Mészáros Anett katolikus hittanár és irodalomterapeuta

Heinemann Ildikó evangélikus lelkész és irodalomterapeuta.

A keresztény Biblia a nyugati világ egyik legfontosabb alapműve, maga is könyvek gyűjteménye. A Szentírásban foglalt történetek és tanítások évezredeken át Istentől jövő kinyilatkoztatásként mutattak utat civilizációnk számára.
De milyen mondanivalója lehet az olyan mai embereknek, akik már nem élnek vallásos életet? Nem hívőként lehet-e meríteni az ősi bölcsességek kútjából? A Biblia irodalomterápiás alkalmazásáról és a spiritualitás szerepéről beszélgetünk.

Hogyan visszhangzott a mese a lélekben régen, és hogyan történik ez ma?
Egy mesehős életre kelthető-e a mai ember számára?

Stiblár Erika tanácsadó szakpszichológus, az Intermodális mesepszichológia módszerének kidolgozója, a népmese pszichológiájának kutatásában és tanításában merült el az elmúlt majd két évtizedben. A mesét a hagyományos szerepe mellett pszichológiai eszköznek is tekinti, ami a hallgatót kíséri, támogatja, inspirálja. De a mese egyben módszertani segítő is, ami magát a pszichológust is támogatja a munkában, kutatásban.
A mese életbe léptetéséhez az kell, hogy elinduljunk általa egy lelki úton, melyen a mesemunkát vezető úgy segít, mint az öregasszony, mint a kisegér, vagy mint a táltos – kinek-kinek a maga nyelvén.

A keleti irodalomterápia, a terhelhetőség, a krízisek, a túlélés irodalma. Vajon hogyan kapcsolható össze a gyászterápiával? Hogyan építkezhetünk a romokon történetekkel?

Ferber Eszter művészetterapeuta, betegápolást, irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanult, majd irodalomterapeuta és multimodális művészetterapeuta szakképzést végzett. Irodalomterapeutaként a haszid irodalomterápia és a terápiás történetmesélés és történethallgatás gyakorlója. A krízis, a gyász, az elszigeteltség, tömegszerencsétlenségek és katasztrófák utáni állapotok témaköreivel foglalkozik, valamint ezekhez kapcsolódóan az egyéni és csoportidentitás megtalálása, és az azt felvállaló, kiegyensúlyozott élet képviseletének lehetőségeivel. Tanárként a Napfogyatkozás Egyesület képzéseiben tevékenykedik, meghívott előadóként terápiás képzőhelyek kurzusaiban tart előadásokat, valamint workshopokat szervez, hogy minél többekhez eljuthasson a művészetterápia öröme.

Fotó: Perger László

A zene és a beszéd kapcsolata ősi és mágikus erővel bír.
Mindenkivel előfordult már, hogy egy szám úgy a fülébe mászott, hogy képtelen volt megszabadulni tőle. A dallam, a refrén akarata ellenére is ismétlődött a fejében, mintha egy végtelenített felvétel lenne.
Az irodalmi szövegek mellett a dalszövegek is fontos szerepet kapnak az irodalomterápiában. Egy jó sláger olykor egy egész generáció életérzését képes magába sűríteni. Szinte minden élethelyzethez választhatunk megfelelő dalt, mely segít megfogalmazni, átélni és feldolgozni a bennünk kavargó érzelmeket.

Berta Beáta (http://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/berta-beata.php) főként dalszövegekkel - Pál Utcai Fiúk, Quimby - dolgozik az önismereti csoportjaiban.
Mai műsorunkban a következő zenék lélektani labirintusába lépünk be:

Pál Utcai Fiúk: Nehéz idők

Quimby: Magam adom

A modern irodalomterápia több mint kétszáz éves múltra visszatekintő művészetterápiás módszer, mely Magyarországon is több évtizede jelen van, s egyre ismertebb és népszerűbb.

Segítséget nyújt ahhoz, hogy egy jó könyv olvasása ne csak átmeneti utazás legyen a fantázia színes birodalmába, hanem egyben felfedezőút is önmagunk belső, talán még ismeretlen tájai felé.
Az Egyenes Labirintus egy irodalomterápiás szemléletű rádióműsor, melynek keretében a hallgatókat is bevonva, közösen vetjük bele magunkat a szövegek és önmagunk megfejtésének kalandjába.