Némileg rendhagyó módon máris itt az új epizód, a tegnapi adás folytatása. A monetáris és költségvetési fordulatokat már kitárgyaltuk, de miért és hogyan változtatja ez meg a makrogazdasági pályát? Mire megy azzal a gazdaságpolitika, hogy megdönt akár évtizedes tabukat? Sikerül-e ezekkel a társadalmilag húsbavágó döntéssekkel elérni a célokat: csökkenteni az inflációt, javítani a külső és a belső egyensúlyt? Erre a sok kérdésre mind választ kaptok a következő 11 percben.

Ha tetszett a podcast, kérlek, oszd meg kollégáiddal, barátaiddal és ismerőseiddel.

A nyár gazdaságpolitikai szempontból abszolút uborkaszezon szokott lenni, de nem úgy az idei nyár. Fordulat fordulat hátán, bármerre is nézzen az elemző. Ha már az idei nyár ilyen rendhagyó, akkor az új Tempo is az lett. Egy duplaepizóddal jelentkezem, melynek az első részében a monetáris és a fiskális politikát érintő legfőbb fordulatokról lesz szó. Persze nem mehetek el szó nélkül a tabuk megdöntése és a szent tehén levágása mellett sem. Hogy ez pontosan mit is jelent? Hallgassátok meg a duplaepizód első adását!

Ha tetszett a podcast, kérlek, oszd meg kollégáiddal, barátaiddal és ismerőseiddel.

A mai adásból többek között az is kiderül, hogy mi volt az elmúlt napok slágerkérdése elemzői körökben. A téma mi is lehetne más, mint az infláció. Most azonban nemcsak a fogyasztók szemszögéből vizsgáljuk meg a dolgokat, hanem a vállalatok oldaláról is. És, hogy továbbra is kétszámjegyű inflációval számolok-e idénre az árstopok meghosszabbításának fényében? Hallgassátok meg ezt a nagyjából 13 perces adást, és mindenre fény derül!

Ha tetszett a podcast, kérlek, oszd meg kollégáiddal, barátaiddal és ismerőseiddel!

A kormány május végén jelentette be a költségvetési kiigazítási intézkedéseket. Ezek mind bevételi, mind kiadási oldalon tartalmaznak intézkedéseket. Melyek ezek? Mennyire sokkolóak ezek a kiigazítások? Láttunk-e már ilyen? Milyen inflációs hatásai lesznek a kiigazításoknak? Áthárítják-e a vállalatok a különadókat, és létezik-e extraprofit? Mi a különbség a 2010. évi és a mostani kiigazítási intézkedések között? Ezekre a kérdésekre kerssük mostani adásunkban a válaszokat szokásunk szerint röviden, mindössze tíz percben. Ha tetszett a podcast, kérjük osszák meg kollégáikkal, barátaikkal és ismerőseikkel.

A mai adás 11 perce a frissen beérkezett első negyedéves GDP adat körül forog. Mit mondd el nekünk a 8 százalék feletti növekedés az idei év kezdetéről és mit tudhatunk meg ebből az idei évre vonatkozóan? Erre is megtaláljátok a választ az epizódban, illetve arra is, hogy mi az amit ez a mutató még nem tartalmaz, vagyis mi az amit ebből nem tudtunk meg. Lehet, hogy túl korai még örülni? 

Várjuk visszajelzéseiteket, van-e olyan téma, amiről szívesen hallanátok elemzést? Kérjük, osszátok meg a podcast-ot kollégáitokkal, barátaitokkal, ismerőseitekkel is.

Az elmúlt napok, sőt hetek másról sem szólnak, mint a rezsicsökkentés megvédéséről. Ugyanakkor a közgazdaságtan dimenziójában ez egy nem létező fogalom. Ami létezik viszont és közgazdaságilag is értelmezhető, az a hatósági ár. De a mai adásban előkerül a közgazdászok egyik kedvenc mondása is, miszerint “nincs ingyen ebéd”. A jelenlegi környezetben extrém alacsonynak számító hatósági rezsiárak azonban nem csak a háború és a szankciók miatt fenntarthatatlanok. Hogy miért? A rövid, 11 perces epizódot meghallgatva ez is kiderül.

Újabb izgalmas hónap áll a forint mögött, de mit várhatunk a következő hónapokban?

Megérkezett a tavasz és vele együtt a szeszélyes időjárás. Nagyjából hasonló szeszélyességgel mozgott a forint is április folyamán. Persze az árfolyamot aligha az időjárás mozgatta. De akkor mi? Erről szól a mai csupán 11 perces adás, amelyből az is kiderül, hogy mi kell ahhoz, hogy ismét tartósan 370 alatti euró-forint árfolyamot láthassunk. A felvétel napja április 22., amikor az EUR/HUF megpróbált érdemben áttörni ezen a szinten.

Témánkat most az Ukrajnában zajló háború adja. Mi történik közben a pénzpiacokon, különös tekintettel a forintra. Mit tud mindezzel tenni a jegybank? Mit várhatunk el tőle ebben a helyzetben? A felvétel napja 2022. március 4-e, a forint árfolyama 383 Ft/EUR. A háború kitörése miatt menekül a tőke a régióból. Ezért látjuk, hogy emelkedik a hazai állampapír hozama és ezért zuhan a tőzsde is. Hová menekülnek a befektetők? Miért tehetetlen a hazai gazdaságpolitika a kialakult helyzetben? Milyen eszközök állnak a jegybank rendelkezésére ebben a helyzetben? Mekkora az ország devizatartaléka? Mit jelent nekünk az aranytartalék mértéke? Ezeket vitatjuk most meg.

Megerősítjük, hogy az ING Bank az ukrán nép mellett áll, és egyben gondolunk mindazokra, akik most szenvednek és az életüket és megélhetésüket féltik.

Az infláció. Megérkezett a januári inflációs adat: 7,9%. De mi van e mögött? Januárban felrobbantak az árak, ez azonban nem hungarikum, más országban is sokkolóak a várakozásnál magasabb inflációs adatok. Nem arról van most szó, hogy egy-egy tételnél vannak magasabb inflációs számok, hanem, hogy a fogyasztói kosár egyre nagyobb részében. Mennyi tétel van a fogyasztói kosárban, mi alapján számítják az inflációt.  Mit jelent a fogyasztói árak befagyasztása? Milyen hatással van ez az általános fogyasztói árindexre? Mit látunk a tartós fogyasztási termékeknél és mit a szolgáltatások terén, hogyan hat ezekre a koronavírus és az ehhez kapcsolódó hiányjelenség? Ezekről beszélünk most, 10 percben.