Kultúrpalánták

Egy poros citera a nagyapja polcán, amely elindított mindent. Nevét 2017-ben ismerhették meg sokan, amikor jelentkezett a Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató műsorba, ahol ráadásul történelmet írt, ugyanis ő vitte először a citera hangszerét a döntőbe.

Debreczeni-Kis Helga azóta számos országban lépett színpadra Írországtól Kazahsztánon át egészen Ausztráliáig, miközben népzenei versenyeken is rendkívül eredményesen szerepelt, melynek köszönhetően Nívódíjjal és Aranypáva-díjjal is kitüntették. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2022-ben végzett citera/koboz/tekerő/népi hegedű szakon.

A Helka művésznéven ismert zenész és zenetanár mesél nekünk arról, hogyan jutott el az eleinte félénk lány Szentesről a világszínpadig, miképpen járult ehhez hozzá a benne lévő hatalmas nyitottság és a citerával való folyamatos kísérletezés, illetve hogy jelenleg milyen népzenei formációkban láthatja és hallhatja őt a közönség.

Kép forrása: Helka/Facebook (készítette: Ficsor Márton) | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Bár a határon túlról és népzenei környezetből érkezett, végül a jazz világában eresztett gyökeret Budapesten, ahol már több éve működteti saját zenekarát, emellett pedig a tanítás is fontos részét képezi az életének.

Koncz Kriszta előadóként és pedagógusként egyaránt a saját művészi hang megtalálását tartja szem előtt, miközben imád elmerülni az emlékekben, amely a Koncz Kriszta Group első, Travel in Time (Utazás az Időben) című lemezét is megihlette.

A Szatmárnémetiben született énekesnő mesél arról, hogyan jutott el a népzenétől a jazz iránti szeretetéig, milyen éveket töltött Kolozsváron a Jazzybirds együttesben, és aztán mi késztette őt arra, hogy Budapesten folytassa jazzének tanulmányait, egyúttal megalakítsa saját, nyolc tagú zenei formációját. Ezen kívül azt is megtudhatjuk tőle, hogyan zajlik nála a dalszerzés folyamata, illetve jazzének-tanárként miket tart legfontosabbnak átadni a diákjainak.

Fotó: Koncz Kriszta/Facebook (készítette: Szakáli Eszter) | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Hogyan lesz valakiből selyemfestő? Milyen módon járult hozzá XIV. Lajos „Napkirály” a francia selyem hazánkba kerüléséhez? Milyen különbségek vannak a régi és a mai népviselet között?

Bajkó Bence a magyar-szerb határhoz közel fekvő Nagybaracskán élesztett föl egy különleges mesterséget, amelynek keretében több éve futtatja saját selyemfestői vállalkozását. A Ifjú Mesterremek Díjas népi selyemfestő mélyebb betekintést ad saját kutatói és alkotói tevékenységébe, az azokhoz kapcsolódó kihívásokba, illetve arra is választ ad, mennyire építhető be a selyemfestés a mai öltözködésbe.

Fotó: Bajkó Bence és az általa készített sárközi maszatos selyem öltözetek viselve (forrás: Százszoknyás Ház facebook-oldala) | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Mekkora szabadsága lehet egy hivatásos néptáncosnak? Hogyan fonódik össze a néptánc a paraszti kultúrával? Néptáncverseny vagy inkább táncház?

Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Szél Gábor táncművésszel, a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának oszlopos tagjával. A Derecskéről származó, kétszeres Aranysarkantyús és Junior Prima Díjas táncos bővebben mesél eddigi pályájának meghatározó szereplőiről, az általa kutatott Derecskei verbunk történetéről, valamint hogy mennyire és hogyan használja az improvizáció eszközét a néptánc területén. | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Ezúttal egy olyan fiatalemberrel ismerkedhetünk meg, aki bár látszólag a háttérben megbújva, de nagyon is fontos szerepet tölt be különböző zenei és filmes projektekben, mindemellett pedig saját szerep- és társasjáték kiadásával és fejlesztésével is foglalkozik.

Réthly Ármin már gimnáziumi éveiben belecsöppent a zeneipar és a filmezés világába, művészi érdeklődése pedig még sokoldalúbbá vált, miután felvették a MOME Média design BA képzésére.

Beszélgetésünkből kiderül, milyen kihívásokat tartogat számára a tanulmányok és a munka összeegyeztetése, milyen érdekes tantárgyai voltak az első egyetemi évében, és pontosan hogyan képzeli el a jövőjét a pályán.

Fotó: Réthly Ármin/Facebook | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Énekesként egyedülálló módon képviseli hazánkban a francia sanzonok világát, az elmúlt években pedig a színészet is már szerves részét képezi a mindennapjainak.

Orbán Bori mindkét hivatásában rendre a történelmi múltat élheti meg, a mai világban viszont nehezen találja a helyét. Ebben is segíti őt a hit ereje, amely gyerekkora óta fontos szerepet tölt be az életében.

Az erdélyi gyökerekkel rendelkező énekes- és színésznő őszintén beszél művészi pályájának megpróbáltatásairól és az ehhez szorosan kapcsolódó Istenkeresésről, de emellett azt is megtudhatjuk, hogyan jutott el a népdaloktól a francia sanzonok iránti rajongásig, milyen hatással volt rá új együttműködése Dóka Attila dalszerzővel, illetve melyek voltak az eddigi legkedvesebb szerepei az Udvari Kamaraszínházban.

Fotó: Karády Katalin szerepében: Orbán Bori (Udvari Kamaraszínház facebook-oldala) | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Keszthelyi Gréta ugyan még csak a húszas évei elejét tapossa, máris hatalmas népszerűségre és olvasótáborra tett szert a hazai ifjúsági irodalom berkeiben. Első regénye már 17 éves korában megjelent Vékony jégen címmel, amit az év ifjúsági könyvének választottak 2023-ban, majd tavaly ősszel adták ki „Otthon, svédes otthon” című művét, amely Skandináviába kalandozva mutatja be egy magyar diáklány megpróbáltatásait.

Könyveiben olyan fontos és érzékeny témákra hívja fel a figyelmet, mint az evészavar, a családon belüli erőszak és az iskolai zaklatás, melynek révén nemcsak a fiatalokat, hanem szüleiket is szeretné megszólítani. Nem véletlen, hogy az írói pálya mellett pszichológiát tanul a Grazi Egyetemen.

A mindig mosolygós írónő elárulja, hogyan segített első könyve az anorexia elleni küzdelmében, honnan ered a svéd kultúra és nyelv iránti szeretete, illetve milyen módszerek és tevékenységek révén alkotja meg történeteit.

Fotó: Szekeres Zsombor/MKR | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

A mai adásban egy sokoldalú művésznőt ismerhetünk meg, aki a természet szeretetével igyekszik összekötni fő hivatását, a zenét.

Kovács Adél szülővárosában, Ajkán indult el a zenei pályán, majd kecskeméti és budapesti tanulmányai után eljutott egészen az amszterdami konzervatóriumig, melyet követően több holland és egy svájci szimfonikus zenekarban is játszott.

Magyarországra visszatérve saját karrierje egyengetése mellett elkezdte zenepedagógusi tevékenységét, valamint egyre inkább bevonódott másik nagy szenvedélyébe, az ékszerkészítésbe, melynek kapcsán saját vállalkozást is indított Adel Jewelry néven.

Beszélgetésünkből kiderül, hogyan szakadt el a klasszikus zenei vonaltól, és kacsintott ki olyan műfajok felé, mint az általa leginkább kedvelt meditációs zene, valamint azt is megtudhatjuk, miként kapcsolta össze a lovak iránti rajongását a fuvolaművészettel egy gyerekkori álom megvalósításaként.

Fotó: Kovács Adél/Facebook | Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Még csak 27 éves lett, mégis azt mondják róla, hogy „megélt már öt életet”. Bár szinte az egész családja zenész, szülei kezdetben a sport felé szerették volna terelni.

Lugosi Ali nevét sokan a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsorból ismerhetik, aminek 2014-ben abszolút győztese lett, de már egy évvel korábban (mindössze 14 évesen) felvételt nyert a Bécsi Zeneakadémia kivételes tehetségek osztályába.

A Virtuózok megnyerése óta folyamatosan építi szólókarrierjét, mely során a világ számos pontján népszerűsítette a klarinétot, a klasszikus zene kereteiből kilépve pedig a jazz és a klezmer is fontos részét képezi a művészetének.

2018-ban Benkó Sándor-, 2023-ban Junior Prima Díjban részesült, azt viszont talán kevesebben tudják róla, hogy közösségimédia-menedzserként is dolgozik, illetve elvégzett egy operatőr-vágó iskolát, amit szintén igyekszik összekötni zenei tevékenységeivel.

Fotó: Lugosi Ali/Facebook |