Egy levél a fiókban, fénykép a falon, régóta hordozott családi történet, megsárgult napló vagy megtalált hangfelvétel. Sokan őriznek otthon emlékeket a múltból, de nem tudják, hol és főleg hogyan kezdjenek el utána járni. Kinek érdemes megmutatni a családban őrzött tárgyakat? Hol tárhatjuk fel a családi történeteinket? Miként kerülhetünk közelebb egy-egy korszak hétköznapjaihoz?

Vendég: Ámik Ákos levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár

Riport/Belényi-nagyapja történetét kutató civil

Riport/Deák Dóra, Varga Csaba fotóművész, 56 Múlt és Jelen – Képes időutazás című könyv alkotója

Sokat beszélünk arról, hogy mennyire káros hatásai lehetnek a korai képernyőhasználatnak, és miként befolyásolja ez a gyerekek fejlődését – de mit tehetünk akkor, ha már kialakultak a szokások, ha már a mindennapok része a telefon nyomkodása? Miként hathatunk az idősebb gyerekekre, kamaszokra, hogyan lehet visszakanyarodni a szakadék széléről, és milyen módon lehet újra érdekesebb a valóság, mint a képernyő? Vendégünk volt Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő és F. Takács István pszichológus, egyetemi oktató. A műsorvezető: Bak Anita

Friss kutatásoknak köszönhetően már tudományosan is igazolni látszik, hogy a migrénnek valóban köze van az időjáráshoz, a frontok változásához! A rohamokban jelentkező, rendkívül erős fejfájás gyakran munka-és mozgásléptelenné teszi az érintetteket. A még gyógyíthatatlan betegség hazánkban több, mint egymillió embert érint, de mi váltja ki és miként enyhíthetők a tünetei? A január 30-i Délelőtt műsorvezetője Balog Tamás volt.

Like jelet már csak időseknek küldenek a fiatalok, egymás közt ez egészen mást jelent, mint ahogy a mosolygó fejecske is. És vajon miért lopakodik egy oktató az egyetemen a diákjai háta mögé, és ijeszti meg őket egy hangos köszönéssel? Mi illik és mi nem illik a digitális térben, és melyik generáció írja a netikettet? Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember arról beszélt a Délelőtt adásában, hogy a Z generáció számára hogyan mosódik el a határ az online és offline kommunikációban. Dr. Nagy Emőke, a DFT Hungaria képzési igazgatója pedig a hivatalos kapcsolattartás viselkedéskultúráját ismerteti, ami már rég digitális platformokon zajlik, de a covid óta a megbeszélések, értekezletek (meetingek) is átköltöztek a képernyőkre.

Vendég: Dr. Nagy Emőke, a DFT Hungaria képzési igazgatója

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Szerkesztő: Veress Ágnes

A műtétek, sérülések utáni rehabilitációs gyógytorna nemcsak a gyorsabb és hatékonyabb felépülésben, de a mozgásképesség gyorsabb visszanyeréséhez is elengedhetetlen. Célja még, hogy csökkentse a fájdalmat és megelőzze a hossztávú komplikációkat. Ez különösen idősebb korban fontos, amikor is megnövekedhetnek a műtétekkel járó különböző betegségek és balesetek, ilyenek például a combnyaktörés és a csonttörések. Miért fontos a rehabilitációs gyógytorna? Hogyan segíti a felépülést? Mi történik, ha az egyén elhanyagolja mindezt? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk vendégünkkel a gyógytornász rovatunkban.

Vendég: Vizsy Maja gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának kommunikációs munkatársa

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Szerkesztő: Lopez Brigitta

A csontok sűrűsége a harmincadik életév betöltésével éri el maximumát, majd azt követően csökkenni kezd. Amennyiben a szervezet nem képes szabályozni az ásványi anyagok mennyiségét, a csontok szerkezete megváltozik és kialakulhat a csontritkulás. A néma kórként is emlegetett betegség kezdetben nem okoz klinikai tüneteket, előrehaladott formájában viszont már fájdalommal járhat.

Vendég: dr. Pál Mónika reumatológus, fájdalomspecialista és Makovicsné Landor Erika gyógytornász

Műsorvezető: Bak Anita

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella