Műsorunkban a számos helyen megszervezet Szent István-napi ünnepségeken elhangzott beszédekből sugárzunk részleteket, amelyek során vajdasági és anyaországi vezetők szólaltak fel. Hírt adunk az állami vezetés Budapesten és Athénben folytatott diplomáciai tárgyalásairól is. 

Külpolitikai rovatunkban arra keressük a választ, hogy az Európai Unió korábbi, de nemrég létrehozott intézményei mekkora mértékben képesek megbirkózni a korrupcióval.

Eheti műsorunkban a Szerbiát érintő időszerű politikai folyamatok heti áttekintése mellett szó lesz a Hajdújáráson uralkodó biztonsági helyzetről is. Beszámolunk még az Újvidéken megrendezett jogászkonferenciáról, illetve a Rákóczi Szövetség összmagyar egyetemista táboráról, ahol régiónk politikusai is előadásokat tartottak. 

Külpolitikai rovatunkban a jövő évi európai parlamenti választásokra készülő pártcsaládokon belül uralkodó állapotokat és terveket részletezzük.

A hajdújárási esetek után Palicson is migránsok lövöldöztek a hétvégén. A fegyveres összetűzés délelőtt történt a szűk központ közelében. 

A belgrádi és a Banja lúka-i vezetés közös rendezvényen emlékezett a horvát Vihar-hadművelet áldozataira, azt üzenve, hogy leállhat a Zágrábbal való viszony fejlődése, ha továbbra is a szerbek elűzése jelenti a függetlenség megünneplésének fő elemét.

Az ellenzéki pártok több alkalommal is egy közös lista indítását szorgalmazták a következő belgrádi választáson, de a Néppárt minap történt kettészakadása megkérdőjelezte az összefogásra vonatkozó kezdeményezést.

Augusztus 1-jétől szigorítottak a magyar állampolgárok beutazásán az Egyesült Államokba.  

Külpolitikai rovatunkban Szaúd-Arábia diplomáciai presztízsépítésének kérdésével foglalkozunk. A muzulmán ország jelentős politikai összejövetelek házigazdájaként, de már a sport világában való beruházásaival is jelentősebb nemzetközi szerepet próbál kialakítani.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Nagyszabású akciót hajtottak végre a Szabadka környékén lévő településeken és a magyar határ menti erdősávban az illegálisan ott tartózkodó migránsok felkutatására. A különleges egységek megjelentek Hajdújárásnál is, ahol az elmúlt napokban a gyakori fegyverropogások miatt félelemben élt a helyi lakosság. Műsorunkban foglalkozunk a menekültválsággal.

A szerbiai vezetés folytatta a nyugati és a keleti hatalmakkal a diplomáciai kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Belpolitikai téren pedig a bosnyák kisebbséggel való kapcsolatán igyekezett javítani.

Miközben a koszovói szerbek politikai képviselői Washingtonban tárgyaltak, Belgrád ismételten azzal vádolta meg Pristinát, hogy konfliktust akar kirobbantani Szerbia és a NATO között.

Külpolitikai rovatunkban arra keressük a választ, hogy a kelet-afrikai térséget milyen arányban destabilizálhatja a Nigerben végrehajtott katonai hatalomátvétel. 

A szerkesztő: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A 2024-es Európai Parlamenti választás a szuverenisták és föderalisták harca lesz, mondta Orbán Viktor Magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn. Arról is beszélt, hogy a bekerítettség félelme az Európai Uniót az elzárkózottság felé tereli, az unió gazdag és gyenge, amit egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlított.

Szerbiában tovább mélyültek az eddig is létező politikai viták, miután a parlament az áldozatok családjaira hivatkozva feloszlatta a napokkal korábban alakult vizsgálóbizottságot, amely a májusi tömeggyilkosságok hátterét kutatta volna.

Belgrád az észak-koszovói szerbek közvetlen védelmét kérte a NATÓ békefenntartóitól, miközben arra mutattak rá, hogy Pristinában rendszerszintű jelenség a szerbek elleni bűncselekmények kivizsgálásának a hiánya.

Külpolitikai rovatunk témája a Spanyolországban tartott előrehozott választás, amelyen a becslések ellenére nem született egyértelmű győztes. Az unió egyik legnagyobb tagországában ezért folytatódik a politikai bizonytalanság.

A szerkesztő: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Pásztor István, a VMSz és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke voltak a II. Nyárhangoló Fesztivál panelbeszélgetésének vendégei Palicson. A térség országaiban biztosítani tudják a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges feltételeket, ám a közösség által kívánatosnak megítélt anyagi feltételek megteremtése egyelőre kihívás, hiszen nem sikerül elérni a nyugati országokban jellemző egzisztenciális feltételeket, mondta Kelemen Hunor a Nemzet a politikában című kerekasztalon.

Az észak-koszovói válság részleges csillapítása mellett más téren nő a feszültség, ugyanis a koszovói hadsereg további fegyverbeszerzésekről számolt be, miközben a nemzetközi szabályok értelmében kizárólag a békefenntartó erők képezhetik az ottani haderőt. Továbbra sem körvonalazódott, hogy a Biztonsági-információs Ügynökség vezetője elleni amerikai szankciók hogyan befolyásolják a kapcsolatokat a Nyugattal. A kormány eközben inkább a Nyitott Balkán kezdeményezés további népszerűsítésére összpontosít.

Külpolitikai rovatunk témája a múlt héten tartott NATO-csúcstalálkozón elhangzottak elemzése lesz. 

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A jubileumi XX. Vajdasági Szabadegyetem nemzetpolitikai panelbeszélgetés résztvevői Pásztor István, a VMSZ, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége  és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke voltak.

Látható az a tendencia, hogy a pedagógusi hivatás veszít a vonzerejéből. A fiatalokat motiválni kell, hogy ezt a szakmát válasszák – emelte ki Maruzsa Zoltán, Magyarország Belügyminisztériumának köznevelési államtitkára, aki részt vett az Apáczai Nyári Akadémia második hetén. Az Újvidéken megrendezett képzés témája az osztályfőnöki és interdiszciplináris képzés.

A montenegrói elnök szerbiai látogatása a viszonyok új fejezetének megnyitását vetítette előre, ám a kapcsolatok javításának számos tényező korlátot szabhat. Az Európai Unió Koszovóval foglalkozó különmegbízottja azt állította, hogy megtörténtek a válság csillapításához szükséges első lépések, miközben újabb agresszió érte az ottani szerb közösséget.

Külpolitikai rovatunkban a NATO főtitkári pozíciójának jelentőségét vizsgáljuk meg, miután a tagállamok nem tudtak megegyezni egy új illetékesről, ezért ismét az eddigi vezető mandátumát hosszabbították meg.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Egyre több nyugati vezető kényszerül arra, hogy közvetítői szerepet vállalva új hozzáállással kísérelje meg kezelni az elhúzódó koszovói válságot, de szóba került már a jelenlegitől átfogóbb tárgyalási formátumok megszervezése is.

A hatalmat bíráló szervezetek ígérete szerint a nyár folyamán sem hagynak fel a megmozdulásokkal és tüntetésekkel, egyes ellenzéki politikusok pedig a közlekedés eddiginél átfogóbb megbénítását helyezték kilátásba.

Bemutatjuk Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár Kutatások metszete – A vajdasági magyarok helyzetelemzése című tanulmánygyűjteményét, valamint Szabó József helytörténetkutató legújabb kötetét, melynek címe Törökkanizsa és vidékének zsidósága.

Külpolitikai rovatunk egyik témája az oroszországi Vágner zsoldoscsoport hátterének elemzése lesz, illetve foglalkozunk a franciaországi zavargásokkal is.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Június 28-a van, Vidovdan, vagy Szent Vid napja. Vid napján az 1389-es rigómezei csatára emlékeznek Szerbiában és ez a nap különös jelentősséggel bír. A 20. században, hol véletlenül, hol szándékosan, sok történelmi esemény történt ezen a napon – ekkor volt 1914-ben a szarajevói merénylet, 1921-ben ekkor fogadták el az első jugoszláv alkotmányt, 1948-ban Tito szakít Sztálinnal Jugoszláviát kizárták a Kominformból. 1989-ben a Rigómezei csata 600. évfordulóján Slobodan Milošević beszédében gyakorlatilag bejelenti területi terjeszkedési szándékát, majd 2001-ben ezen a napon adták ki a Nemzetközi Bíróságnak. Ma a feszült helyzet miatt 1999 óta először nem a Rigó mezőn, hanem a gračanicai kolostorban tartják a megemlékezést. Az aktuális történésekről Guszton Andrással beszélgetek.

Húsz éve kezdte meg munkáját Szerbiában az első ombudsman intézménye Topolyán. 

Külföldi rovatunkban több témával is foglalkozunk. Szó lesz a Wagner magánhadsereg hétvégi oroszországi katonai puccskísérletéről. A görögországi választás eredményéről, valamint arról, hogy számos akadály és késleltetés után sor került az Egyesült Államok és Kína diplomáciai vezetőinek egyeztetésére.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A 2011-es népszámlálás idején a magyarok száma 253.899 volt. Tavaly mindössze 184.442-en vallották magukat magyarnak, vagyis mintegy 69 és félezerrel vagyunk kevesebben. Ez 28 százalékos csökkenést jelent. A demográfiai adatokról Gábrity Molnár Irén egyetemi tanárral beszélgetünk.

Eddig váratlan mértékben mélyült a koszovói válság. A történések már nemcsak a Belgrád és Pristina közötti viszonyon rontanak tovább, hanem aláássák Szerbia egyes térségbeli országokkal, illetve a nyugati hatalmakkal való viszonyát is. Ezzel párhuzamosan nagyobb méreteket ölt a szerbiai hatalom ellen tüntető réteg tevékenysége, illetve az arra megfogalmazott válasz is.

Külpolitikai rovatunkban a nemrég elhunyt Silvio Berlusconi egykori olasz miniszterelnök karrierjét, illetve a modern kori olaszországi korrupció történelmét tekintjük át.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani ZSolt