Ilyet én is tudok?!

A roma képzőművészet ápolása, megismertetése nem újdonság a MANK életében, hiszen évente dedikált kiállításokkal, művészeti programokkal igyekszik bemutatni és népszerűsíteni kortárs művészetünknek ezt a kiemelkedően izgalmas szegmensét. Csorba Lócihoz ez alkalommal Beck Zoli, a 30Y zenekar frontembere és a a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - Romológia Tanszék adjunktus, valamint Oláh Norbert képzőművész csatlakozott.

A beszélgetésben megemlítésre került Oláh Norbert: Cigány művész szorongása című alkotása, amelyhez a kapcsolódó szöveg itt olvasható: https://168.hu/kultura/olah-norbert-a-cigany-muvesz-szorongasa-203404

Tizedik jubileumi adásunkban egy igazán izgalmas témával foglalkozunk! Egy műtárgy árusítása nagy visszhanggal jár, főleg, ha egy régen elveszettnek hitt vagy idáig nem ismert alkotásról van szó. Azonban nagy felelősséggel is jár, hiszen a szakértők, aukciósházak és galériák számára szakmai jóhírnevük a tét, ha kiderül, hogy egy hamisított tárgy került kalapács alá, netán több tíz-, százmilliós összegekért.

A hamis műtárgyak elleni küzdelemről Végvári Zsófiát, a Festményvizsgálati Laboratórium vezetőjét kérdezte Csorba Lóci.

Jelenkori társadalmunk egyik legégetőbb kérdése a klímaváltozás és ennek hatása világunkra, életünkre. A kortárs művészeket is egyre nagyobb számban foglalkoztatja a klímaváltozás, munkáikban gyakran visszatérő motívum az ember környezethez fűződő kapcsolata, a természetrombolásból adódó szorongás, vagy az ökológiai tudatosságra felszólítás. De mégis hogyan lehet egy műalkotás ökotudatos? Mit tehetnek a művészek azért, hogy felhívják figyelmünket a környezetvédelemre? Akik válaszolnak: Szabó Eszter Ágnes képzőművész, Mátyási Péter képzőművész és Üveges Krisztina művészettörténész, kurátor.

Érdeklődsz a környezetvédelem iránt? A podcast mellé olvasd el a Kultúra.hu interjúját Süveges Rita képzőművésszel, aki a MANK Power of Plants - A növények ereje című kiállításán is részt vett: https://kultura.hu/azok-a-gondolkodasmodok-amelyek-elvezettek-a-klimavalsaghoz-a-megoldasnak-is-akadalyai/

Műteremgondok, az otthonalapítás nehézsége, a nyersanyagok növekvő árai és a közönséggel való kapcsolatteremtés ellentmondásai – a sok közül e négy ok is elég lenne ahhoz, hogy belássuk: a fiatal művészek munkájának támogatása nemhogy nem érhet véget az egyetemi, főiskolai diplomaosztáskor, de éppenséggel akkor kell igazán elkezdődnie.

Akikkel beszélgettünk: Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító-igazgatója, Dr. Révész Emese művészettörténész, egyetemi docens, Reichert Otília, a Youngart kommunikációs vezetője , Sipos Tünde művészettörténész, a MANK művészeti tanácsadója

Közhely, de igaz, hogy a kortárs művészet a mindennapjainkra, a bennünket körülvevő világra reflektál. A közterületeken, utcán megjelenő művészet pedig szó szerint a mindennapjainkról szól, hiszen nap mint nap elsétálunk mellette, az ismerős környezetünk részévé válik, a gyalogosátkelőknél vagy az autóban ülve pihen meg rajtuk a tekintetünk. Mégis sokan gondolják úgy, hogy a street art, vagyis az utcán megjelenő művészet nem más, mint dekoráció. Akikkel beszélgetünk: Petrányi Zsolt művészettörténész, Kaposi Dorka művészettörténész, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria vezetője és Kelemen Zénó szobrászművész.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a galériák és a múzeumok nevelői szerepet is vállalnak: múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, közösségformáló erejük van és sokat tesznek azért is, hogy minél több emberhez jusson el a művészet. Mennyire kell felvállalnia a közvetítői szerepet egy művészeti intézménynek, vagy akár egy művésznek? Akik válaszolnak: Kicsiny Martha Derkovits-ösztöndíjas képzőművész, Garami Gréta, a Deák 17 Galéria képviselője, Készman József kurátor, a Ludwig Múzeum Gyűjteményi, kiállítási és tudományos főosztályvezetője.

Képes lehet bárki fényképet készíteni? Hogyan változnak a fotóművészeti trendek, és hogyan tudunk tudatosabb fotó-fogyasztókká válni? Ennek jár utána Csorba Lóci, akinek vendégei, Vékás Magdolna és Urbán Ádám fotóművészek, valamit Borbély László, a budapesti ArtPhoto Galéria vezetője segítenek eligazodni a kortárs fotográfia világában.

A művészettel való foglalkozás és találkozás fontos, de a lélek gondjaihoz is kulcsot nyújthat? Lehet gyógyulni a művészet által? Akik válaszolnak: Hardy Júlia pszichiáter, pszichoterapeuta, Szíj Kamilla grafikus és Kovács Henrietta, az Autistic Art Alapítvány ügyvezetője.

Az 1985-ben New Yorkban megalakult Guerilla Girls nevű feminista alkotócsoport egyik legismertebb műve az 1989-es Do Women Have to be Naked to Get in the Met. Museum?, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy az 1980-as évek végéig a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményének csupán 5%-át készítette női művész, miközben az akt festmények 85%-a nőket ábrázol. Valóban csak meztelenül lehet bekerülni nőként egy nagynevű galériába?

Hasonló reprezentatív statisztika nem készült a magyar múzeumok és galériák gyűjteményeiről, azonban bizonyos, hogy a női művészeknek meghatározó szerepük van a hazai kortárs művészetben. A Nemzetközi Nőnaphoz is kapcsolódva beszélgettünk Molnár Annamáriával, a Molnár Ani Galéria alapítójával és igazgatójával, aki negyedik éve a F.E.A.G.A, azaz az Európai Galériák Szövetsége elnökségi tagja és Kőszeghy Flóra építészmérnökkel, képzőművésszel.

Mit csinál egy előadóművész egy galériában? Miért akarja valaki lelövetni magát egy múzeumban? Képzőművészet ez egyáltalán? Akik válaszolnak: Gergye Krisztián színházi ember, Kis Judit és w. Horváth Tibor Derkovits-ösztöndíjas képzőművészek, és Szirtes János Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, egyetemi tanár.