Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere, dalszerzője, szövegírója volt a legutóbbi a KultúrArc vendége 2024. november 20-án. Balla Gergő szövegei lélektani utazásra kalauzolnak önmagunk felé, s egyben önmagunkon túlra is:  a 2016-ban alakult, Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett formáció két angol nyelvű lemeze után 2022-ben jelent meg az első magyar nyelvű, Partért kiáltó című albumuk, amely Fonogram-díjat nyert és amelynek dalszövegeiből verseskötet is készült a Prae Kiadó gondozásában. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze pedig nemsokára érkezik. 

Őri-Kovács Anna egyebek között lisszaboni élményeiről, a gyerekkori, népzenei hatásról és a „szent hétköznapok” megéléséről is kérdezte 
Balla Gergelyt, de szó esett természetesen az alkotás folyamatáról, a dalszövegek motívumairól és Gergő kedvenc irodalmi szerző-hármasáról – Pilinszky Jánosról, Weöres Sándorról, Hamvas Béláról is.

Bibliai történetek. Káin és Ábel címmel folytatódott a Képírók a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a testvérgyilkosság történetével foglalkozott nagysikerű képzőművészeti rendezvénysorozatunk 2024. október 24-i előadásán. Az ősi bibliai történet Kertész Imrét is foglalkoztatta: „a testvérét féltékenységből meggyilkoló Káin és az elsőszülött Ábel történetének feldolgozásával, kidolgozásával Kertész a Sors mibenlétéhez igyekszik közelebb férkőzni” – fogalmazott a Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című kötet utószavában Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója. Nobel-díjas írónkon túl számos képzőművészeti példa és irodalmi idézet is modellezte a féltékenység, az Istennek való megfelelés vágya és a rivalizálás ős-szituációit, amelyek mindannyiunk életében jelen lehetnek. Az előadás ideje alatt Hegedűs László Káin és Ábel című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére. 

Filmes kulisszatitkokról, az ezerarcú Petőfiről és a misztikumhoz való vonzódásáról is mesélt Berettyán Nándor a KultúrArc legutóbbi adásában. 

A Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, író Petőfi Sándort alakította a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Kertész Imre Intézet Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című látványos koncertszínházi produkciójában, amelyet csaknem 10 ezer középiskolás látott az elmúlt másfél évben országszerte és szintén Petőfi szerepébe bújt a Most vagy soha! című, nemrégiben bemutatott mozifilm főszereplőjeként is. A vígjátékot és sorstragédiát is jegyző alkotó első regénye, a JHVH – a név két éve jelent meg. A korai kereszténység idejébe kalauzoló, különleges alkotás megírásakor a misztikához való vonzódása vezette, de szeretett volna elmesélni egy olyan történetet is, amely mindannyiunk közös élménye, a zsidó-keresztény kultúra közös históriája. Az est moderátora Őri-Kovács Anna volt.

Szeptember 18-án új évaddal indult el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő volt.

A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír.

2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a Petri György-díj harmadik helyezettje lett és ugyanebben az évben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét is átvehette.

A KultúrArc évadnyitó első estjén egyebek között kiderül majd, hogy mi indította el az irodalom felé a fiatal alkotót, kik a kedvenc költői, írói és hogy milyen hiátus kitöltésére születtek megjelenés előtt álló, Hiátus című kötetének versei.

Az est során Horváth Florencia megzenésített verseit
Karádi Gergő, a Sorbonne Sexual zenekar énekese/gitárosa adta elő.

Szeptember 12-én folytatódott a Kertész Imre Intézet Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozata dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az őszi évad első előadásán a betűk, a számok és az évszámok érzelmi telítettségét, művészi kifejezőerejét kutatta, amelyekről – valljuk meg őszintén – azt gondolhatjuk, hogy bizony csekély. Vagy mégsem? Kiderül az adásból, nézze meg Ön is!

Az esten Haris László 1975. VI. 5. (1975) című izgalmas alkotását tekinthették meg az érdeklődők.

A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré.

Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg saját hivatását. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában idei könyvhétre megjelent kötetet 2024. június 5-én mutattuk be a Kertész Imre Intézetben.

A kötetről Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora; Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója, valamint Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kötet szerkesztője beszélgetett.  A rendezvényen Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színművész adott elő részleteket a könyvből. A könyvbemutató házigazdája Őri-Kovács Anna a Kertész Imre Intézet munkatársa, a kötet egyik főmunkatársa volt.

A könyv most 20%-os kedvezménnyel megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/kertesz-imre-let-es-iras-feljegyzesek-1959-1973/

A kötetet könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én (szombaton) 10.30-tól a Vörösmarty téri színpadon. 
A 95. Ünnepi Könyvhéten pedig 2024. június 15-én (szombaton) 12.30-tól ismerteti a mű keletkezéstörténetét Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál (16-os pavilon).

Lehet szakrális mű egy mákoskaláccsal megfestett csendélet? 
Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen? 
Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk? 

A szent és a profán címmel folytatódott a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart előadást.

A legutóbbi május 15-i esten Karátson Gábor festészete és Pilinszky János költészete nyomán ismerhettük meg a szentség és a profanitás alakulását az újabb kori művészet történetében.

Az előadáshoz kapcsolódóan Karátson Gábor: Játékon kívül. Sérült holland játékos, 1978–1979 című képét állítottuk ki. 

Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

A következő, június 12-i alkalom címe: Bábel. Szemben a pusztulással. Részletek hamarosan!

Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal A műélvezet védelmében címmel tartott előadást és Kertész Imre azon megállapításával vitatkozott, amely szerint a műélvezet „erkölcstelen”, mert a közönség nem elszenvedi a művet, hanem gyönyörködik benne. 

Az esten az újabb kori művészet történetének néhány „nagy” és „szép”-nek méltán mondható alkotásáról is szó esett Turnertől, Vincent van Gogh-on át Lossonczy Tamásig. Az előadáshoz kapcsolódó festmény Korniss Dezső Allegro Barbaro című alkotása volt. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

A következő május 15-i előadáson Karátson Gábor festészete és Pilinszky költészete kapcsán a szentség és profanitás alakulását tekintjük át az újabb kori művészet történetében. Részletek hamarosan!

Új, ingyenes művészettörténeti programsorozatot indult a Kertész Imre Intézetben dr. Bellák Gábor művészettörténész közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart majd előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, íróihoz, költőihez. Az előadás témáját adó festő egy művét minden alkalommal kiállítja az Intézet. Február 14-én Kondor Béla kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas festőművész Űrhajósok című alkotását tekinthették meg az érdeklődők, a festményből kiindulva pedig szó esett egyebek között a Kondor-életműben meghatározó szerepet játszó repülésről, valamint a festőművész és Pilinszky János barátságáról is. A következő, március 13-ai előadás a diktatúrák művészetéről szól majd, amelynek apropóját Arthur Koestler élete és munkássága adja. Az események ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

Kertész-tematikus napunk keretében bemutattuk Kertész Imre Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958–1963 című műhelynaplóját, amelyet a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett. A könyvbemutatón Ács Margit Kossuth-díjas íróval, műkritikussal, Soltész Mártonnal, a Kertész Imre Intézet irodalomtörténészével, a kötet szerkesztőjével, valamint Radics Péterrel, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Digitális Irodalmi Akadémia vezetőjével Őri-Kovács Anna, az est moderátora beszélgetett.