A Hetek mostani számának és podcastunknak is a középpontjában az aktuális Hetek hetilap főbb témái kerültek. A Hetek Magazin podcastban Nagy Teodóra és Gavra Gábor újságírók beszélgetnek, a következő témákról:

- Abortusz-ünnep New Yorkban. Miként válik „emberi joggá” a magzat-tömeggyilkosság? Újranyitotta az abortusz körüli vitát a New Yorki Szenátus döntése, amellyel elfogadták a terhesség megszakítást a szülés napjáig lehetővé tévő új törvényt.

Miután a republikánusok éveken át akadályozták a folyamatot, a törvényhozás mindkét szintjén többségre jutó demokraták a múlt héten 38:24 arányban megszavazták a New York-i Szenátusban a Reproduktív Egészség Törvényt (RET). Ez egészen a magzat születéséig legalizálta az abortuszt, amely már eddig is a leggyakrabban alkalmazott orvosi eljárás volt Amerikában. A liberális képviselők ezáltal lehetővé tették akár a teljes mértékben és önállóan életképes csecsemők meggyilkolását is. A törvényt pontosan annak a híres bírósági döntésnek (Roe v. Wade) a 46. évfordulóján fogadta el a szenátus, amiben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága alkotmányos joggá emelte az abortuszt, ám azt még a terhesség korábbi stádiumára korlátozta. De mit is jelent pontosan az, amit New York állam kormányzója, Andrew Cuomo "hatalmas előre lépesnek" nevezett?

Cikkünk a témában: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201902/abortusz_unnep_new_yorkban

- Nem sokkal jobb a magyar abortuszszabályozás...A múlt heti New York-I abortusztörvény kiterjesztésének hatására ismét fellángolt a nagy abortuszvita. Vajon mi a helyzet a Magyar szabályozásban?

letpárti körökben világszerte kiverte a biztosítékot a New York-i abortusztörvény szélsőséges kiterjesztése. Ennek kapcsán érdemes megnézni, hogy itthon mennyire magzatbarát a szabályozás. Pláne, hogy a sok szempontból konzervatívnak tartott magyar lakosság többsége (78 százalék) támogatja az abortuszt. (A magyarok és a hatalom. Hetek, 2018. augusztus 10.) Ez a társadalmi szemléletmód megjelenik a hazai liberális szabályozásban is, amely nem előzmények nélküli történelmünkben. a Hazai aborTusz TörTéNeTe 1878-ban született meg az első törvénykönyv (Csemegi-kódex), amely bűncselekményként nevesítette az abortuszt: az a várandós nő, aki elhajtotta magzatát, két, illetve három évig terjedő börtönbüntetéssel volt sújtható, attól függően, hogy a magzat házasságon kívül vagy házasságból fogant. Az abortusz legalizálása először 1933-ban történt, amikor is a Kúria az anya életének megóvása érdekében vagy más egészségügyi okból engedélyezte a terhességmegszakítást. A szabályozásból hiányoztak a konkrétumok, amely az orvosoknak széles körű mérlegelési lehetőséget jelentett a magzatelhajtások során. A második világháború borzalmai és a szovjet hadsereg által elkövetett tömeges nemi erőszak miatt még liberálisabb lett az abortusz, innentől kezdve ugyanis ingyenesen volt igénybe vehető a terhességmegszakítás. Az erről szólü cikket bővebben a friss hetilapunkban lehet elolvasni.

A Hit rádióban általában pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod

• Soundcloudon: : https://soundcloud.com/hetek-magazin

• Hetek Podcast a Spotify-on: https://open.spotify.com/show/0zxIywFeEffcY1ZgvlZUQZ

• iTunes-on itt: https://itunes.apple.com/au/podcast/hetek-magazin/id1060619454 ( VAGY keress rá: Hetek Magazin)

• és Youtube-on is: https://www.youtube.com/Hetek