Hlatky-Schlichter Hubert a hazai gasztronómia egyik legsikeresebb képviselője. Beszélgetésünk apropóját a február 1-én újra nyitott Michelin csillagos Bábel étterem adta, amire jó ideje készült már. Üzleti sikerei mellett Hubertről mindig az jut eszembe, hogy ő amolyan klasszikus értelemben vett jó és csupa szív ember.

Hogy emlékszik a napra, amikor megkapta a Michelin csillagot, hogy irányítja és tartja össze több, mint 100 fős csapatát a nehezebb időszakokban is, hogyan kapcsolódik ki, hogyan töltődik fel? Éttermeiről, úgy beszél, mintha a gyermekei lennének a csapatról pedig családként. Amikor a hivatásáról kérdezem, vagy akár csak terveiről csillogó szemmel, őszinte szenvedéllyel és lelkesedéssel válaszol. Fantasztikus látni, amikor valaki ennyire szereti azt, amit nap, mint nap csinál. Ezért is bír ennyit. Mert imádja.

Azt mondja, az nem létezik, hogy ő bármit is feladna. A végletekig kitartó, vízióival kapcsolatban nem köt kompromisszumot. A csapat irányába komoly elvárásai vannak, csak a tökéletes elfogadható. Ezért cserébe viszont megbecsüli őket és figyel arra, hogy ne hajtsák túl magukat, ne égjelnek ki, jusson idejük önmagukra is. Igyekszik ezen a területen is egy fenntartható rendszert kialakítani. Hisz abban, hogy pozitívan kell a dolgokhoz közelíteni, pedig neki is voltak kifejezetten nehéz időszakai és komoly kihívásai is. Fontosnak tartja, hogy segítsen másoknak, és nem csak itthon. Párjával rendszeresen segítenek Malawiban, a világ egyik legszegényebb országában. Természetesen ez is szóba került.

Édesapja egyik utolsó üzente lett a mottója, ami egyszerűen csak ennyi: Az Élet szép! És valóban. Vele beszélgetve ez a mondat folyamatosan ott motoszkál a levegőben.