Az előző epizódban láttuk, mit gondolt róla a névtelen tömeg, a nagyközönség.

Ezúttal azt a kérdést követjük nyomon, hogyan látták Hitlert kollégái, párttársai, barátai, ismerősei és általában azok, akik jól ismerték őt.

Szeretném megjegyezni, hogy Walter Langer megjegyzései mellett én is hozzáfűzöm a saját megjegyzéseimet és a saját hozzászólásaimat is. Vagyis megpróbálom kontextusba helyezni az anyagot, és összehasonlítani más ismeretekkel.

Ma arról lesz szó, hogyan érzékelték Hitlert a körülötte lévők, vagyis más szóval, hogyan érzékelte őt a német nép.

Ez egy kép arról, hogyan fogadták Hitlert, mit hallottak és láttak valójában. Mint ismeretes, a bevezetőben szeretném megjegyezni, hogy nagyon különböző források egymástól függetlenül megerősítik, hogy rendkívüli hatással voltak, különösen beszédei hallgatóira.

Ez megkülönböztette őt politikai versenytársaitól, akik politikailag aktívak voltak és színpadon is bemutatkoztak.

Ezt mondja Hans Frank, a Führer szemelyes és a naci párt NSDAP főügyvédje, aki a kezdetektől fogva tanú volt és kiserte Hitlert, Hitlerről és a rezsimről szóló elemzésében az „Im Angesicht des Galgens” (Akasztófa előtt) című művében.

A Wehrmacht villámháborús taktikájának feltalálásának egyik legfontosabb alakja kétségtelenül Heinz Guderian harckocsitábornok volt, aki 1888-ban született Kulmban, a mai Chelmnóban, Nyugat-Poroszországban, amely ma gyakorlatilag Lengyelország közepén található, Guderian 1954-ben, Allgäuban halt meg.

Nagy harckocsi egységeket irányított, és a Wehrmacht egyik legfontosabb és legbefolyásosabb tábornoka volt a második világháború végén.

De már az első világháborúban is fontos szerepet játszott, kapitányi rangra emelkedett, sőt az első világháború második felében a vezérkarban is szolgált.

Guderiant gyakran nevezik a Blitzkrieg atyjának, bár Hitler is felismerte magát ebben a szerepben.

Ebben a fejezetben kifejezetten a Langer-tanulmány első részének tartalmára koncentrálunk. 

Ott a pszichiáter azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan látta magát Hitler.

Langer azzal kezdi, hogy Hitler meg volt győződve arról, hogy ő a legnagyobb ember a földön aki valaha élt a klasszikus nárcisztikus értelemben. Minden bizonnyal igaz, hogy ez egy teljesen normális kifejezés azon emberek körében, akik mások felett akarnak állni, de ez az átlagosnál többször találjuk a politikusok körében és az is mindegy, melyik politikai párthoz tartozik a politikus.

Langer időrendben írja le Hitler fejlődését dobosból, szerény emberből, aki nem törekedett címekre, majd a „pusztában síró hangra”, mint az Újszövetségben, végül 1924-ben a landsbergi börtönben szerepe 180 fokkal megváltozik, Rudolf Hess először „Führernek” nevezi. Hitler számos korábbi társa megerősíti Hitler külső megjelenésének átalakulását.  

Az újonnan létrehozott amerikai hírszerző ügynökség, az OSS vezetője, Donovan egy német származású pszichoanalitikust, Walter C. Langert bízott meg Hitler pszichéjének elemzésével.

Ki volt a szerző?

Walter Charles Langer (1899. február 5. – 1981. július 4.). Szülei bevándorlók Németországból. Apa nélkül nőtt fel. Az édesapja, akinek vállalkozása egy virágüzlet szó szerint "kivirágzott" az Egyesült Államokban, sikeres virágboltot nyitott, de Walter születése előtt váratlanul meghalt, így terhes, fiatal édesanyja nehéz körülmények közé került. Egy csapásra az összes megtakarítás eltűnt.

Ennek ellenére édesanyja, aki varrónőként dolgozott a család eltartásáért, nagy jelentőséget tulajdonított gyermekei oktatásának. Ez az amerikai álom egyik története.

az új youtube csatornám:

https://www.youtube.com/@t%C3%B6rt%C3%A9nelem-janez-erat

Még mindig vizsgáljuk, hogy az amerikaiak miért érdeklődtek Adolf Hitler mentális állapota iránt.

Mi köze ehhez a Pearl Harbor elleni japán támadásnak, és milyen következményekkel járt Langer Walter pszichiáter munkája és Hitler mentális állapotának elemzése a modern hírszerző ügynökségek munkájára?

Közvetve, és persze provokatívan szólva, vagy inkább a körülmények láncolatának elején, részben a Harmadik Birodalom propagandaminiszterének házasságon kívüli viszonya a felelős az OSS és így közvetve a CIA létrejöttéért.

Igen hosszú ez a láncolat, es igen nem azt állítom, hogy Joseph Goebbels alapította a CIA-t – természetesen nem.

Kíváncsiak vagyunk, kik voltak Hitler orvosai, és mit tudtak általában Hitler mentális állapotáról.

A két legfontosabb orvos, aki Hitlert kezelte és minden bizonnyal közelről ismerte, Karl Brandt és Theodor Morell volt.

Főleg Morell serkentette Hitlert amfetaminnal, különösen az elmúlt években. Feltételezhető, hogy ha Hitlernek mentális betegsége lenne, az amfetamin valószínűleg rontaná a diagnózist.

A podcast webhely⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠

⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠A podcast Facebook-oldala

FIGYELEM: Van egy második podcastom is

a Római Birodalomról

Az elején egy általános megállapítást szeretnék tenni:

Hitler legfontosabb életrajza Kershaw  Ian  életrajza, amit én is sok helyen forrásként használok, és úgy tűnik, sok életrajzíró legalább egy egy részletet vesz belőle.

A második világháború után elterjedt tendenciájára jellemző, hogy nem „emberi” szinten közelítik meg Hitlert, hanem lehetőleg valamiféle gonosz szörnyetegként kezelik.

Ezzel szemben Longerich és más modern szerzők életrajza arra a megközelítésre épül, hogy Hitlernek, mint minden embernek, volt személyisége, hogy ennek a személyiségnek vannak bizonyos állandói, fejlődési vonalai és fordulópontjai, amelyek leírhatók és elemezhetők.

A podcast webhely⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠

⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠A podcast Facebook-oldala

a ⁠Római Birodalomról

A nemzetiszocializmus kétségtelenül legfontosabb alakjára próbálunk rávilágítani.

Nem nehéz kitalálni, hogy Adolf Hitlerről van szó.

Az én megközelítésem a következő lesz: először azt fogom megnézni, hogy kik mondtak nekünk valamit Hitlerről, és mik a téziseik.

Az élettörténetek azért népszerűek, mert mindenki tud kötődni hozzájuk.

Ebben az epizódban arra a kérdésre próbálok választ adni: 

Mit tudunk Hitlerről? Kitől és honnan?

Beszélni fogunk más fontos forrásokról, és meglátjuk, milyen jelentőségük volt.

A podcast webhely⁠⁠⁠⁠⁠⁠

⁠⁠⁠⁠⁠⁠A podcast Facebook-oldala

Itt Houston Stewart Chamberlain „A 19. század alapjai” című munkájáról fogunk beszélni.

A démoni gyűlöletről szóló gondolatok összezavarása és a zsidók kiirtására való felhívás.

Úgy tűnik, hogy a gondolatok zűrzavara a pusztulás gondolatához vezet, egyfajta „delenda” mint Karthágó vagy Jeruzsálem esetében, hogy megszüntesse és kiirtsa a szemita elemet, vagy ahogy ő nevezi, a degenerált modern zsidót.

A podcast webhely⁠⁠⁠⁠⁠

⁠⁠⁠⁠⁠A podcast Facebook-oldala