L20

Hat éve erősíti a Coca-Cola csapatát Mérő Ádám, lelkesedése pedig azóta is töretlen a világ legértékesebb, legvonzóbb, állítása szerint legjobb marketinggel rendelkező márkája iránt. Vállalati kultúráról, márkastratégiáról, a kreátorok térnyeréséről és hitelességéről, valamint a legnagyobb márkák értékteremtő együttműködéséről egyaránt beszélgettünk vele a Warm Up Talksban.

Művészettörténészként diplomázott, kulturális és kreatív elköteleződését pedig a Magyar Telekomnál kamatoztatja Kovács András Péter, aki jelenleg a családi szegmenskommunikációért felel és a Warm Up Talks legújabb adásában elárulja: mit jelent az agilis transzformáció, miért lehetett ekkora siker a Marsra Magyar és hogyan dolgozhat együtt sikeresen a sales a marketinggel.

Óriási előrelépések, arculat és szlogenváltás zajlott sok sikerrel az elmúlt években a legnagyobb magyar tulajdonban lévő magyar webshopnál, ahol most belül is transzformálnak: új vezetőket igazoltak, köztük Metykó Tibort, aki az építőiparból érkezett a retailbe, és lett az országszerte több mint 60 üzlettel rendelkező Euronics marketing és kommunikációs igazgatója. Az átalakulás folytatódik, a marketing pedig a stratégiai szintre emelkedett, a cég megállíthatatlan és nemsokára nemzetközi piacra lép, miközben átadtak egy automatizált raktárat, valamint koncepcióüzlettel dolgoznak a vevők vonzó kiszolgálásáért.

Szeptember közepén gyűlik össze a hazai marketingszakma, idén is a Várkert Bazár ad otthont a Marketing Summitnek. Az eseményre a Lounge Grouppal közösen készülő interjúk biztosítanak bemelegítést, méghozzá a legfontosabb hazai marketing szakemberekkel. A listáról természetesen nem hiányozhatott Bujáki Zsolt, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatójának neve sem, aki az autópiac jelenlegi befékezésén túl többek között a marketing átalakulásáról beszélt.

A szemeinkkel tapintani vagy átélni mások érzéseit nem lehetetlen: a sci-fi egyes elemei már a valóságban is megérintenek

A legújabb podcastünkben dizájnról és a vizuális alkotásról beszélgetünk! Ami nem könnyű, azonban az ember és a gép közötti kommunikációt szerencsére könnyű leírni, hiszen minden az adatokon múlik. Ha azt mondjuk, biofeedback, nem a természet jelzéseiről beszélgetünk, hanem arról, hogy nekünk, embereknek milyen biológiai jeleink vannak, amelyeket felhasználva új jeleket kreálhatunk, átalakíthatjuk vagy akár művészi projektekben is alkalmazhatjuk azokat.

Az unalmas protokollszereplők, a sajtóközlemény kezünkbe nyomása már nem vonzó, az újságíró ingerküszöbét is meg kell ugrani, és nem is olyan egyszerű. Hogyan kell őket elcsábítani az eseményünkre, hogyan tudunk biztosra menni, hogy nekik is élmény lesz erről beszámolni, és milyen plusz trükkökkel tehetünk azért, hogy végtére az olvasóhoz, fogyasztóhoz is jó színben, realisztikusan és még izgalmasabb anyagok jussanak el a nap végén? Gáznár Norbert és Varga Mátyás a Lounge Communication senior tanácsadói a sajtóutakról, bejárásokról, és PR stuntok világáról mesélnek gyakorlati, díjnyertes tapasztalatokkal. Szó esik arról is, hogy egyelőre a ChatGPT és társai még nem veszik el sem az újságírók, sem a PR szakemberek munkáját, viszont komoly kiegészítői, segítői lehetnek a mindennapi feladatoknak.

Míg a kétezres évek végéig a kiemelkedő egzakt teljesítménnyel lehetett befutni, a márkák pedig ezután álltak egy-egy híres ember mellé, napjainkban fordítva működik a sztárok marketing bevonása. Ma már az influencerek közönségét veszik meg a brandek, egyes véleményvezérek pedig olyan eléréssel bírnak, mint egy országos híroldal, de a nap végén mégsem csak a számokon van a hangsúly. Fontos, hogy a kreátorok és a márkák hasonló célokkal rendelkezzenek, és a bevonandó közönség részére is élményt adjanak. Hogy milyen módon? Erre az utóbbi időszak egyik legsikeresebb hazai együttműködésével kapcsolatban hívtuk el a projekt résztvevőit, ahol a Stabilo a ValMar formációval készített dalt, videoklipet illetve TikTok Challenget, ami már több, mint 10 millió embert ért el. Beszélgetőpartnereink Lendvai Klaudia, a Lounge Group senior PPC menedzsere; Sótonyi Péter a Stabilo ügyvezetője; és Varga-Szilágyi Zsolt, a Post For Rent Group operatív igazgatója voltak - fókuszban a generációs kihívások, és a sikeres kampány.

Manapság az internetnek köszönhető végtelen ingyenes lehetőség és tartalom az, ami miatt inkább az otthon kényelmében görgetjük az érdekes videókat, egyre kevesebb a kapcsolatunk a valósággal. Ezzel versenyeznek ma a múzeumok, a színházak, a különböző kiállítások és művészeti alkotások, amelyekhez utaznunk kell, jegyet venni és megtalálni rájuk a szükséges időt. Persze ezekkel együtt sem lehetetlen megszerezni és megtartani az emberek figyelmét. Hogyan lehet őket ebből a kényelemből kirobbantani, és megmutatni nekik a kézzel fogható, szemmel látható, valóságban átélhető lehetőségeket? Hogyan lesz egy múzeum 2023-ban is vonzó, hogyan tudunk olyan marketinget tenni mögé, amivel átütjük a citylight reklámok ingerküszöbét? A következő L20 adásban Kósa Margóval, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesével, és Hárságyi Péterrel, a Lounge Group Art Directorával beszélgetünk.

Muszáj a leendő fogyasztók fejére húzni a VR headsetet, hogy saját maguk próbálják ki a különböző virtuális valóság platformokat, ebből az élményből válnak fogyasztóvá. A cél, hogy egy egységes platform jöjjön létre, egyféle kiindulópontként, amiből könnyedén lépkedünk ide-oda a virtuális térben. A mai fiatalok már itt tanulnak nyelveket, csapatmunkát, a jövőben pedig tényleg rengeteget érhet egy kard, vagy egy speciális eszköz, ami a valóságban nem létezik. Vagy éppen létezik: a Gucci, a Cupra, és számtalan másik brand is hoz létre olyan virtuális kollekciókat, melyek akár a valódi életben is megvásárolhatók, persze a Metaverzumban olcsóbban, azt bárki számára elérhetővé téve. A technológia egyre kézzelfoghatóbb, pár év múlva a nagyinkon is 4K-s headset lehet. Fontos azonban, hogy ne veszítsük el a valóság értékeit sem, a kísérletezésben vannak szabályok. A friss epizódban Tóth Adrienne, a Lounge Group digital & performance csapatvezetője, valamint Poór Dénes Metaverzum szakértő volt az L20 vendége, akik meséltek egy friss, egyedülálló hazai Metaverzum projektről is, amit a hazai vállalatok közül először ők ültettek át a gyakorlatba.

Manapság az egész szakma felkapja a figyelmét, ha “megtörténik” egy humoros reklám. Legnagyobb akadálya a hazai piacon a megfelelési kényszer; a briefek sokszor olyan társadalmi nyomásokat, elvárásokat támasztanak a kreatívok felé, ami nehezített pályát eredményez. Mire átmegy egy produktum a sok szűrön, tönkremehet, így sokan be sem vállalják. Ezért jó üdítő, humoros reklámokat látni, mert reprezentálja a küzdelmet az ügynökség részéről, ugyanakkor a nyitottságot is ügyfél oldalról. A cégek tehát nem mindig mernek kísérletezni, viszont egy vicces válasszal rendszerint díjra is váltják a kampányokat. A trashből kivezető útról, valamint arról, hogy hol vannak az új Gesztik, Sas Pisták, Nemes Julik, és mikor formálódhat és léphet új szakaszába a reklámpiac a humort illetően, a Lounge Group két kreatív csoportvezetőjével, Monori Bálinttal és Szécsenyi Ádámmal beszélgettünk.