlan változatát, benne a két vendégünk közönségkérdésekre adott válaszaival.  
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!   A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk.
Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!

A Fidesz volt politikusainak és támogatóinak számot kell vetniük a korábbi tevékenységükkel, mielőtt csatlakozhatnának a Magyar Péter pártja köré kiépülő mozgalomhoz.  
Habár a Tisza Párt több közvélemény-kutatás szerint is mára  Magyarország legtöbb támogatóval rendelkező pártjává vált, az ország nagy részén, így Hajdú-Bihar megyében sem álltak még elő azok a személyek, akik helyben aktív politikusokként képviselik a pártot. Javában szerveződnek viszont az úgynevezett Tisza Szigetek, a párthoz kötődő, de annak részét nem képező csoportok. Ezeknek az ősz folyamán már Debrecenben is volt közös rendezvénye. A Tiszától független nyilvánosság azonban egyelőre keveset tud a szigetek összetételéről, pontos szerepéről és működési módjáról. A Debreciner Podcast negyedik évadának tizenötödik adásában többek között ezeknek a kérdéseknek igyekeztünk utánajárni.  
Bihari-Horváth László muzeológussal, a hajdúszoboszlói Bocskai Tisza Sziget és Zeke László ügyvéddel, a debreceni Ludas Matyi Tisza Sziget szervezőjével Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója beszélgetett.  
A két aktivista úgy látja, a Fidesz korábbi helyi politikusainak és szimpatizánsainak is lehet helye közöttük, ehhez azonban számot kell vetni azzal, hogy az érintettek pontosan milyen tevékenységet fejtettek ki a társadalom érdekében vagy azzal szemben.  
Menczer Tamásnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának Magyar Péter pártelnökkel szembeni akciói Bihari-Horváth és Zeke szerint társadalmi felháborodást váltanak ki, ezért kontraproduktívak, inkább a Tisza Pártot erősítik.  
Bihari-Horváth László úgy látja, a Tisza Szigetekben a tagoknak lehetőségük van helyi szinten gyakorolni a demokráciát, ezzel elősegítve egy komolyabb társadalmi átalakulást is.  
Zeke László szerint Debrecenre és környékére veszélyt jelent az akkumulátorgyártás, a városba beáramló új munkavállalók pedig nagy nehézségeket fognak okozni például az egészségügyi ellátásban.  
A Debreciner előfizetői ide kattintva megtekinthetik a Bihari-Horváth Lászlóval és Zeke Lászlóval folytatott beszélgetésünk vágatlan változatát.  
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!  
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!

Tizenkét országban kutatta már a polgári származású katonák sorsát, de foglalkozik a világháborúkat elszenvedő civil lakossággal is. 

A Debreciner Podcast negyedik évadának tizennegyedik adásában Makó Kristóffal, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola PhD-hallgatójával beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.  
Makó Kristóf saját városa, a hajdú-bihari Polgár egykori lakosainak első és második világháborús részvételét kutatja. Fiatalkora ellenére komoly eredményeket mutathat fel a helyi emlékezetpolitikában is, mivel az ő kutatásainak hatására egészítették ki a kisváros első világháborús emlékművén a hősi halottak névsorát.  
A doktorandusz tizenkét országban kutatta a Polgárról származó katonák sorsát. Az ő közbenjárására hozták rendbe egy lengyel katonai temetőben a korábban elhanyagolt magyar katonasírokat.  
Kutatása kiterjed a világháborúk civil lakosságának történetére is: mint mondta, a második világháború idején több száz zsidót hurcoltak el Polgárról, akik végül az auschwitzi megsemmisítő táborban vagy a keleti fronton, munkaszolgálaton kötöttek ki. A Tisza-híd miatt Polgár stratégiai fontosságú település volt, a köré telepített aknák még a harcok távolodta után is növelték a civil áldozatok számát. 
Makó Kristóf úgy látja, az emberek egyre jobban érdeklődnek a 20. századi történelem iránt, elsősorban pedig arra kíváncsiak, ami a környezetükben történt.  
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!  
Előfizetőink ide kattintva megtekinthetik a Makó Kristóffal folytatott beszélgetésünk vágatlan változatát.  
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!

A debreceni CATL-akkumulátorgyár katasztrófavédelmi engedélyét korábban sikerrel perlő civil aktivista úgy látja, ha nem tudják megállítani az akkuipari beruházásokat, el kell érni, hogy azok a debreceniek javát szolgálják.  
A Debreciner Podcast negyedik évadának tizenharmadik adásában Horváth Nándor Lászlóval, a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csoport tagjával beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.  
Egy évvel ezelőtt, 2023. november 29-én robbant a hír, miszerint a Kúria a nyilvánosságra vonatkozó szabályok megsértése miatt megsemmisítette a debreceni CATL-akkumulátorgyár katasztrófavédelmi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. A kínai üzemet engedélyeztető katasztrófavédelem elleni jogi sikert a debreceni civil aktivista és az őt pro bono képviselő Schiffer András ügyvéd érte el.  
A gyár építését azonban egy pillanatra sem állították le, a cellagyártó épület szerkezetkész állapotban van, és a cég közlése szerint már a második ütemet tervezik Debrecen déli határában. A perről és annak utóéletéről, a beruházással szembeni tiltakozás visszaeséséről is beszélgettünk Horváth Nándor Lászlóval.  
A civil aktivistát továbbá megkérdeztük arról is, milyen tanulságokkal szolgálhat egykori politikai közössége, a 2016-ban feloszlott 4K! története azok számára, akiknek a pártja megszűnni látszik a Tisza Párt mostani előretörése miatt.  
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!    
Előfizetőink ide kattintva megtekinthetik a Horváth Nándor Lászlóval folytatott beszélgetésünk vágatlan változatát.  
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!

Az évtizedek óta a leszakadó családokért dolgozó civil szakember borúsan látja a bihari térség jövőjét.  
A Debreciner Podcast negyedik évadának tizenkettedik adásában L. Ritók Nóra pedagógussal, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével, az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatójával beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.  
A szakember kifejtette, a „toldi modellt” a helyiekkel közösen dolgozták ki, részben ennek is köszönheti a sikerét. A települések helyi sajátosságai miatt nem lehet franchise-szerűen terjeszteni, de több kísérlet történt már egyes elemei átvételére.  
Úgy fogalmazott: a következő generációért dolgoznak a mostanival. Erre azért van szükség, mert azt tapasztalták, hogy még a jól működő iskola hatását is leamortizálja a családból hozott rossz szocializáció.  
Együttműködnek az állami rendszerrel, nem akarnak civil zárvány lenni, de az állam helyett sem látnák el annak feladatát.  
L. Ritók Nóra szerint az új debreceni gyárak nem tudnak legális munkát biztosítani a térség leszakadó családjainak, akiknek a tagjai jellemzően nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, munkavállalói kompetenciákkal, pénzügyi tudatosságuk hiánya pedig a fekete munka felé tolja őket. 
Nem tekinti a részéről politikai elköteleződésnek, hogy az alapítványa elfogadta a Magyar Péter napszemüvegének elárverezéséből befolyt 3 millió forintot. Elmondta ugyanakkor, ahogy más pártok, úgy a Tisza Párt esetében is nyitott a szakmai együttműködésre.  
Az Igazgyöngynél jelenleg a saját utódlását előkészítő civil szakember borúsan látja a bihari térség jövőjét többek között az akkumulátorgyárak környezeti hatásai és az oktatáspolitika hiányosságai miatt.  
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!  
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!

Az elmúlt hét legfontosabb, a Debrecinerben megjelent anyagai mellett vidéki független partnerlapjaink írásai közül is válogattunk.
A Debrecinerben megírtuk, hogy nem lesz népszavazás a kiemelt beruházásokról, hogy opálosodik a víz a Petőfi téri tóban, és azt is, hogy Tiba István országgyűlési képviselőnek hogyan változott a véleménye a médiáról a Debreciner kapcsán, beszámoltunk egy Borbély Szilárdról szóló tanulmánykötet bemutatójáról, de ajánljuk a legutóbbi, Ureczky Eszterrel készült podcast adásunkat is.
A baráti hangulatú temetésekről, az éjszakai orvosi ügyelet nélküli állattartókról és a foglalási időpontok nélküli foglalási rendszerről szóltak a múlt héten a független vidéki sajtó legérdekesebb cikkei Szegedről, Nyíregyházáról és Kecskemétről. Ezen kívül is akadnak azonban különleges anyagok a kínálatban: szó esik például az észak-borsodi ingatlanokat felvásárló szlovákokról, a tiszafüredi futballcsapat nagy napjáról és arról is, mi vezethetett oda, hogy Újvidéken tömegtragédiát okozott a vasútállomás leszakadt előteteje.
Ezt a médiaajánlót a Debreciner stábja készítette. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő újságunkra vagy támogassák szerkesztőségünk munkáját itt.
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!  

Krusovszky Dénes József Attila-díjas alkotó úgy látja, a társadalom működőképességét veszélyezteti a számos területen tapasztalható, túlzott centralizálás.

A Debreciner Podcast negyedik évadának tizenegyedik adásában Krusovszky Dénes József Attila-díjas költővel, íróval és újságíróval beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója abból az apropóból, hogy bemutatták Debrecenben az Életrajzi kísérletek című új verseskötetét.
A sokoldalú szerző Debrecenben született és Hajdúnánáson nőtt fel, ez a térség pedig meg is jelenik nemcsak a regényeiben, de a lírájában is. A beszélgetés során kifejtette, milyen szempontokat vesz figyelembe, amikor arról a környékről ír, ahol a gyermekkorát töltötte, és hogy mit gondol a vidéknek a magyar irodalomban élő képéről.Szerinte az élet számos területének, így az újságírásnak is jót tenne a decentralizálás, amelyhez szükség van a helyi sajtóra. Úgy fogalmazott, másképp sokat veszítünk a részletekből és a finomságból. „A társadalom nem fog működni semmilyen szinten, ha mindent centralizálunk benne” – mondta.
Az elmúlt években eldurvult közbeszédnek szerinte komoly történelmi előzményei vannak, amelyeket meg kellene vizsgálni annak érdekében, hogy szakítsunk az egymás iránti gyűlöletkeltés kultúrájával. Ehhez azonban szerinte az is szükséges, hogy egy hatalomváltás esetén a jelenlegi kultúrpolitika kárvallottjai ne akarjanak revansot venni a Fidesz holdudvarába tartozó személyeken.
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!
Előfizetőink ide kattintva megtekinthetik a Krusovszky Dénessel folytatott beszélgetésünk vágatlan változatát.
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!

Az elmúlt hét legfontosabb, a Debrecinerben megjelent anyagai mellett vidéki független partnerlapjaink írásai közül is válogattunk.  

A Debrecinerben beszámoltunk az EVE Power akkumulátorgyár környezethasználati engedélyéhez kapcsolódó újabb köz nélküli közmeghallgatásról, európai uniós forrásból épült piaci beruházásokról Hajdú-Biharban, megírtuk, hogy nőnek a fák a nyírmártonfalvai lombkoronasétánynál, és azt, hogy Putyin után hét évvel Trump helyettes államtitkára lett a Debreceni Egyetem díszpolgára. Az elmúlt hét fontos anyagai mellett ismét ajánljuk legújabb, Oláh Szabolcs médiakutatóval készült adásunkat a Debreciner Podcastban.

A vidéki független partnerlapjainktól is ajánlunk egy-egy cikket. A szomszédos országok bolti árainak összehasonlításáról, a fogorvoshoz jutásról és a szülőkkel megfinanszíroztatott iskolai kerítésről olvashatnak többek között a vidéki független média ajánlójában. Akad azonban téma még emellett is: szó esik egy szegregátumban gazdálkodó család harcáról a rendőrségi tehetetlenséggel, megtudhatjuk, van-e esély újra megnyitni az ország egykor legszebb fürdőszállóját, és kiderül, mennyire könnyen boldogul egy átlagpolgár az ügyfélkapu-Google-Microsoft útvesztőben.

Ezt a médiaajánlót a Debreciner stábja készítette. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő újságunkra vagy támogassák szerkesztőségünk munkáját itt.

A kutató szerint egyre több figyelmet fordítanak az egészségügyi intézmények arra, hogy milyen térbe érkeznek a betegek, de még van hova fejlődni a gondoskodási politikában.  

A Debreciner Podcast negyedik évadának tizedik adásában Ureczky Eszterrel, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének adjunktusával, a kultúrorvostan és a bioetika kutatójával beszélgetett Kakuk Péter bioetikus, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának kutatója, újságunk stratégiai tanácsadója.  

Ureczky beszélt arról, hogy a kultúrorvostan nemcsak kutatói szempontból fontos és érdekes, hanem azért is, mert így közelebb kerül egymáshoz az orvos és a beteg. Szerinte nagyon fontos, hogyan beszélünk a saját tüneteinkről, de ehhez az is kell, hogy az orvos empatikusan kérdezzen és befogadó környezet várja a beteget.  

A kutató szólt még többek között a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban rendszeresen szervezett filmklubjáról, az orvostanhallgatóknak tartott kurzusairól és arról, hogyan vett részt mobiltelefonos alkalmazások fejlesztésében, hogy az idősek jobban figyelhessenek az egészségi állapotukra.  

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! 
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!  

A Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományi tanszékének vezetője szerint a mesterséges intelligencia nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelent a felsőoktatásban. Úgy látja, a városba áramló külföldieket integrálni kell, az ehhez szükséges szakemberek képzésében pedig nekik is szerepük lesz.  
A Debreciner Podcast negyedik évadának kilencedik adásában Oláh Szabolcs, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, irodalomtörténész, médiakutató, kommunikációs szaktanácsadó volt a vendégünk, akivel Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója beszélgetett.  
Az egyetemi képzés irányai, a tanszéki hétköznapok mellett az adásban szóba került, milyen új lehetőségeket teremtett a mesterséges intelligencia megjelenése, hogyan használható fel a felsőoktatásban, és miért lehet mégis aggályos némely program. Oláh Szabolcs szerint a hagyományos sajtóra nemcsak a propaganda és az álhírek jelentenek veszélyt, ugyanis a figyelemért komoly verseny zajlik, amelyben nem csak újságírók vesznek részt.  
A kutató kifejtette, számos cselekvésünk, még az asztali szerepjáték és a néptánc is tekinthető médiának, ezeknek a leírására pedig speciális nyelvre van szükség, amit a kommunikáció- és médiatudományi képzés ad meg.  
Oláh Szabolcs úgy látja, az ipari beruházások miatt Debrecenbe áramló külföldieket integrálni kell majd a városba, ehhez pedig szakemberekre is szükség lesz, akiknek a képzésében a tanszéknek is szerepe lesz.  
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!   Előfizetőink meghallgathatják az Oláh Szabolccsal folytatott beszélgetésünk vágatlan változatát, amelyből jobban megismerhetik a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék működését, valamint részletesebben beszélgetünk a sajtó jövőjéről, továbbá arról, milyen kihívásokat jelent a debreceni média számára a vendégmunkások érkezése. A vágatlan felvételt itt tekinthetik meg.  
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!