Felismernéd, ha egy digitálisan manipulált hívásban a saját hangodon könyörögnének a gyerekeid pénzért?
A deepfake már nem sci-fi – hanem a hétköznapok veszélye.

Az epizódban a jövő támadásai ellen keresünk megoldást.
Vendégeink:

• Sipek Nicolas, AI oktató, a Fyrasoft társalapítója

• Nagy Ádám Péter, a K&H Bank információbiztonsági igazgatója

Témák:
• Milyen támadásokra használják a deepfake-et, és mi jöhet még?
• Miért nem elég már az, hogy „figyelj oda”?
• Hogyan védekezhetsz, ha magánemberként vagy cégvezetőként célponttá válsz?
• Miért a sürgetés a legnagyobb figyelmeztető jel?

„Már három másodperc elég a hangodból, hogy bármit a szádba adjanak.”

Az epizódban egy valódi deepfake demót is hallhatsz:
Sipek Nicolas néhány másodperc hangmintából klónozza Janata Kriszta hangját – döbbenetes példája annak, milyen könnyen manipulálható ma már a valóság.

Ezután a szakértők lépésről lépésre bemutatják:

• hogyan használják a deepfake-et átverésekre, zsarolásra,

• sőt, állásinterjúk meghamisítására is.

Nagy Ádám gyakorlati tanácsokat ad: hogyan ismerd fel a mesterséges videókat és hangokat, és hogyan védd meg a céged vagy a családod egy támadástól.
Sipek Nicolas elmagyarázza, miért nem a felhasználón múlik a védelem, hanem a platformokon – és miért alap a többfaktoros védelem.

3 kulcslépés, amit már most megtehetsz:

1. Mindig kérdezz vissza! „Tényleg te vagy az? Mi a kulcsszavunk?”

2. Használj másik csatornát! Ellenőrizd SMS-ben, e-mailben, vagy hívd vissza az illetőt.

3. Tanítsd meg a családodnak, mi a deepfake! Már a tudás is védelem.

Időbélyegek:
00:00 – Mi az a deepfake, és miért veszélyes?
02:00 – Kik a célpontok? Bárki, akinek van bankszámlája
05:00 – Állásinterjú deepfake-kel? Már ez is valóság
08:00 – Platformfelelősség és a felhasználó kiszolgáltatottsága
10:00 – Megdöbbentő számok: 3000%-os növekedés az USA-ban
12:00 – Élő deepfake demó Kriszta hangjával
15:00 – Mire figyelj, ha videót vagy hívást kapsz?
18:00 – Mit jelent az out-of-band ellenőrzés?
24:00 – Családi jelszavak: hogyan védd meg szeretteidet?
27:00 – Már a hívások közben is manipulálhatják a hangod
30:00 – Az éberség az első és legfontosabb fegyver

🎧 Hallgasd meg az epizódot most a Spotify-on, Apple Podcasts-en vagy YouTube-on!
💬 Te felismernéd, ha a saját hangodon kérnének tőled pénzt? Írd meg kommentben!

Mi van akkor, ha nem hackerek támadnak meg, hanem egy ártatlan kávéfőző vagy egy elfelejtett jelszó sodor bajba?

A Futok a pénzem után c. podcast hatodik epizódjában azt nézzük meg, hogyan védheted meg a cégedet az eszközeiden keresztül.

🎙 Vendégeink:
Karakas Péter – IT-biztonsági tanácsadó
Gärtner Dávid – a K&H Bank üzleti információbiztonsági vezetője

A biztonság nem ott kezdődik, hogy tűzfalakat húzol és drága rendszereket vásárolsz,
hanem ott, hogy tudod, mire kell figyelned.

❓ Tudod például:
– mennyibe kerül egy kávéfőző miatti adatvesztés?
– hogy mennyit ér egy bizalmas e-mail lista, amit egy elveszített telefon visz magával?
– mit jelent az, hogy a cégednek saját kockázati étvágya van?

💣 Karakas Péter egy konkrét példával sokkol:
Egy feltört Facebook-hirdetési fiókból egy támadó 10 millió forintot hirdetett el saját oldalára.
👉 Egyedül egy bekapcsolt kétfaktoros azonosítás menthette volna meg a céget.

🧠 Gärtner Dávid közérthetően magyarázza el:
– a kockázati étvágy és a
– kockázatarányos védelem fogalmát,
és azt is, hogyan építsd be ezeket KKV-ként a mindennapi döntéshozatalodba.

🧰 Konkrét eszközlistát kapsz:
– melyek a magas, közepes és alacsony kockázatú eszközök
– mit kezdj egy IoT nyomtatóval
– hova kösd a kávéfőzőt

📱 Megtudod:
– hogyan építs ki jelszómenedzsmentet
– hogyan állítsd be az MDM-et (mobile device management)
– és miért nem elég, ha csak szóban figyelmezteted a munkatársaidat

✅ Gyakorlati tanácsok:
● Használj jelszókezelőt, ne emlékezz többé semmire
● Ne hagyd, hogy egy okoseszköz nyissa ki az ajtót egy támadónak
● Az elérhető szoftveres eszközök már nemcsak a multiké: 12 dollártól elérhetők
● Oktasd a csapatodat, de ne unalmas előadásokkal, hanem élesben: phishing-szimulációkkal
● Dokumentáld, hogy ki fér hozzá mihez, és mikor lépett be vagy ki

💡 Ez az epizód minden olyan cégvezetőnek kötelező, aki nem akar a saját adatain bukni.
A kibertámadások nem csak mással történnek meg.

❗ Egy rosszul használt TeamViewer, egy gyenge jelszó, egy figyelmetlen munkatárs is elég.

🎧 Hallgasd meg az adást, hogy ne egy olcsó IoT-készülék miatt fuss a pénzed után!

💬 Te mire gyanakodnál először, ha eltűnik a pénz a bankszámládról?
Kommenteled meg!

Miért csúszik ki a kezed közül az irányítás egyetlen kattintással? Hogyan válnak a legártatlanabb napi rutinjaid a csalók aranybányájává? És mit tehetsz, hogy ne te legyél a következő áldozat?

Az adásban két frontvonalbeli szakértő segít eligazodni az adathalászat útvesztőiben: Gyürki Ildikó, a K&H Bank kiberbiztonsági szakértője és Dr. Farkas Péter, rendőr ezredes, a Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály vezetője. Együtt mutatják meg, miért nem elég egy vírusirtó vagy egy bonyolult jelszó – és hogyan manipulálják az adatainkat a támadók, akár úgy, hogy a saját stílusunkban írnak helyettünk e-maileket.

🔍 Nem az a baj, hogy posztolsz – hanem hogy közben ajtót nyitsz a támadóknak.

🎧 Hallgasd meg az epizódot most, hogy ne csak a pénzedet, hanem az életedet is megvédd!

💬 Neked volt már hasonló élményed? Vagy ismersz valakit, akit így vertek át? Írd meg kommentben!

Miért éppen TE? Hogyan történhet meg, hogy a legjobb szándékod fordul ellened, és pont azokkal a technikákkal manipulálnak, amelyeket a mindennapi kapcsolataidban értéknek tartasz?

A Futok a pénzem után podcast negyedik epizódjában Janata Kriszta két szakértő segítségével járja körbe a social engineering rejtett világát. Vendégei: Oroszi Eszter, információbiztonsági tanácsadó és Gärtner Dávid, a K&H Bank üzleti információbiztonsági vezetője, akik megmutatják, hogyan verhetnek át pusztán az emberi természetedre alapozva.

Miközben a technikai rendszerek egyre biztonságosabbak, a csalók már nem a falakat ostromolják – inkább rád próbálnak hatni, hogy te magad nyisd ki az ajtót.

💬 „Az emberi tényező a leggyengébb láncszem” – figyelmeztet Dávid, amikor arról beszél, hogy a legszofisztikáltabb rendszer sem ér semmit, ha az embert manipulációval meg lehet kerülni.

A támadók profin felépített szkriptekkel dolgoznak, mint a színészek, akik minden helyzetre kész forgatókönyvet tanulnak be. Sürgetnek, megijesztenek, vagy épp ellenkezőleg: kedvességgel elaltatják a gyanakvásodat.

Az adásban életszerű, valós telefonos csalási példákon keresztül mutatjuk be, hogyan válik a segítőkészség, a kíváncsiság vagy a félelem az áldozattá válás katalizátorává.

💬 „A támadók jobban ismerik az érzelmeidet, mint te magad.” – mondja Eszter, amikor arról beszél, hogy egy-egy stresszhelyzet, fáradtság vagy sürgetés miként veszi el tőlünk a tiszta gondolkodás képességét.

Az epizódból kiderül, hogy a támadók nemcsak ravaszak, hanem jól szervezettek is: gyakran egész csapat dolgozik azon, hogy pszichológiai nyomás alatt csússz bele egy hibába. A célpont lehet egy cégvezető, egy ügyfélszolgálatos, vagy bárki, aki egyetlen rossz pillanatban épp „túl jófej”.

A megoldás meglepően egyszerű: kérj időt. Egyetlen mondat, és máris visszanyerted az irányítást.

💬 „Nem kell kényszerből cselekedned. Mindig van választásod.” – mondja Dávid.

Az epizód legfontosabb tanulságai:

● Ne hagyd, hogy a sürgetés vagy a félelem irányítson – kérj időt, mielőtt bármit lépnél.
● Ne gondold, hogy veled nem fordulhat elő – épp a jó szándékod az, amit kihasználnak.
● Ne szégyelld a gyanakvást – a biztonságos döntés mindig jobb, mint a gyors döntés.

🎧 Hallgasd meg az epizódot most, hogy a legjobb tulajdonságaidat ne a hackerek használják ki,
hanem te erősítsd meg velük magad!

💬 Téged milyen helyzetben próbáltak meg utoljára rávenni valamire?
Írd meg kommentben!

😰 Kibercsalás áldozata lettél?
Nem érted, hogyan történhetett meg veled?
A tested reszket, az elméd üres, a szégyen fojtogat?

Ebben az epizódban megmutatjuk, mi történik veled az első órákban, napokban – és hogyan tudsz újra levegőt venni.

🎙 Vendégeink:
Piroska Tímea – pszichológus, coach, kisvállalkozó
Vitéz Nóra Diána – a K&H Bank lakossági fiókhálózati támogatási vezetője

🔍 Miről lesz szó az epizódban?
• Hogyan hat ránk egy kibertámadás testi-lelki szinten?
• Miért pont az okosak és tájékozottak szégyellik legjobban, ha becsapják őket?
• Hogyan tudsz kilépni az önvád spiráljából és visszanyerni az irányítást?
• Mit tehetsz egyedül, ha nincs időd, pénzed vagy erőd szakemberhez fordulni?

🧠 A kibercsalás utáni sokk:
„Olyan, mintha kiraboltak volna – testileg-lelkileg összeomlasz.”
– Az első 72 óra testi tünetei
– Miért „áll le az agyad”, és hogyan indul újra?
– Légzőgyakorlatok, naplózás, kontroll visszanyerése

🏦 Banki szemszögből:
Mit él át egy banki munkatárs, amikor az ügyfél zokogva rohan be?
– Együttérző mondatok
– MNB-ajánlás
– Belső segélyvonal
– Rendőrségi beavatkozás

🛠️ Tímea 3 öngyógyító technikája:

1. Transzakciós napló – objektiválja az élményt, segít a hatóságoknak

2. Önegyüttérző levél – írj magadnak, mint egy barátnak

3. Kognitív átkeretezés – „A sürgetésre reagáltam – nem a butaságomra.”

   
   

📌 Legfontosabb tanulságok:
• „Minél intelligensebb valaki, annál mélyebb szégyent él meg.”
• „Ha visszanyerjük a kontrollt, újra működni kezd az agyunk.”
• „Nem a bankszámlád egyenlege vagy.”

🕒 Időbélyegek:
00:00 – Miért éljük meg a kibercsalást testi támadásként?
03:00 – Hogyan omlik össze az agyunk stressz alatt?
06:00 – Mit tehet a bank az első 24 órában?
11:00 – Pszichés utórengések: szégyen, önvád
14:00 – Légzőgyakorlatok, naplózás, öngyógyítás
19:00 – Tudattalan együttműködés a csalókkal
21:00 – A szégyen és a stigmatizáltság ereje
26:00 – Mi segíthet az önértékelési zuhanás ellen?
30:00 – Hosszú távú helyreállítás: alvás, séta, digitális detox
33:00 – Extrém esetek: zsarolás, rendőrségi akció
38:00 – A bank is veszít – de a bizalom a legnagyobb érték

🎧 Hallgasd meg az epizódot most:
Spotify • Apple Podcasts • YouTube

💬 Neked mi segített kilábalni egy nehéz helyzetből? Írd meg kommentben!

A MarketingCommando “Futok a pénzem után” podcastjának második epizódjában Janata Kriszta két szakértővel , Wolf Gáborral és Rammacher Zoltánnal azt járja körbe, milyen radikális és g lépésekkel tudod újraindítani a bevételeidet, ha egy kibertámadással lenullázták a kisvállalkozásod és a családod bankszámláját?A beszélgetés kiindulópontja egy valósághű forgatókönyv, amelyben a vállalkozó teljes pénzügyi háttere összeomlik – innen kell gyorsan, hatékonyan felfuttatni a céges ésa magánkasszát egyszerret. A fókusz a gyakorlati lépéseken van: hogyan minimalizáljuk azonnal a kárt, milyen stratégia mentén kommunikáljunk a bankkal, partnerekkel, vevőkkel, és hogyan építsünk túlélési tervet a nulláról.Zoltán részletesen bemutatja, milyen pénzügyi lehetőségeid vannak még egy ilyen reménytelennek látszó helyzetben is , hogyan kérhetsz fizetési haladékot, vagy szerezhetsz áthidaló kölcsönt. Wolf Gábor konkrét marketingeszközöket ad a kezedbe, köztük: a „hétszavas e-mail”, a lejárt számlák behajtása, célzott ajánlatok, keresztmarketing és az árakció mint legutolsó eszköz. Emellett mindketten röviden elmondják, hogyan kezelj egy ilyen sokkot mentálisan, hogy újra teljes erővel tudj a növekedésre koncentrálni.. Egy informatív, ugyanakkor emberi beszélgetés született, ami nemcsak egy kiberkrízis kezeléséhez ad kapaszkodót, de bármilyen pénzügyi válsághoz, illetve a hosszú távú pénzügyi és üzleti ellenállóképességed felépítéséhez is

Mi az első dolgod, ha egyik pillanatról a másikra eltűnik a számládról minden pénz? Kit hívsz előbb – a bankot, a rendőrséget, vagy az IT-s ismerősödet? És mit csinálsz akkor, amikor a rendszer jelez, hogy valaki épp most lépett be a nevedben, de te ott ülsz és bénultan nézed a képernyőt? 

A Futok a pénzem után podcast nyitóepizódjában Janata Kriszta két szakértő segítségével járja körül azt a forgatókönyvet, amire egyikünk sem akar gondolni – pedig ma már bármelyikünk lehet célpont. Vendégei, Felföldi Rita, a K&H Bank pénzmosás megelőzési, csalásmegelőzési és üzleti etikai főosztályvezetője, valamint Cseszregi Bálint, a Nemzeti Nyomozóiroda kiemelt főnyomozója végigvezetnek azon a vészforgatókönyvön, amit azonnal aktiválnod kell, ha kibertámadás áldozata lettél. Nem arról beszélünk, mit kellett volna csinálnod. Hanem arról, mit tegyél most. Hogyan tiltsd le magad a mobilbankban, mit mondj pontosan a banki ügyfélszolgálaton, és mikor indulj a rendőrségre. És legfőképp: hogyan ne hibáztasd magad.

 „Az adat olyan érték, amit nem látsz – és pont ezért veszítheted el egy pillanat alatt.” – mondja Bálint, miközben lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan kell azonnal reagálnod, hogy mentsd, ami még menthető. 

Rita egyértelmű instrukciót ad: „Ha mobilbank felhasználó vagy, az első dolgod legyen, hogy letiltod az eszközt. Ehhez nem kell ügyintéző.” 

A beszélgetés egyik legerősebb pillanata az, amikor Kriszta saját történetét meséli el: majdnem ő maga is utalt egy jelentős összeget, mert a támadó olyan hitelesen másolta le a stílusát, hogy még ő is elbizonytalanodott. Ez már a CEO fraud – a célzott, rendkívül jól felépített kibercsalások típusa, ahol a támadók akár hetekig dolgoznak azon, hogy egyetlen kattintásra rávegyenek egy kollégát. 

A két szakértő szerint nem az a legnagyobb veszély, amit ismerünk – hanem az, amit nem is sejtünk. 

„Az online csaló nem megy el. Árnyékként követ tovább.” 

Azt is megtudod az epizódból, hogy: miért életmentő, hogy pánik helyett tudatosan és gyorsan cselekedj hogyan segítenek az új rendszerbe kapcsolt banki riasztóláncok (Dante, Kiberpajzs) miért fontos feljelentést tenni akkor is, ha azt hiszed, már úgysem segít.

 És végre egy tévhit is megdől: igen, a bank is elérhető hétvégén, és a rendőrség is fogadja a hívásod, ha épp nem tudod, mit csinálj. A 112 nem csak balesetekhez való – ha teljes pánikba kerülsz, onnan is irányt kapsz. 

Az epizód legfontosabb tanulságai: 

Ne várj – a gyorsaság dönt el mindent. A bank és a rendőrség csak akkor tud segíteni, ha időben szólsz. 

Ne hibáztasd magad – a csalók épp erre utaznak. A szégyen a fegyverük. 

Ne hagyd radar alatt elsuhanni – a CEO fraud hetekkel később is hatalmas kárt okozhat.

🎧 Hallgasd meg most az epizódot, és tanuld meg, hogyan védheted meg magad, a céged és az adataid!

💬 Veled is próbálkoztak már? E-mailben, telefonon, vagy épp „a főnök nevében”? Írd meg kommentben!