10 éve, 2012-ben jött létre a Civil Közösségi Szolgáltató Központok hálózata. Mit érdemes tudni a Civil Közösségi Szolgáltató Központokról? Milyen szerepet töltenek be civil-nonprofit szektor életében? Hogyan vészelte át a hazai civil-nonprofit szektor a Covid-19 járványt? Milyen kihívások elé állítja az energia és gazdasági válság a civil-nonprofit szervezeteket? Milyen tervek, stratégiák segítik kormányzati szinten a civil-nonprofit szervezeteket ebben a kritikus időszakban?

A podcast adás mai vendége Dr.Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatokért és Társadalmi Konzultációért felelős főosztályvezetője, akivel  annak apropóján is beszélgetünk, hogy éppen 10 éve jött létre a Civil Közösségi Szolgáltató Központok hálózata.

A köznevelési törvény előírása szerint 2016-tól az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy minden diák 50 óra közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. A pedagógiai program bevezetéséről éppen 10 éve döntöttek, ezért a mai adásban ennek a tíz évnek a tapasztalatairól beszélgetünk, hiszen úgy tűnik, hogy az Iskolai Közösségi Szolgálatról szinte minden érintettnek - tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek - nagyon ellentétes véleményük van: vannak, akik lelkesen támogatják és vannak, akik még hevesebben ellenzik. - 

-  10 évvel ezelőtt miért született meg ez a törvény, és mi volt az akkori oktatáspolitika szándéka ezzel?

-  Miért van az, hogy azóta is – a rendszerváltó közép-kelet-európai országok közül - csak Magyarországon került bevezetésre?

-  Mit jelent pontosan az Iskolai Közösségi Szolgálat?

-  Milyen tevékenységek végezhetők?

-  Kik a fogadószervezetek?

-  Mi az iskola és a pedagógusok szerepe ebben a folyamatban?

-  A leggyakoribb kritika és megjegyzés az Iskolai Közösségi Szolgálattal kapcsolatosan a „kötelező” jelleg, mi a véleményetek erről?

-  Valóban érvényesül-e a gyakorlatban az, hogy ez egy pedagógiai program?

-  Mit mutattak a Közösségi Szolgálatban résztvevők véleményét vizsgáló kutatások?

-  Kik a nyertesei az Iskolai Közösségi Szolgálatnak?

Beszélgetés Markos Valériával és Bodó Mártonnal.

A környezetvédelem ma már életünk része lett, akár tudatosan, akár nem tudatosan is élünk ezzel. A felmérések szerint a környezetvédelem – a szociális ellátás, oktatás, egészségügy, kultúra után – az ötödik legnépszerűbb tevékenységterület a szervezetekhez kötődő önkéntesek körében.

-  Milyen belső és háttértényezők indítanak el valakit arra, hogy környezetvédő önkéntes legyen

-  Mit csinál egy környezetvédelmi önkéntes?

-  Mit adnak a környezetvédelmi önkéntesek a szűkebb-tágabb környezetüknek, a társadalomnak és mit kapnak az önkéntességük során?

-  Menő dolog-e ma környezetvédelmi önkéntesnek lenni?

-  Mivel lehetne ösztönözni a fiatalok önkéntessé válását általában és a környezetvédelem terén?

Beszélgetés Táboriné Soós Krisztinával a Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület és  Sebe Annával, valamint Rada Bálinttal az ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért fenntarthatósági és megtakarítási program önkénteseivel.

A legutóbbi felmérések szerint a szervezetekhez kötődő önkéntesek 21%-a 18-25 éves korosztályból kerül ki, ami azt mutatja, hogy a megfiatalodott a hazai önkéntesek köre.

A mai adásban az önkéntessé válás személyes történetein keresztül olyan kérdésekről beszélgetünk,

-  Milyen belső és háttértényezők indítanak el egy fiatalt az önkéntesség vállalása felé?

-  Hogyan, milyen szempontok szerint választják ki azt a szervezetet, ahová önkéntesként jelentkeznek?

-  Hogyan alakult az önkéntes-életútjuk?

-  Mit adtak önkéntességük során és mit kaptak az önkéntességtől?

-  „Trendi-e” ma önkéntesnek lenni a 18-25 évesek között?

-  Hogy látják mivel lehetne ösztönözni a fiatalok önkéntessé válását?

Beszélgetés Maácz Fruzsinával a KórházSuli és Horváth Pannával a Nem Adom Fel Alapízvány önkénteseivel.

A mai adásban az Önkéntes Szemle 2022. évi 3. számában megjelent azon esettanulmányról beszélgetünk, amely a vállalatok és civil-nonprofit szervezetek közötti partnerségi együttműködéssel foglalkozott, olyan kérdések mentén, mint például:

·  Mit jelent a civil-nonprofit szervezetek számára egy vállalattal való partnerségi együttműködés?

·  Mit várnak el egy ilyen a partnerségi együttműködésben a vállalatok?

·  Melyek a sikeres együttműködés feltételei, és miben segíti ebben a Civil Impact Akadémia a civil-nonprofit szervezeteket?

Mindezen kérdésekre válaszol  Kiss Gyöngyvér a Civil Impact Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője.

Október 6-9 között immár 15. alkalommal ez évben is megrendezésre kerül a 72 óra kompromisszumok nélkül önkéntes akció a középiskolai és egyetemista korosztály számára.

·  Milyen kihívást jelent egy rövid idejű/ epizodikus jellegű önkéntes akció megszervezése?

·  Milyen tapasztalatokat eredményeket tud felmutatni a 72 óra kompromisszumok nélkül akció?

·  Mitől lesznek többek, akik önkéntesként adnak?

·  Hogyan járul hozzá egy ilyen akció az ifjúsági korosztály tartós önkéntessé válásához?Erről és még sok minden másról a 72 óra kompromisszum nélkül kapcsán beszélgetünk Czopf Ágnes főkordinátorral és Gőbel Ágostonnal kommunikációs referenssel.

A mai adásban azzal a tanulmánnyal foglalkozunk, amely az önkénteseket foglalkoztató civil-nonprofit szervezetek társadalmi hatását és azok mérését tárgyalta az Önkéntes Szemle 2022. évi 3. számában. Beszélgetés Bakó Csabával a SIMPACT Nonprofit Kft ügyvezetjével.

Az Önkéntes Szemle 2022. évi 3. száma, többféle megközelítésben, a szervezetfejlesztés és az önkéntesség témakörével foglalkozik. A mai beszélgetésben olyan kérdések mentén járjuk körül a témát, hogy:

„Milyen szakaszai voltak a hazai forprofit és a civil-nonprofit szektorban a szervezetfejlesztésnek?

Mikor és miért van szükségük az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezeteknek szervezetfejlesztésre?”

„Melyek azok a jellemző szervezetfejlesztési problémák, amelyek az elmúlt egy évtizedben a civil-nonprofit szervezeteknél megjelentek?”

A hazai civil-nonprofit szektor a forprofit szektorral egy időben született újjá. A civil-nonprofit szervezetek egy része az 1990-es évek végére jut el abba a fejlődési szakaszba, hogy tudatosan elkezd szervezetfejlesztési kérdésekkel foglalkozni, szervezetfejlesztési tanácsadókkal kooperálni. Mai vendégemmel, Nardai Brigitta szervezetfejlesztővel és coach-csal ezekről a  témákról beszélgetünk.

Az informális önkéntesség egy különleges formája a szomszédsági önkéntesség, amelynek külföldön nagy hagyománya van, de Magyarországon még csak kevés helyen kísérleteztek kialakításával egy-egy program keretében. Mi a szomszédság? Hogyan lesz valakiből szomszédsági önkéntes? Mire és hogyan lehet a szomszédsági önkénteseket kiképezni?

2002-ben indította el első szomszédsági önkéntes programját debreceni Életfa Segítő Szolgálat Egyesület, a Csapó kerti Közösségi Házzal együttműködve. Mai vendégem Marosszéki Emese szervezetfejlesztő az Életfa Egyesület egyik vezetője, aki Giczey Péterrel és Pető Ibolyával együtt vett részt a 2002 és 2020 között működő Csapókerti szomszédsági progmban.

A COVID-19-járványt megelőző hat évben körülbelül 2000 külföldi önkéntest fogadott közel 60 magyarországi civil-nonprofit szervezet. Milyen feltételekkel lehet külföldi önkénteseket fogadására képes egy civil-nonprofit szervezet? Milyen motivációkkal érkeznek Magyarországra önkéntesként a külföldiek? Lehet-e országimázs az önkéntesség?

A magyarországi civil-nonprofit szervezetek 1996 óta fogadhatnak külföldről önkénteseket. Erre kezdetben az Európai unió EVS- European Voluntary Service, napjainkban pedig az ESC- az European Soludarity Corps program keretében valósulhat meg. A külföldi önkéntesek többsége 10-12 hónapot tölt el Magyarországon. Ez alatt az idő alatt nem csak önkéntes munkát végez, hanem „bele is szerethet” az országba, és netán jó hírünket is viheti haza. Mit mutatnak a tapasztalatok?

Meghívott vendégek: Kiss Andrea pályázati referens Erasmus+Önkéntesség -Tempus Közalapítvány; Závodi Emese az Önkéntes Diakoniai Év Programiroda vezetője; Kósa András közművelődési és ifjúságfejlesztő, Hírös Agóra Nonprofit Kft.