Milyen szabályok mentén és milyen módon történik az adattovábbítás az Egyesült Államokba és harmadik országokba?

Mire kell odafigyelnie egy harmadik országba adatot továbbító online megoldást (pl. Google Analytics, Mailchimp) alkalmazó vállalkozásnak?

Az adattovábbítás szabályozásáról és gyakorlatáról, valamint a marketing tevékenységek során történő adatkezelésről beszélget három jogi szakértőnk, Ila-Horváth Eszter, Királyvölgyi Krisztián és Zsiros Tamás.

A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXVI. törvény elfogadásával 2023. július 1-től jelentősen átalakul a környezetvédelmi termékdíj szabályozása.

Az Európai Uniós jognak történő megfelelés okán – átültetésre kerültek a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos rendelkezések. Mik ezek tartalma és mire érdemes odafigyelniük a csomagolást gyártó/használó/importáló vállalkozásoknak? Mi a kiterjesztett gyártói felelősség tartalma, és hogyan fog működni a bevezetésre kerülő koncessziós rendszer?

A témáról három jogi szakértőnk, Zsoldos Bálint, Királyvölgyi Krisztián és Glavatity Dénes beszélgetnek.

Mostani newsflash adásunkban szakértőink az alábbi három érdekes témát vitatják meg:

Hogyan döntött az EUB egy járat előrehozásából adódó kártérítési igény kapcsán? Mik voltak az ügy körülményei, hogyan alkalmazták a járattörlésre vonatkozó szabályrendszert?

Milyen kreatív települési adókat vezettek be 2023-ban? Mi a települési adók kritériumai, túlélik-e az idő és a Kúria próbáját?

Milyen új lehetőséget teremtett egy kormányrendelet a közbeszerzési eljárások során megkötött építési szerződések módosítására? Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel és mekkora mértékű segítséget jelenthet az építési vállalkozóknak?

Zsoldos Bálint, Zsiros Tamás és Glavatity Dénes beszélgetnek a fenti érdekes témákról.

Mi  történt és mi történik a magyar építőiparral a jelenlegi nehéz  időszakok alatt? Hogyan befolyásolja a koronavírus és a háborús  konfilktus miatti gazdasági válság az építőanyagárakat és az ingatlanok árait és milyen jövőbeli  trendek várhatóak? A lokáció mellett a fenntarthatósági szempontok  előtérbe kerültek, de mennyire tud lépést tartani ezzel az új igénnyel a  magyar ingatlanpiac? Budapest vagy az agglomeráció kínál kelendőbb ingatlanokat, illetve az újépítésű vagy a meglévő  ingatlanok a kapósabbak? Az építőipari trendek és körkép elemzését három  szakértőnk, Királyvölgyi Krisztián, Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes  vitatja meg podcast epizódunkban.

Ki minősül véleményvezérnek, mire kell figyelnie, ha ellenszolgáltatásért cserébe helyez el reklámot a közösségi média platformon? Mi szerepel a GVH nemrég kiadott influenszereknek szóló tájékoztatójában?

Vajon sikerült a francia állampolgárnak Franciaországtól kártérítést követelni a levegőszennyezés miatti egészségromlásáért?  Megnézzük az Európai Unió Bíróságának válaszát.

Recesszióban a magyar építőipar. Milyen jogalkotói válasz várható erre? Hogyan tudjuk segíteni a helyi termékeket úgy, hogy az ágazatok versenyképességét is megőrizzük vagy növeljük?

A fenti témákról a KCG Partners három szakértője, Zsíros Tamás, Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes beszélgetnek.

Időről időre minden cégvezetőben felmerül a kérdés, hogy miképp tudja megtartani a jó munkavállalóit. A munkavállalók megtartásának egyik legjobb, legrugalmasabb módja az, ha egy civil szervezet segítségével bónuszkifizetési programot indít, azaz MRP szervezetet alkalmaz. Az ezt alkalmazó cég 12%-os megtakarítás mellett 28%-kal magasabb célprémiumot is tud akár teljesíteni a munkavállalónak, és még cashflow problémákat sem okoz. Arról, hogy hogy lehet MRP programot működtetni, milyen juttatások lehetségesek és miért fontos a javadalmazási politika, meghívott ügyvédeink beszélgetnek.

Milyen lehetőségei vannak az örökhagyónak, ha nem szeretné, hogy a hagyatékon civódjanak az örökösök? Erre (is) megoldást jelent a 2009 óta nyugati mintára akár már Magyarországon is elérhető vagyonkezelő alapítványi struktúra. Miben hasonlít és miben tér el a bizalmi vagyonkezeléstől? A vagyonkezelő alapítvány egy olyan önálló jogi személy, aemly 600 millió forintos minimumtőkével alapítható, és maga az alapító rendelkezhet róla a legfőbb kérdésekben. Mire jó egy vagyonkezelő alapítvány, miben különbözik a megszokott bizalmi vagyonkezeléstől? Mik a feltételei, milyen adójogi szabályok vonatkoznak rájuk?  A KCG Partners három jogi szakértője, Királyvölgyi Krisztián,  Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes beszélgetnek a fenti témákról.

Hárombetűs szavakat fejtegetünk a podcastsorozatunk harmadik adásában: ügyvédeink megválaszolják, miben tér el az NFT a helyettesíthető bitcointól és milyen ÁFA-vonzatai vannak; szó lesz az ESG-ről és a zöld kötvényekről, de nem marad ki az EU-s minimálbér (de nem garantált bérminimum) kérdésköre sem, s végül a jogi személyek EU-n belüli székhelyáthelyezésével zárunk. Newsflash: négy érdekes hír röviden.  A KCG Partners négy jogi szakértője; Zsíros Tamás, Királyvölgyi Krisztián, Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes beszélgetnek a fenti témákról.

Mi teszi vonzóvá a munkaerő kölcsönzését mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára? Mindkét oldal számára megfelelő pontokon nyújt stabilitást ez a jogintézmény. Míg a munkáltatók számára kevesebb az adminisztratív teher és egyszerűsödik a toborzás, addig a munkavállaló sincs annyira kiszolgáltatva egyetlen munkáltatónak se: míg alapesetben, ha nem fut jól a munkáltató szekere, leépítés történne, és a munkavállalónak kéne új munkát keresni, addig a munkaerőkölcsönző saját maga próbál meg minél hamarabb egy másik munkahelyet találni neki. Az állami felügyelet és a fordított áfa pedig megtisztította annyira a piacot, hogy ne kelljen a visszaélésektől tartani.

Milyen trendek figyelhetőek meg a munkaerő kölcsönzési piacon? Mik a munkaerő kölcsönzés előnyei, miben különbözik egy hagyományos munkaviszonyhoz képest? Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégnek? Milyen kormányzati megállapodások születtek napjainkban a munkaerő kölcsönzésre vonatkozóan? A kölcsönzött munkaerőként Magyarországra érkező munkavállalók hogyan tudnak beilleszkedni? Simon Balázs szakértővel Párkányi Rita és Ila-Horváth Eszter beszélgettek a KCG Partnerstől.

Miért fájhat a munkáltatók feje, ha munkavállalójuk egy másik országban szeretne home office-ból dolgozni? A COVID alatt kétségtelenül megnőtt erre az igény: számtalan külföldön dolgozó ember költözött haza, megtartva kinti munkáját. Ez az első ránézésre egyszerű felállás a munkáltatók szemszögéből ugyanakkor adókockázatot is rejthet, melyet érdemes időben kezelni. A COVID-nak talán vége, de a home office maradhat? Erről és ezek gyakorlati vonzatairól, a magyar adóhatóság jövőbe mutató állásfoglalásáról beszélgetnek a meghívott ügyvédeink.

A határon átnyúló (pl. Magyarországról dolgozik egy munkavállaló német cégnek, vagy akár fordítva) home office, mint napjainkban elterjedt munkavégzési mód adójogi vonzatai, telephely keletkeztetési kockázatának kezelése, elemzése. Létrejön-e egy külföldi cégnek telephelye egy munkavállalója otthonában ha ő onnan végez munkát a cégnek? Mik a jelentős szabályozási és megközelítési szempontok jelenleg, mi a gyakorlat?