Feol.hu

Csókay András az orvostudomány kiemelkedő alakja, sokak szerint egyike a ma élő legnagyobb magyaroknak, igazi példakép. Ismertségét az a műtét alapozta meg, amelynek során – orvoscsoport vezetőjeként – sikerült szétválasztania egy sziámi ikerpárt. Nemrégiben Kű Lajossal, az Aranycsapat Alapítvány vezetőjével Székesfehérváron járt, ahol ő is meghajtotta fejét a helsinki olimpia tiszteletére emelt emlékmű mellett.

Magyarországon egyetlen példány létezik az úgynevezett YMCA-s háborús naplókból, amelyet az amerikai Keresztény Ifjak Egyesülete készíttetett és küldött a fogságba került angolszász katonáknak. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum birtokában lévő példány érdekessége, hogy eredeti tulajdonosa, egy amerikai katona után egy magyar hadifogoly bejegyzései is belekerültek. A Dey-Gyenes naplóról, illetve a bejegyzéseket és rajzokat készítő katonákról a múzeum két történésze mesél.

Kenyeres Imre lassan egy évtizede dolgozik az utánpótlás igazgatójaként a MOL Fehérvár FC-nél, előzőleg Felcsúton töltötte be az ugyanezt a tisztséget. Volt szövetségi kapitány a Karib-térségben, Granadán, másfél évtizede pedig Egervári Sándor segítőjeként tevékenykedett a kuvaiti élvonalban, a végül ezüstérmes al-Salmiya együttesénél. Közösen irányították a magyar U20-as válogatottat és vezették bronzéremre az egyiptomi világbajnokságon, később három éven át dirigálták a felnőtt válogatottat. Kenyeres Imre részletesen beszél az olajországok futballjáról a közelmúltban zárult, katari világbajnokság fényében.

A 47 éves szakvezető 20 évesen került Fehérvárra, családot alapított, letelepedett a koronázóvárosban. Hat éven át erősítette az Alba Volánt, majd 10 évet töltött a megyei riválisnál, Dunaújvárosban. Az acélgyáriaknál kezdett edzősködni, később hosszú éveket töltött Újpesten, immás vezetőedzőként. Két és fél éve dolgozik a Székelyföldön, valamint a magyar válogatott másodedzője. Klubcsapatával a szezonban remekel, magabiztosan vezetik az Erste Liga tabelláját.

Dunaújvárost bemutató videónk készítésekor három helyi lakos állt kameránk elé, akik olyan történeteket meséltek az egykori Sztálinvárosról, melyeket sokan az ott lakók közül sem ismernek.

Az Alba Fehérvár KC vezetőedzője Józsa Krisztán 2018 óta dolgozik a klubnál, előbb, mint utánpótlás, majd az erőnléti edzőjeként. Ezt követően Deli Rita vezetőedző lemondása után nevezte ki őt a klub a felnőtt csapat vezetőedzőjévé, vele beszélgettünk múltról, jelenről, és a közeljövő feladatairól.

A 2022-es évben a világbajnokságon, csapatban ezüstérmes lett Egyiptomban, a szeptemberi fehérvári EB-n pedig aranyérmet akasztottak a nyakába a csapatverseny küzdelmeit követően.  Már javában zajlik a felkészülése, ezúttal sérülések és betegségek nem hátráltatják. Az idei szezon különösen fontos lesz számára, ugyanis 2023 már kvótákat oszt a 2024-es párizsi, nyári olimpiára.

Két és fél évvel ezelőtt érkezett Fehérvárra, egy éves olaszországi kitérő után a kaposvári születésű Vojvoda Dávid.  A válogatott hátvéd azóta a fehérvári kék-fehérek erőssége, közel 20 pontos átlagával az egyik legeredményesebb hazai kosárlabdázó. A 2022-es esztendőt értékeltük.

Karácsony közeledtével három katolikus pappal ült le Palocsai Jenő és kifaggatta őket, hogy élik meg ezt az ünnepet. Benne az ünnepi szolgálattal, esetleges tragédiákkal. A három vendég: Mórocz Tamás plébános, helyettes esperes, címzetes apát, Oravecki Attila helyettes plébános és Horváth József nyugalmazott plébános.

A legendás sportember olimpiai történetekről, bokszról és többek közt arról is mesél, hogy mit jelenthet a fehérvári olimpiai emlékmű a ma sportolóinak?