Az Eljátszott jövő aktuális adásában még maradunk a színház világában, és annak női képviselőiből mutatunk be egy újabb belevaló művészt.

A Thália Punknői újabb fejezete Greta Garbo életét, munkásságát és hasonló részletességgel a korabeli Hollywoodot idézi meg. A mai csupán az első része egy két darabból álló egységnek.

Rácz Ráchel, színháztörténész elmondja, miként fedezték fel Greta Gustafssont, és hogyan került a filmipar fővárosába, de az is kiderül, milyen magyar kötődése van a művész nevének.

A színháztörténész ez alkalommal a korábbi példákhoz képest talán kevésbé ismert női színészt mutat be. Ha Varsányi Irén neve nem cseng kifejezetten ismerősen, senki ne hibáztassa magát; hiszen a művész a 19. és a 20. század fordulóján kezdte a pályáját, ami 1932-ben ért véget.

A kortalan szépség meghatározó alakja volt a két világháború közötti Vígszínháznak. Ahhoz, hogy mozisztár legyen, túl korán született, azonban néhány némafilmben feltűnt; köztük az első magyar alkotásban, a mára sajnos megsemmisült A táncz című filmben.

Az Eljátszott jövő aktuális adásában, a Thália Punknői egy újabb fejezete következik.

Főszereplőnk most Natalie Wood, akinek pályája és karaktere sokban hasonlít az előző alkalommal elemzett színművész, Domján Editéhez.

Rácz Ráchel, színháztörténész többek között olyan érdekességekről is beszél, mint Wood szibériai származása, egy jóslat beteljesedése vagy éppen a fiatalon, váratlanul bekövetkezett halála, amelyek mind hozzájárultak a vele kapcsolatos legenda gyártáshoz.

Az Eljátszott jövő e heti adásában a női színészek sorsát bemutató sorozatunkkal jelentkezünk.

A Thália Punknőiben most egy tragikus végkifejletű, ugyanakkor ragyogó munkásságot ismertet meg velünk Rácz Ráchel, színháztörténész.

Domján Edit sorsát, szerelmeit és fontosabb alakításait címszavakban sokan ismerik, de hogy mi vagy éppen ki állt sikerei, esetleges döntései hátterében, már nem olyan köztudott. Rácz Ráchel szerint, a korszakos művész egy kicsit mindig kilógott a sorból – épp úgy a családi közegében, mint az akkori, sztárkultuszt elítélő színházi és filmes világban –, és talán ezért is válhatott belőle legenda már életében.

Kiemelkedő és időtálló játéka a hatvanas évek Magyarországának kultikus alakjává tette Domján Editet. Róla beszélgetünk színháztörténész vendégünkkel.

Az Eljátszott jövő e heti adásában folytatjuk a beszélgetést Paár Ádám, történésszel, és egyben befejezzük aktuális sorozatunkat, melyben a hazai országgyűlési választások és a képviseleti rendszer történetét követtük végig, témába vágó filmeken keresztül.

Az előző adásban bemutattuk a történelmi korszakot, amelyben az elemzésre szánt, sorozatzáró filmünk játszódik.

A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa az 1950-es és az 1980-as évek közötti időszakot, a fokozatosan puhuló Kádár-rendszert elemezte, hogy most Az ügynökök a paradicsomba mennek című alkotás átélhetőbb és könnyebben értelmezhető legyen.

Az Eljátszott jövőben zenetörténeti kitérőnk után folytatjuk a beszélgetést Paár Ádám, történésszel, és szokásunkhoz híven bemutatjuk azt a korszakot, amelyben az aktuálisan kiválasztott filmünk játszódik.

A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa az előző adásban az ötvenes évek jellegzetességeire mutatott rá a Tegnapelőtt című alkotáson keresztül. A következő példának szánt mű, Az ügynökök a paradicsomba mennek már egy későbbi világra fókuszál, ezért most az ötvenestől a nyolcvanas évekig tartó időszakot foglalja össze Paár Ádám.

Az Eljátszott jövő következő adásában az előző héten indított harmadik szegmens területén, a zenetörténetben vizsgálódunk tovább. Az Egyesült Államok zenei gyökereinek feltárása, valamint a különböző műfajok számbavétele a célunk. Ehhez nagyjából száz évet utaztunk vissza eddig az időben, és mivel szerencsére a Dalok időugráshoz címet kapta ez az egység a műsorfolyamon belül, ma közel kétszáz évvel napjaink előtt indulhat a történet.

Balogh Károly, zenei szakíróval korábban már elkezdtük megvizsgálni a hangrögzítés evolúcióját, annak mentén pedig az adathordozók fejlődését is sorra vettük a kézzelfoghatótól a digitális változatokig.

Az aktuális epizódban azokat a kapcsolatokat keressük, amelyek közvetlenül a technika és a zene között jelentek meg, ezzel alakítva a hangszerek és a zenei műfajok kialakulását. Balogh Károly ma arról is beszél, hogy a technikai fejlesztések bizonyos esetekben a társadalmi csoportok közötti differenciákban is változásokat hoztak.

Az Eljátszott jövő következő adásában ismét műfajt váltunk. Az előző héten már eljutottunk a második világháború utáni évek Magyarországára Paár Ádám idegenvezetésével. Most visszakanyarodunk a műsor harmadik szegmenséhez, és zenetörténeti utazásunkat folytatjuk, vagyis alapvetően nemzetközi szinten, de hangsúlyozottan az Egyesült Államokban keressük napjaink zenéjének gyökereit.

Balogh Károly, zenei szakíróval korábban már elkezdtük megvizsgálni a hangrögzítés technikájának evolúcióját. Ezt folytatjuk most, hogy majd rákanyarodjunk az átlagos befogadót is érintő változásokra. Nevezetesen azokra a jól ismer adathordozókra, amelyek gyerek- és kamaszkorunk ritmusát adták. Audio kazetták, CD-k, békebeli walkmanek és használhatatlan discmanek után Balogh Károly a zenék digitális kezeléséről is mesél. Ezzel előre vetítve azt, hogy miként hat a technika fejlődése a hangszerhasználatra vagy éppen az előadói attitűdre.

Az Eljátszott jövő következő adásában folytatjuk a beszélgetést Paár Ádám, történésszel.

Szokásunkhoz híven az előző adásban bemutattuk a történelmi korszakot, amelyben az elemzésre kiválasztott filmünk játszódik. Paár Ádám a második világháborút közvetlenül követő éveket, a lerombolt ország helyreállításának eszközeit és általában a Rákosi-rendszer első szakaszát foglalta össze.

A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa most a Tegnapelőtt című Bacsó Péter rendezte alkotásról beszél, amelynek háttere a korábban ismertetett történelmi időszak.

Az Eljátszott jövő következő adásában maradunk még a történelemnél.

A Mozgóképizmusban a Só Mihály kalandjai című alkotás, és az annak hátteréül szolgáló két világháború közötti Magyarország ismertetése után, most az 1945-ös és az 1947-es országgyűlési választásokról lesz szó.

Fontos szerep jut természetesen a kettő közötti várakozásteli időszaknak is Paár Ádám, történész, politológus összefoglalójában.

A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa a nevezett történelmi korszak bemutatásával a következő vizsgálandó film, a Tegnapelőtt megértését kívánja segíteni.