Kozmofizika

A 2006-os fizikai Nobel-díjat a mikrohullámú háttérsugárzás tulajdonságainak pontos méréséért adták ki. Mi ez a sugárzás, amely rádiófotonok fürdőjében áztatja az egész Univerzumot? Mikor és milyen körülmények között keletkezett? Mit jelent az, hogy a sugárzás termikus jellegű? Hol van az a 2,7 K hőmérsékletű test, amellyel termikus egyensúlyban van? Hogy viselkedett, milyen döntő szerepet játszott a sugárzás az Univerzum korai, forró korszakaiban? Mire utal a sugárzás nagymértékben irányfüggetlen (izotróp) volta, és milyen fizikai folyamatokról árulkodnak az izotrópiától való parányi eltérések? És végül, de nem utolsósorban: miért lényegbevágó mindez a galaxisok - és így közvetve az emberiség - létrejötte szempontjából?

A 20. század végére kialakult a részecskefizika és a kozmológia Standard modellje, amely az összes eddigi eredmenyt összegezte, és egységes elméletté forrasztotta össze. A sorozat bevezetéseként áttekintjük: milyen elemi részecskek fordul(hat)nak elő a természetben, milyen "periódusos rendszerbe" sikerült őket rendezni, milyen alapvető kölcsönhatások szabályozzák létüket és átalakulásaikat. Másrészt végigfutunk az Univerzum történetének fő fejezetein is, a Nagy Bummtól a csillagok és a bolygók korszakáig. A sorozat további előadásai egy-egy részecskét, illetve egy-egy korszakot vizsgálnak meg majd részletesebben.