Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.

A Kitárgyaló tizenötödik része visszatér a hagyományokhoz és ezúttal Fehér Tamás egy olyan ügyet tárgyal ki Barta Péter és Bereznai Henrik kollégáival, ahol az a kérdés: felel-e az ügyvezető a felszámolás alá került társaság tartozásaiért?

Esetismertető: 

A mai adásban egy olyan gazdasági társaság történetét dolgozzuk fel, amely néhány év alatt lassan, de biztosan fizetésképtelenség szélére sodródott - a kérdés pedig az, hogy az ügyvezetője mikor és hogyan tartozik felelősséggel ezért.

A történet középpontjában egy kft. áll, amelynek egyik tagja egyben ügyvezetője is volt, önálló aláírási joggal. A cég 2011 végére ún. „fizetésképtelenséggel fenyegető” pénzügyi helyzetbe került. Nem sokkal később egy hitelező jelentős összegű tartozás megfizetésére szólította fel a társaságot, majd – a nemfizetés miatt – felszámolási eljárást is kezdeményezett.

Az ügyvezető eközben vitatta a követelést, majd nem sokkal később eladta üzletrészét egy harmadik személynek, egyben le is mondva a tisztségéről. A történet itt azonban nem zárul le. A cégbíróság felé a változásokat elmulasztották bejelenteni, a társaság beszámolóját nem tették közzé, és amikor később a felszámoló megjelent, gyakorlatilag iratok nélkül maradt: az új tulajdonost nem érte el, a dokumentáció nem állt rendelkezésre.

Eközben a hitelezők – köztük a felperes – jelentős követeléseket jelentettek be. A felperes azt állította, hogy az ügyvezető még a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után sem a hitelezők érdekeit tartotta szem előtt. Szerinte nem tett meg mindent a társaság követeléseinek behajtásáért, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a hitelezők végül ne jussanak a pénzükhöz. Álláspontja szerint a cég vagyona is jelentősen csökkent, és az ügyvezető ezért személyesen felelőssé tehető. Elsődleges álláspontja az volt, hogy az ügyvezető mulasztását vélelmezni kell, ezért a bizonyítás az alperes dolga.

Az alperes ezzel szemben többek között arra hivatkozott, hogy időben lemondott a tisztségéről, a cég iratait átadta az új tulajdonosnak, és a tartozások meg nem fizetése részben más cégek nem teljesítése miatt következett be. Azt is vitatta, hogy őt terhelné a bizonyítási kötelezettség.

A mai adásban tárgyalt bírósági döntés száma: Gfv.VII.30.289/2016/4

Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a [email protected] e-mail címre.