KépZene – Beszélgetés egy élő legendával: Szabó László Párizsból

A KépZene legújabb adásában a magyar és az egyetemes filmművészet egy igazi ikonjával, a 91 éves Szabó László színész-rendezővel beszélget Politzer Péter. A műsorvezető a legendás alkotót a második otthonában, Párizsban érte utol egy telefonos interjú erejéig.

Szabó László 1956-ban hagyta el Magyarországot, és egyenesen a filmtörténelem legizgalmasabb korszakába, a francia újhullám sűrűjébe csöppent. Olyan rendezőlegendákkal dolgozott együtt, mint Jean-Luc Godard és François Truffaut, és olyan halhatatlan klasszikusokban játszott, mint az Alphaville, A bolond Pierrot vagy Az utolsó metró – itthon pedig sokan a Dögkeselyűből emlékezhetnek karakteres arcára.

Az adásban nemcsak a kamerák előtt töltött évtizedekről, hanem saját rendezéseiről is őszintén mesél: szóba kerül a Truffaut által is méltatott Az ördög fehér kesztyűje, a Catherine Deneuve főszereplésével készült Zig-Zig, valamint a Sortűz egy fekete bivalyért és Az ember, aki nappal aludt is.

Milyen volt belülről megélni a filmtörténet aranykorát? Hogyan instruálta rendezőként a kor legnagyobb sztárjait? És persze: milyen különleges szerepet játszott ebben a hihetetlen, határokon átívelő életútban a zene?

Külön köszönet Eli Bergernek az elmélyült kutatómunkáért és a hosszú szervezésért, amellyel elévülhetetlen érdemeket szerzett az interjú létrejöttében!

Mai adásunk vendége egy Budapesten született zeneszerző, aki 1907-ben látta meg a napvilágot, és akinek életútja Hollywoodig vezetett. Rózsa Miklós már fiatalon Európa-szerte ismert komponista volt, majd Párizs és London után a 40-es évek elején az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a filmtörténet egyik legmeghatározóbb zeneszerzőjévé vált.Pályája során 17 alkalommal jelölték Oscar-díjra, és háromszor nyerte el a szobrot – volt olyan év, amikor több filmje egymás ellen versenyzett. Miközben Hollywood legnagyobb produkcióiban dolgozott, mindvégig aktív maradt a koncertzene területén is, és következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a filmzene ne puszta illusztráció, hanem önálló, gondolati tartalommal bíró zenei megszólalás legyen.Az interjúban szó esik a magyar zenei gyökerekről, legendás rendezőkkel való munkáiról, a stúdiórendszer átkairól és természetesen legendás filmzenéi születéséről

Néhány nap múlva ünnepeljük Makk Károly 100. születésnapját, akinek életműve óriási hatással volt a magyar kultúrára. Gondoljanak csak olyan remekművekre, mint a Szerelem, aHáz a sziklák alatt, a Macskajáték vagy az Egymásra nézve. Makk zsenialitása talán abbanrejlett, hogy nagyon mély érzéseket tudott egyszerű, mégis megindító filmnyelvvel vászonravinni úgy, hogy a nézőt már az első pillanattól magával ragadta a történet és annak képi-zeneivilága. Ez alkalomból ma este Gelencsér Gábor filmesztétával beszélgetünk Makk Károlyéletművéről, zene és kép összefonódásáró

Mai vendégem Gelencsér Gábor filmesztéta, akivel sorra vesszük azokat a filmzenéket,

amelyek nemcsak rá, hanem mindannyiunka nagy hatással voltak. Szó lesz a Balázs Bélastúdió alkotóiról, valamint a magyar filmgyártás zenés korszakáról - Karády Katalin és JávorPál mindenki által ismert dalairól, de a kortárs filmművészet is terítékre kerül.

Mai vendégem Dyga Zsombor rendező, akinek olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Tesó

vagy a Köntörfalak, amely a 41. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb rendezés díját. Szó

lesz az Aranyéletről, és természetesen beszélgetünk a frissen bemutatott Sárkányok Kabul

felett című filmről is.

Mai vendégem Tövisházi Ambrus - zenész, zeneszerző és zenei producer, - az AmorfÖrdögök, a Péterfy Bori & Love Band és az Erik Sumo Band alapítója.Nevéhez jó pár ikonikus dal kötődik, többek között a Disco in my head vagy a Péterfy Boriszövegére készült Vámpír. És bár sokan a könnyűzenei munkáiról ismerik,filmzeneszerzőként is jelentős alkotó. Olyan kultfilmek markáns világának megteremtéséhezjárulnak hozzá a zenéi, mint a Pánik, a Liza, a rókatündér és a Kék Pelikán.

Mai vendégem Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla – díjas operatőr, rendező, aki többek

között olyan filmeket fényképezett, mint az Oscar-díjas Mephisto, a Megáll az idő, az

Óceánjáró zongorista legendája vagy a Malena. Rendezőként a Sorstalansággal debütált; ezt

követte az Este és a Semmelweis. Olyan világsztárokkal dolgozott együtt, mint Meryl Streep,

Vanessa Redgrave és Glenn Close, illetve első filmje zenéjét a legendás, Ennio Morricone, a

másodikat pedig az Oscar-díjas Jan Kaczmarek szerezte.

Mai vendégem Gárdos Péter filmrendező, forgatókönyvíró, író, aki olyan alkotásokkal vált ismertté és elismertté, mint az egyik kedvenc magyar filmem a feleki kamill és eperjes károly parádés alakításával készült Uramisten, az 1956ról humorsan és keserően mesélő Szamárköhögés, vagy a szülei szerelméről szóló Hajnali láz. Péter filmjeiben mindig ott van az emberi sorsok iránti érzékenység, a finom humor és a múlt feldolgozásának bátorsága.

www.kepzene.hu

Almási Tamás, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező. Első nagyjátékfilmje, aBallagás nemcsak a témája, hanem a zenéje miatt is a ’80-as évek egyikkultfilmjévé vált.A dokumentumfilmjei közül valószínűleg sokat ismernek a hallgatók —csak néhányatemlítek: az Ózd-sorozat, amely az ózdi kohászat összeomlásátörökítette meg; az Ítéletlenül,amelyben a kistarcsai internálótábor egykori rabjai találkoznak abörtönőrükkel; vagy aKölyköd voltam, ami az Edda Művek feloszlását mutatja be. És perszeott van a PuskásHungary és a Tititá is, melyek nélkül nem lehet teljes a kép.

Nemes Jeles László Oscar- és Golden Globe-díjas rendező, akivel nagyon jólismerjük egymást, hiszen egy-egy film utómunkája során hónapokat töltünk együtt avágószobában. Így volt ez most is, a héten mozikba kerülő Árva című filmnél is.Beszélgetésünkben lesz szó családi történetekről, a 2018-ban elhunyt Melis Lászlózeneszerzőről — aki a Saul fia és a Napszállta zenéjét szerezte.