Jog és Irodalom - Rácz Anna műsora

Algíri szegénynegyedből jutott el a párizsi Nobel-díjig a neves francia szerző, Albert Camus. Ebben az önéletrajzi művében iskolapéldáit látjuk az integráció kérdésének, a kultúra vesztés és egy idegen közeg kultúrateremtő erejének, amelyek mind gyökereiben hordozzák a jogtudat kérdését is.  

A befejezetlen kézirat annak a gépkocsinak a csomagtartójából került elő, amelyben Camus 1960. január 4-én életét vesztette. De csak harmincnégy évvel a baleset után jelent meg. Először azt tanácsolták özvegyének, hogy ne jelentesse meg, mert politikai szempontból csak további hátrányok érnék a szerzőt. A szöveg nagyon személyes, a szerző további munkára vonatkozó megjegyzéseivel van ellátva. Hátrahagyott jegyzetként, vázlatként aposztrofálják, az olvasó ennek ellenére úgy érzi, kész művet tart a kezében. Két nagy részből áll, ezek címei: Az apa keresése, A fiú vagy az első ember, illetve Jegyzeteket is találunk benne.

Rácz Anna beszélgetőtársa ezúttal Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság bírája, az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékének egyetemi docense.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fennállásának 150. évfordulója alkalmából készült és jelent meg Kapa Mátyás Ügyvédsors című kötete. 

A Nemzeti Múzeum Ügyfelem érdekében című időszaki tárlatán, amely a magyar ügyvédség, illetve a területi ügyvédi kamarák 150 évre visszanyúló történetét dolgozza fel,  különböző korszakból származó írógépekbe ennek a különleges regénynek a részleteit lehet olvasni. A szerző könyve családregény, az ügyvédség és az ügyvédi kamarák történetének feldolgozása, miközben az elmúlt 150 év jeles perei elevenednek meg a lapokon, bepillantást nyerünk a sajtó történetébe, sőt, még különböző, leginkább belvárosi épületek falai között is járhatunk. A szerző ügyvéd, polgári eljárásjogot oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke. 

A podcast vendége ezúttal Dr. Ruzicska Yvette az ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Statisztika Tanszékének adjunktusa. Szenvedélye a műfordítás, a műsor hallgatóit is elragadó hévvel beszél erről a munkáról. Diana Gabaldon 1991-ben kezdte el megjelentetni Outlander (Az idegen) című történelmi fantasy-regényfolyamát, melynek 2023-ban jelent meg magyar fordításban Szívem vérével írva című, nyolcadik kötete. Az amerikai függetlenségi háború idején játszódó rész műfordítója igazán elmélyedt ebben a világírűvé vált történetben, és a műsorban megosztja velünk motivációit, élményeit és műfordítási tapasztalatait. A felvételünk napján jelent meg legújabb munkája, Charmaine Wilkerson Fekete torta című könyvének fordítása. Több műfordítás is lapul íróasztala fiókjaiban, így további remek munkákra is számíthatunk tőle.  

A bíróság nem akar tőled semmit. Befogad, ha jössz, és elbocsát, ha mész.” – így szól Josef K.-hoz a pap a székesegyházban Kafka 1925-ben megjelent művének egyik utolsó jelenetében. Ám Josef K.-t minden ok nélkül tartóztatják le és hosszú ideig bolyong egy árnyék-igazságszolgáltatási rendszer bizarr, groteszk helyszínei és alakjai között. Mi működteti valójában ezt a gépezetet? Kapcsolatok? Megvesztegetés? Iratlopások? Zugügyvédek? A látszólag minden ésszerűségnek ellentmondó történetek láncolatában Kafka éles kritikája köszön vissza a Monarchia jogrendszerét illetően. 

A könyvről Klenanc Miklóssal a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédjével beszélget Rácz Anna. 

"Állandóan játszunk egymással, néha a távolságból lesz fegyver, néha  közelségből, az idegenség néha felszabadít, néha fojtogat, az otthon nyomaszthat, de gyógyíthat is. Számomra a kötetben különösen fontos volt kipróbálni, hogy milyen, ha zárójelezzük az előítéleteinket, ha csak figyelünk. Lassan írtam, azt hiszem, olvasni is lassan érdemes." - Vonnák Diána szavai ezek első kötetéről, melyet Dr. Fleck Zoltán jogszociológus választott az adás témájaként. A beszélgetőket is mélyen megérintő kortárs irodalmi mű közel hozza a jelen társadalmi és emberi problémáit, változatos helyszínei mentén téve azokat egyetemes érvényűvé.

A műsorvezető ezúttal is Rácz Anna. 

A sorozat tizenegyedik adásának vendége dr. Kiss Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megbízott oktatója, az Országos Kriminológia Intézet tudományos főmunkatársa, az Ügyészek lapjának főszerkesztője. A jog és irodalom területének avatott művelőjével a krimi koronázatlan királynőjének, Agatha Christie-nek az egyik legismertebb művéről beszélgetünk, és igyekszünk felvázolni az angolszász büntetőeljárás sajátosságait. Mindeközben a nemrégiben elhunyt Erdei Árpád professzorra emlékezünk, aki a büntetőeljárás tudományának elismert szakértőjeként és egyben kiváló angol tolmácsként az írónőt egyik legjobb nyelvtanárának tartotta.

Az adást Erdei Árpád professzor emlékére ajánljuk.

Az először 1941-ben megjelent regényben Prücsök, egy fiatal lány vív csatát életre-halálra annak érdekében, hogy ártatlanul elítélt édesapját kiszabadíthassa a börtönből. A számtalan mulatságos fordulat közben több jelentős jogintézmény és joggal kapcsolatos téma is az olvasó elé kerül, mint például a justizmord (téves ítélet), a helyszíni szemle, a perújrafelvétel vagy egyáltalán a jog mibenlétének kérdései. A szövevényes, kiválói írói szövegezéssel megírt történet alkalmat adott arra, hogy elemezhessük ezt a könyvet. 

Rácz Anna vendége dr. Báldy Péter, az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettese, a Kar megbízott oktatója.

Márai 1935-ben megjelent regénye az emberi kapcsolatok szövevényes voltáról, a bírói szerepfelfogásról és a kor társadalmáról is beszél. A szerző egészen sajátos és egyedi lélekábrázolása, a műből is jól kitűnő, a jog világában való jártassága számos kérdést vet fel az olvasók számára. Rácz Anna beszélgetőtársa ezúttal Dr. Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, aki a jog és irodalom területének kedvelői számára a következő írásokat ajánlja még: Herczeg Ferenc: Északi fény és Rónay György: A párduc és a gödölye című regényt. Az adás ezúttal részletesen foglalkozik Márai regényének tartalmi kérdéseivel is.

A regény egy modern Gulliver utazásról szól. Az angol hajóorvos ismeretlen szigetre vetődik, olyan országba, amely elérte a technikai civilizáció teljes diadalát. Lakói, a hinek, tökéletes rendben élnek, érzések, vágyak, művészet, politika s a közönséges ember hasonló mozgatói nélkül. Gulliver hamarosan boldogtalanná lesz e számára sivatagi lét tökéletességében, s bekéredzkedik a behinek, a még emberi aktivizmusokkal élő, lelkes lények zárt terepére. Ott rá kell jönnie, hogy a lélek nélküli rend számára légüres teréből egy rögeszmékkel zsúfolt pokol fullasztó füstjébe került, olyan őrültek közé, akik életük elpusztítására alkottak maguknak isteneket, törvényeket, szabályokat. Mikor megszabadul a behin telepről, megszökik a szigetről és visszatér otthonába." Így foglalja össze Keresztury Dezső a Kazohinia rövid tartalmát a regényhez fűzött utószavában. A műről és annak közigazgatási jogi vonatkozásairól Dr. Fazekas Mariannával és Dr. Nagy Mariannával, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatóival beszélgetett Rácz Anna.

Az író legjobban teszi - mondta Dürrenmatt - ha bűnügyi regényeket ír és ott teremt művészetet, ahol senki sem gyanítja. A világirodalom egyik legjelentősebb drámaírója életének utolsó tíz évében krimik írásával foglalatoskodott. A kisregények központjában az igazságszolgáltatás, erkölcsi bűnök feltételezett, tényleges büntethetősége,fordulatos nyomozások és meghökkentő történetek állnak. Rácz Anna Vaskuti Andrással, a Kúria nyugalmazott büntetőbírájával, egyetemi oktatóval A baleset és Az ígéret című művekről és az ezek által felvetett jogi, erkölcsi kérdésekről beszélget. Természetesen nem lehet megkerülni a büntetőbíró hosszú évek alatt az igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatait sem.