A kutató szerint Tar életműve a 20. századi magyar irodalomtörténet legkiemelkedőbb alkotásai között helyezhető el.

A Debreciner Podcast második évadának nyolcadik adásában Deczki Sarolta debreceni születésű irodalomtörténésszel, filozófussal, kritikussal beszélgetett Miklovicz-Nyikos Mónika és Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírói. A kutatónak 2022-ben jelent meg a Tar Sándor íróról készített monográfiája.

A szerző elmondta, más irodalmárokhoz hasonlóan Tarnak sem volt problémamentes a viszonya az általa ostorozva szeretett Debrecennel, habár szerinte úgy tűnik, az elmúlt években a városháza elkezdte elismerni az író munkásságát.

Az irodalomtörténész úgy látja, az elmúlt években egyre jobban bekerült a magyar irodalom fősodrába a társadalom perifériájára szorultakról való írás, a műveken pedig kimutatható Tar hatása. Mint mondta, Tar Sándor a saját bevallása szerint azért írt szegény emberekről, mert ebben a világban érezte magát otthon, a célja az volt, hogy egy általános, emberi létállapotot mutasson be.

Deczki Sarolta fontosnak tartja Tar életművének újra kiadását, és úgy látja, más alkotók mellett róla is beszélni kellene a debreceni iskolákban tartott irodalomórákon.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

A HajduPress és az Alföld Televízió főszerkesztője azt mondja, Tutor Lóránt tulajdonos nem szól bele a szerkesztésbe, politikailag független orgánumokként tudnak működni.

A Debreciner Podcast második évadának hetedik adásában Reszegi Lászlóval, a HajduPress https://hajdupress.hu/ és az Alföld Televízió főszerkesztőjével, a Szegedi Tudományegyetem oktatójával beszélgetett Könnyü Hella és Polgár Tóth Tamás, a Debreciner munkatársai.

Reszegi László 2022 októberében felszólalt egy debreceni diáktüntetésen a pedagógusok mellett. A beszédében éles kritikával illette az Orbán-kormány politikáját. Többek között erről a tettéről, valamint oktatásról, demokráciáról, debreceniségről és az általa főszerkesztett médiumokról kérdeztük őt.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

A 2020-ban Bécsbe költözött debreceni zenész, zenei szervező úgy látja, a Modemmel közösen felrakták Debrecent Európa zajzenei térképére, az pedig a város szégyene, hogy a legtöbb külföldi zenészt meghívó helyi rendezvénysorozatra nem tartottak igényt az Európa Kulturális fővárosa pályázatban.

A Debreciner Podcast második évadának hatodik adásában Bíró Kornél basszusgitáros, underground zenei szervező, a Lyuhász Lyácint Bt. tagja volt a vendégünk. A 2020 óta Bécsben élő zenésszel Debrecenben beszélgetett Nyikos Mónika és Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírói.


Bíró Kornélt kérdeztük arról, miért hagyta el Debrecent, mennyire segítette a város a zenei szervezői tevékenységét, megvalósultak-e a bécsi működésével kapcsolatos várakozásai, visszajönne-e a jövőben Magyarországra. Úgy látja, a debreceni feltörekvő zenészek egyik fő problémája az, hogy akikben megvan az ismertté váláshoz szükséges egyéniség, azok sem fektetnek elég energiát a fellépési lehetőségek megtalálásába.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

A rendszerváltás óta romlik a debreceni közösségi közlekedés versenyképessége, jelentette ki Jónás Zoltán. A Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület elnöke sorolta az olyan lehetőségeket, amelyekkel javulhatna a közlekedés állapotán. Várhatóan egy jogszabályváltozás fogja segíteni a buszsofőrök képzését, amely engedékenyebb lesz a jogosítvány-kategóriákkal, ezt látja a jövőre nézve Dombi Mihály.

Jónás Zoltán, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (Derke) elnöke és Dombi Mihály alelnök volt a vendégünk a Debreciner podcastja második évadának ötödik adásában – Budai Péter és Könnyü Hella, újságunk munkatársai kérdezték őket.

A beszélgetést a november 14-én bevezetett debreceni járatritkítások, a január elsejétől tervezett módosított villamosközlekedés, valamint – a bejelentések szerint ideiglenesen – megszűnő trolibusz-közlekedés hívta életre. A podcastban kérdezzük a Derke vezetőit arról, szerintük hogyan lehetne másképp megspórolni azt a 2 milliárd forintot, aminek a megtakarítását a DKV szolgáltatásának átszervezésétől várja a városvezetés.

A beszélgetésből kiderül, hogy milyen a jó és versenyképes közösségi közlekedés, hogyan jutott el az elmúlt 30 év alatt a debreceni közösségi közlekedés arra a szintre, ahol most van. A Derke szakértőit kérdezzük továbbá arról, milyen módon lehetne úgy spórolni a DKV-n, hogy az ne okozzon gondot az utasoknak. Választ kapunk arra a sokak által feltett kérdésre is, hogy olcsóbb-e a villamosokat buszokkal pótolni.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!
https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. Ajánljuk! https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast

Az Atomki tudományos tanácsadója szerint az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult energiakrízis mindenképpen befolyásolja a klímaváltozás elleni harcot, de jelenleg még nem lehet tisztán látni a kérdésben. Úgy látja, a tudomány rangja világszerte csökken, az oktatásnak pedig óriási szerepe van abban, hogy a polgárok értsék a körülöttük lévő világot.

A Debreciner Podcast második évadának negyedik adásában Haszpra László meteorológussal, levegőkémikussal, a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) tudományos tanácsadójával beszélgetett Polgár Tóth Tamás, lapunk újságírója, a Debreciner Podcast szerkesztője.

A kutatót többek között arról kérdeztük, hogyan kell értelmezni a klímaváltozás kapcsán emlegetett, a hőmérséklet növekedésére vonatkozó számokat, mi történne a klímával, ha a világ összes országa hirtelen karbonsemlegessé válna, és mit gondol Gelencsér András vegyész-légkörkutató nagy vitát kiváltott kijelentéséről, miszerint évtizedeken belül megtörténhet az emberi civilizáció összeomlása. Arról is érdeklődtünk, milyen, a klímaváltozást érintő kutatások zajlanak az Atomkiben, és hogyan járulnak hozzá a debreceni intézet természettudósai a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. Ajánljuk! https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast

A Debreciner Podcast második évadának harmadik adásában a vendégünk Timkó Kata 18 éves debreceni gimnazista és Olajos Vajk, a Debreceni Egyetem matematika-kémia tanárszakos hallgatója, az október 14-ei debreceni tüntetés egyik szervezője, akikkel Nyikos Mónika és Könnyü Hella beszélgetett.

Az elmúlt évek legnagyobb debreceni tüntetését szervezték meg diákok és egyetemi hallgatók október 14-én. Az eseménnyel az oktatási rendszer problémái, többek között az alacsony bérek és a túlterheltség miatt lassan egy éve sztrájkoló és polgári engedetlenségi akciókat szervező pedagógusok mellett álltak ki. Körülbelül 600-an vonultak a Kossuth térről előbb a Debreceni Tankerületi Központhoz, majd a Debreceni Egyetem központi épületéhez, ahol bejelentették az Egységes Diák Front megalakulását.

A vendégeinket arról kérdeztük, hogy ők hogyan érzik a bőrükön az oktatás válságos helyzetét, mit gondolnak a pályaelhagyó fiatal tanárokról, és a saját tapasztalataikat a tanárok mellett szóló megmozdulásokról. Válaszaikból kiderül az is, hogy a középiskolások hogyan szervezik meg önmagukat egy ügy mellett és mit gondolnak arról, mi a minimum, amit el akarnak érni ezekkel a tüntetésekkel.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

A Debreciner Podcast második évadának második adásában Vágvölgyi B. András íróval, újságíróval, filmrendezővel, a ferencvárosi 9 magazin főszerkesztőjével beszélgettünk a 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. között romákkal szemben elkövetett, összesen hat halálos áldozattal járó gyilkosságsorozat új fejleményeiről. Vágvölgyi B. András több mint egy évtizede foglalkozik aktívan az általa terrorizmusnak tartott bűncselekménysorozattal, Arcvonal keleten címmel 2016-ban könyve is jelent meg a témában, a beszélgetésünk apropója pedig az volt, hogy október 7-én jelent meg Gyónás, manipuláció, kelepce címmel egy cikke az Élet és Irodalomban, amelyben reflektál a Magyar Nemzet Kiss Árpád jogerősen életfogytiglanra ítélt elkövetővel készített interjújára.

Vágvölgyi B. Andrástól megkérdeztük, szerinte mi az oka annak, hogy még mindig nem látunk teljesen tisztán az ügyben, mennyire lehet hitelt adni Kiss Árpád szavainak és azt is, hogyan látja a magyar társadalomnak a gyilkosságokra adott reakcióját. Úgy véli, nagy kérdés, hogy a titkosszolgálatok és a rendőrség hibái szolgáltak-e politikai érdekeket, vagy csak a „magyaros slendriánság” számlájára írhatók.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

A számos országos médiaérdeklődést kiváltó ügyben közreműködő jogász igazságtalannak tartja a Burka-per jogerős ítéletét. A tapasztalatai szerint a magyar bíróságok ódzkodnak attól, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek következtében az államnak fizetnie kellene. Találkozott olyan helyzettel is, amikor a védence győzelme esetén az ítéletet hozó bíróságnak kellett fizetnie a perköltséget. Szükségesnek tartja, hogy az értelmiség képviselői megszólaljanak az ország ügyeivel kapcsolatban.

A Debreciner Podcast második évadának első adásában Zeke László ügyvéddel beszélgettünk. Zeke a Facebookon Lebbezzünk felfele! (https://www.facebook.com/groups/448855602564057/) elnevezésű csoportjában számos közéleti témában nyilvánul meg Oroszország Ukrajna elleni háborújától, az abortuszszabályozás szigorításán át a pedagógusok helyzetéig – hogy csak néhányat említsünk. A debreceni jogász emellett animációval is foglalkozik, könyveket ír, július 16-án pedig egy budapesti katás tüntetésen mondott beszédében (https://www.debreciner.hu/cikk/10622_jelen_helyzetben_a_tuzijatek_inkabb_jatek_a_tuzzel) szorgalmazta a társadalmi szolidaritás vállalását.

Zeke Lászlóval beszélgettünk még többek között a magyar emberek jogtudatának hiányáról, némely amerikai filmek káros hatásairól, az igazságügyi rendszer abszurditásairól, a Burka-ügyként elhíresült gyilkossági perről és az értelmiség felelősségéről is.

A beszélgetést nem stúdióban, hanem közönség előtt, végig szakadó esőtől kísérten vettük fel, az ebből is eredő hanghibák miatt elnézést kérünk.


A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnél még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! (https://elofizetes.debreciner.hu/)

Június 16-án lett hároméves a Debreciner online újság.

Ebből az alkalomból a néhány hetes nyári szünet előtti utolsó adásunkban Giczey Péterrel, az újságot kiadó Együtt Debrecenért Egyesület elnökével, Kakuk Péterrel, a Debreciner stratégiai tanácsadójával és Porcsin Zsolttal, lapunk főszerkesztőjével beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.

A műsorban szó volt arról, miért döntöttek úgy az alapítók, hogy egy új sajtótermékkel jelennek meg a magyarországi médiatérben, milyen kihívásokkal kellett megküzdeni az azóta eltelt években, valamint milyen sikereket értünk el közösen, az olvasóink, előfizetőink és támogatóink segítségével. Beszéltünk a hozzánk hasonló lapokkal való együttműködés lehetőségeiről, és arról, mi a feladata egy helyi sajtóterméknek egy olyan világban, ahol a független orgánumoknak nem könnyű bevételhez jutniuk.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. Ajánljuk! https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast

Az Újvárad folyóirat főszerkesztője úgy látja, a hozzájuk hasonló orgánumok nem tudnak megélni csak az előfizetésekből és az árus eladásokból, mert az egyes példányok reális ára olyan magas lenne, amit nem fizetnének meg az olvasók. Politikai befolyásolási kísérlettel ők a bő egyéves fennállásuk alatt még nem találkoztak, de a jelenség létezik. Ma Romániában számos olyan magyar nyelvű sajtótermék van, amelyek működésére kihathat a Magyarországról kapott támogatás, míg más orgánumok konkrétan Fidesz-közeli tulajdonban vannak.

A Debreciner podcastjának 20. adásában Szűcs László romániai magyar költővel, újságíróval, az Újvárad kulturális folyóirat főszerkesztőjével beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.

Debrecen és Nagyvárad között testvérvárosi kapcsolat van, de ez vajon mennyire látszik a két település kulturális együttműködésein? Márciusban volt egyéves az Újvárad, amelyet azután alapítottak, miután a Bihar Megyei Tanács a megszüntette a Várad folyóirat intézményi önállóságát. Hogyan tudnak érvényesülni a kulturális lapok piacán? Magyarországról nézve nyomasztónak tűnik a súly, amivel a Fidesz ránehezedik a romániai magyar nyilvánosságra. De milyen érzés mindezt közelről szemlélni? Hogyan tudják megőrizni a függetlenségüket azok, akik tisztességesen akarnak újságot írni Romániában, magyar nyelven? Többek között ezekről a témákról kérdeztük Szűcs Lászlót.

A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/

A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. Ajánljuk! https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast