Kétszobányi pinceműhelyében fohásszal fordult egyszer Paracelsus Istenhez – az ő megfoghatatlan istenéhez, bármelyik istenhez –, hogy küldjön néki egy tanítványt. Alkonyodott. A kandallóban pislákoló tűz kósza árnyakat vetett. Paracelsusnak nehezére esett volna felállni és meggyújtani a vaslámpát. Olyannyira erőt vett rajta a kimerültség, hogy meg is feledkezett az iménti kéréséről. Már eltűnt az éjszaka homályában az olvasztókemence, a sok porlepte lombik, amikor egyszerre csak kopogás hallatszott... --- Szerző: Borges, Jorge Luis | Megjelenés: Jorge Luis Borges: A titkos csoda, Európa, Budapest, 1986 | Fordította: Scholz László | Felolvassa: Ambrus Attila József | A felvétel készült: 2016. november 17.