Az indiai filozófia szerint három fő út vezet az Isten-megvalósításhoz: a szeretet és odaadás útja, azaz a bhakti-jóga, a tudás útja, vagy dzsnyána-jóga, és az önzetlen szolgálat útja, vagy karma-jóga. A „karma” egy szanszkrit szó, és cselekvést jelent. A karma-jóga a Legfelsőbb Úr kedvéért vállalt cselekvés.

Ha a karma-jógát gyakoroljuk, megpróbálunk minden munkánkat a Legfelsőbb Úrnak végzett valódi odaadó szolgálattá tenni. A kötelesség a mindennapi életünkben valami kellemetlen, követelő és lehangoló dolog. Amikor az eszünkbe jut a kötelesség, minden természetes belső örömünket elveszítjük, és szerencsétlennek érezzük magunkat. Úgy érezzük jobb célra is használhatnánk életenergiánkat. Pusztán azért, mert munkánkat egóval, büszkeséggel és hiúsággal végezzük, a kötelesség fájdalmas, fáradságos és egyhangú. A kötelesség kellemes, biztató és ösztönző, ha Isten kedvéért végezzük. A kötelességhez való viszonyunkon kell változtatnunk.

Általában azt javaslom az embereknek, hogy munkájukat –bármi legyen is az- tekintsék odaadó szolgálatnak. Mindenkinek szüksége van a pénzre. Ha csak törekvésünkkel megyünk be az élelmiszerboltba, a tulajdonos nem fog nekünk ételt adni. Csak kinevet, ha békét, fényt és üdvösséget kínálunk cserébe. A pénzre szükségünk van. De amikor dolgozunk, tudnunk kell, hogy különleges okból dolgozunk: hogy testünket itt tartsuk a Földön, és hogy isteni eszközökké váljunk.

Ha valami kellemetlen vagy unalmas dolgot végzel, és nem jutsz örömhöz, vagy ha a munkád nem tűnik hasznosnak, akkor biztosan szerencsétlennek érzed magad, ha úgy gondolod, hogy te végzed a cselekvést. De ha úgy érzed, hogy Isten, a Belső Vezető végzi azt benned és általad, és te csak az Ő eszköze vagy, akkor elveszíted a munkádhoz való öntudatlan kötődésedet, és örömöd leled abban, amit éppen teszel. Ha érzed, hogy valaki Más cselekszik benned és általad, akkor bőséges békét találsz azokban a mindennapi elfoglaltságokban, amik most kellemetlennek tűnnek a számodra. Ilyenkor a felelősség súlya, a feszültség és az elmédet mételyező elkedvetlenítő gondolatok és elképzelések elhagynak téged.

A hétköznapi munkában az emberek azonnal várnak valamit cserébe: sikert, vagyont, vagy előléptetést. De ha valaki karma-jógát gyakorol, teljes odaadással és lélekteljesen dolgozik, anélkül, hogy törődne az eredménnyel. Tudja, hogy az eredmény siker vagy kudarc formáját ölti, és mindkettőt tapasztalatként fogadja el. Azonkívül azt is érzi, hogy ez a tapasztalat valójában nem az övé. Ez Isten tapasztalata. Ha a kereső mélyen magába merül, látja, hogy maga Isten a cselekvő, a munka és az eredmény. Amikor a kereső még csak kezdő, úgy érzi, hogy Isten az adományozó, ő pedig az adományt kapó. De amikor haladóvá válik, érzi, hogy Isten maga állandóan cselekszik és megtapasztalja Önmagát benne és általa.

„Jogod van a cselekvésre, de ne tarts igényt tetteid gyümölcsére.” Ez a tanítás Krisnától ered, a Bhágavad Gítából, a Mennyei Dalból.

Ha Isten jelenlétét tudjuk látni minden cselekedetben, azután, ha magát a cselekvést vagyunk képesek Istennek látni, és később az eredményt, a sikert vagy a kudarcot, legvégül pedig ha a cselekvés végrehajtóját tudjuk Istennek tekinteni, akkor minden problémánk megoldódott.

According to Indian philosophy, there are three principal paths that lead to God-realisation: the path of love and devotion, or bhakti yoga; the path of knowledge, or jnana yoga; and path of selfless service, or karma yoga. „Karma” is a Sanskrit world wich means action. Karma yoga is action undertaken for the sake of the Supreme.

When we practise karma yoga, we try to make all our work a true dedicated service to the Supreme. In our day-to-day life, duty is something unpleasant, demanding and discouraging. When we are reminded of our duty, we lose all our spontaneous inner joy, we feel miserable. We feel that we could have used our life-energy for a better purpose. Simply because we do our work with our ego, pride and vanity, duty is painful, tedious and monotonous. Duty is pleasant, encouraging and inspiring when we do it for God’s sake. What we need to change is our attitude towards duty.

In general, I advise people to take their work, whatever it may be, as dedicated service. Everyone needs money. If we go to the grocery store with only our aspiration, the owner will not give us any food. If we offer to give him light, peace and bliss in exchange for food, he will just laugh. Money is necessary for us. But when we work, we have to know that we are working for a special purpose: to keep our body on earth and become a divine instrument.

If you are doing something unpleasant or boring and are not  getting any joy, or if your work does not seem rewarding, you are bound to feel miserable if you think that it is you performing the action. But if you feel that Good, the Inner Pilot, is doing it in and through you, and that you are just His instrument, then you will lose your unconscious attachment to your work and get joy from what you are doing. If you feel that Somebody else is acting in and through you, then you will find abundant peace int he day-to-day activities that now seem unpleasant to you. At that time the burden of responsibility, the tension and the disheartening thoughts and ideas that plaque your mind will leave you.

In ordinary work, people immediately expect something in return; they expect succes or fortune or advancement. But when someone practises karma yoga, he works most devotedly and soulfully without caring for the result. He knows that the result will come int he form of either success or failure; he accepts bot has an experience. Also, he feels that this experience is not actually his; it is the experience of God. When the seeker goes deep within, he sees that God Himself is the doer, the work and the result. When the seeker is just a beginner, he feels that God is the giver and he is the reciever. But when he becomes advanced, he feels that God Himself is always acting and axperiencing Himself in and through him.

„Thou hast the right to act, but claim not the fruits thereof.” Lord Krishna has given this massage int he Bhagavad Gita, the Song Celestial. If we see God’s Presence in each action, then see the action itself as God, and later the result – success or failure – as God, and finally the doer of the action as God, then all our problems are over.

https://www.radiosrichinmoy.org/wp-content/uploads/parees-group-in-bali/02-chinta-amar.m4a

Sri Chinmoy: The Divine Hero p. 83-84