Egyik rímtől a másikig

Lehet-e egy harminc éve megjelent szonettkötet egyszerre fegyelmezett, vicces és nagyon is kortárs? Vida Kamilla és Péczely Dóra más-más olvasói tapasztalattal közelítenek Bertók László Három az ötödiken című kötetéhez. A beszélgetésben a szigorú forma mellett előtérbe kerülnek a versek jó dumái, nyelvi játékai és humora; valamint az a kérdés, milyen képekhez és gondolatokhoz tud kapcsolódni egy mai olvasó. Az is szóba kerül, hogyan szólnak ma a rendszerváltás idején írt versek a közéletről, a természetről, a reményről és a jövőről.

A felvételt 2026 szeptemberében Bertók Attila készítette a Webstar Csoport stúdiójában.

Mennyi mindent lehet elmondani egy szonettben úgy, hogy a legfontosabb mondat hiányzik belőle? A Három az ötödiken 243 verse szigorú formát követ, miközben Bertók László újra meg újra félbehagy egy szót, megakaszt egy mondatot, vagy az olvasóra bízza, ki beszél és kiről. Imreh András és Mesterházi Mónika költőként és műfordítóként közelítenek ehhez a nyelvhez: mit értünk meg ösztönösen egy hiányos sorból, és mi történne, ha le kellene fordítanunk? Szó esik arról is, hogyan olvashatók együtt a kötet személyes titkai, történelmi tapasztalatai és ironikus pillanatai.

A felvételt 2025 májusában Aubert Gábor készítette a Webstar Csoport stúdiójában.

Bertók László kilenc éven át írta azokat a szonetteket, amelyek végül a Három az ötödiken című kötetben álltak össze. De mit látunk, ha a 243 verset egymás után olvassuk: különálló darabokat, három kötetet vagy egyetlen, folyton változó építményt? Keresztesi József és Szegő Jánosa szonettek formájáról, nyelvi töréseiről és visszatérő motívumairól beszélget. Közben az is kérdéssé válik, miért éppen ezt a korszakot szokás Bertók pályájának csúcsaként emlegetni, és mit fedhet el az életmű többi részéből, ha csak innen nézünk vissza rá.

A felvételt 2026 februárjában Aubert Gábor készítette a Webstar Csoport stúdiójában.

Bertók László 1987-es kötete, A kettészakadt villamos sajátos határhelyzetben van: egy összegző igényű válogatáskötet, a Hóból a lábnyom (1985) után következik, és az életmű legkiemelkedőbb teljesítménye, a szonettkorszak, a három szonetteskönyv – tehát a Kő a tollpihén (1990), a Ha van a világon tető (1992), valamint az Ez a semmi, két semmi közt című harmadik egységet is magában foglaló Három az ötödiken (1995) – előtt áll. Görföl Balázs és Láng Orsolya ezt a különös átmenetiséget és egyes versek jelentőségét latolgatja. Közben szó esik Bertók hol költői, hol civil, hol vagány, hol rendszerető karakterjegyeiről, életművének irodalomtörténeti pozíciójáról, sokszínűségéről, kísérletező kedvéről, merészségéről, humoráról.

A felvételt Németh Gábor készítette 2023 novemberében, a Webstar Csoport irodájában.

1985-ben Bertók László 50 éves volt, és ebből az alkalomból jelent meg a pályáján az első összegző igényű válogatás, a Hóból a lábnyom, amely a korábbi verseken túl kétciklusnyi új szöveget is tartalmazott.

Kiss Georgina és Parti Nagy Lajos is összegezve, a pálya első szakaszát és az innen nyíló távlatokat is áttekintve beszélnek az életműről, nem kisebb igénnyel, mint hogy azt mutassák meg, miként gyökeredzik ez a költészet a 20. század különféle hagyományaiban. Ezenfelül szó esik Bertók László alkati vonásairól, s arról, hogy ezek miként csapódnak le adott esetben a verseiben, továbbá felmerül a Bertók-líra, valamint a 20. századi költészettörténet Bertókon keresztül való taníthatóságának kérdése is.

A felvételt 2025 márciusában Aubert Gábor készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Bertók László minden kötete hoz kisebb-nagyobb változásokat az életműbe, de talán az 1984-es Ágakból gyökér című kötetben fedezhető fel a pályán az első látványos fordulat. A morális alapozottságú Bertók-líra valahol itt, a nyolcvanas évek elején szembesül azzal, hogy az a váteszlíra, a képviseleti beszédmód, amely a hagyománya -- nem biztos, hogy folytatható a jövőben. Beck Zoltán és Grecsó Krisztián a személyes élményektől (kamaszszerelemtől és a Szélkiáltó Bertók-megzenésítéseitől) indulva jut el odáig, hogy a kötet morális dimenzióját, közérzeties tematikáját, poétikai vállalásait is megvizsgálja.

A felvételt 2025 áprilisában Aubert Gábor készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Bertók László harmadik kötetét, az 1981-es Tárgyak idejét Fenyő Dániel és Fischer Botond teszi mérlegre. Szó esik többek között regionális kánonokról, hagyományokról, stílusokról, átmenetiségről, a Bertók-líra vélt vagy valós konzervativizmusáról és kísérletezőkedvéről, a számmisztika, a konceptualitás és a szerialitás előnyeiről és hátulütőiről. S menet közben talán az egyik legfontosabb és legközelebbi pályatárs, Parti Nagy Lajos költészetével való összefüggések és hasonlóságok közül is sikerül néhányat kitapogatni.

A felvételt 2024 decemberében Aubert Gábor készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Azt mondják, a második a legfontosabb és a legnehezebb is. Bertók második kötete, az 1978-as Emlékek választása kapcsán többek között erre a kérdésre is választ keres Szálinger Balázs és Vajna Ádám. És arra, hogy miért épp ilyen ez a második kötet. Ezeken kívül szó esik lokálpatriotizmusról, pannonizmusról, lokális és univerzális ízekről és színekről, hagyományválasztásról, alanyiságról és tárgyiasságról, hangkeresésről, a bizonytalanságról mint hibáról és mint erényről.

A felvételt 2024 májusában Bertók Attila készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Bertók László pályakezdését, s azon belül az első önálló kötetének a megjelenését sok minden hátráltatta: priuszának következményei éppúgy, mint a hatvanas évek könyvkiadás-politikája.

Amikor 1972-ben végre megjelenhetett a Fák felvonulása, a költő több mint tíz év versterméséből állította össze debütálókötetét.

Fekete Richárd és Pál Sándor Attila a beszélgetés folyamán a kitolódó pályakezdés elsődleges kontextusát éppúgy felvázolja (érintve például a lokalitás, a konceptualitás kérdéseit), mint az aktuális szempontokat (például az kötet és az életmű kurrens ökokritikai elméletek felől való olvashatóságát). És különös figyelmet kaptak a későbbi válogatásokból kimaradó írások -- mindenekelőtt az Arcok, betűkkel ciklusa.

A felvételt 2024 márciusában Darvas Vajk Valentin készítette a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.

Bertók László életművének, illetve pályájának sajátos vonása, hogy sokáig rejtve maradt a nagyközönség előtt e költészet egyik legkorábbi, sorsfordító mozzanata - jelesül az, hogy a költőt 1955-ben, 19 éves korában néhány verséért letartóztatta az ÁVH, és államellenes izgatás vádjával perbe fogták, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. A történetet Bertók a rendszerváltás után írta meg Priusz címen, amely először a Jelenkor 1990. július-augusztus lapszámában jelent meg, majd könyvalakban 1994-ben, illetve 2016-ban újrakiadásban.

A Fehér Renátóval és Takáts Józseffel folytatott beszélgetés érinti mind az események ötvenes évekbeli (sőt, általában véve a szocialista rendszer), mind a megírás kilencvenes évekbeli kontextusát, s természetesen napjainkat is. A múltfeldolgozás, az emlékezés kérdései, a tanúságtevő irodalmi művek aktualitása, a börtöntapasztalat költői következményei éppúgy szóba jönnek, mint szorosabban véve a Priusz műfajiságának kérdései és a poétikai-formanyelvi megoldásai.

A felvételt 2024 januárjában Darvas Vajk Valentin készítette a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.