Ez az a téma, ami mindenkit érint, kivétel nélkül.
Mindannyian eszünk, fogyasztunk különféle ételeket. Hogy éppen kinek mi jut a
tányérjára rengeteg tényezőtől függ. A tényezők között előkelő helyen szerepel
az egészségtudatosság, az önreflexió, az evéshez fűződő viszony, az örökölt
minta. Úgy tűnik, hogy még ma sem oda helyezzük az ételt az életünkben, ahova
az való. Sokan dícséretre, motivációként, feszültségoldásra használják,
néhányan pedig büntetésként, lemondásként látják az ételt az asztalon. 2019-es
adatok szerint honpolgáraink 90%-a úgy véli önmagáról, hogy egészsége
kielégítő, nagyon jó. Ezzel szemben a valóság azt mutatja, hogy a felnőtt
korosztály fele, idős korban pedig több mint 70%-a krónikus, rettegett
Mi köze az érzelmeknek az evéshez, az evésnek az
egészséghez? Lehetséges, hogy valaki napról napra önmaga ellen eszik?