Lakmusz podcast

Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgettünk Molnár Csabával és Demény Richárddal.

A tanulmányok szövegei az alábbi linkeken érhetők el:

1. A kormánytól független narratívák tarolnak a nyilvános Facebook-csoportokban - https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=3387
2. Hódító békeharc – A magyar kormányzati üzenetek uralják a szlovákiai magyar Facebook-csoportokat - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3423
3. Ezt terjesszétek kommentben, légyszi! - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3427

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni. A legfontosabb eredményekről a szerzőkkel, Surányi Ráchellel és Krekó Péterrel beszélgettünk.

A Political Capital teljes tanulmánya itt elérhető: https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/HDMO_WP4_PC_Tanulmany4_20240308.pdf

Ajánlunk a témával kapcsolatos korábbi cikkeinket:

• Klímabohócozástól a megbízhatatlan szélerőművekig: így működik a klímadezinformáció
• Itt a hőség, itt a klímadezinformáció: ezentúl nem ehetünk marhahúst és sajtot, New Yorkban pedig betiltják a pizzát?
• Trombitás Kristóf pár nap alatt két nyilvánvalóan manipulált videó terjesztésébe is beszállt

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral.

A 2024-es választások előtt közel fél éven át követtük, elemeztük és ellenőriztük a közösségi médiában megjelenő politikai reklámokat. A kampány - és a hirdetésfigyelő projektünk - lezárulta után Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével és Polyák Gáborral, a Mérték Médialamező Műhely kutatójával beszélgetett Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője.

• A közösségimédia-hirdetések versenyét elsöprő fölénnyel nyerte a kormányoldal: közel négyszer annyit költött (2,136 milliárd), mint az összes, egymással is versengő ellenzéki kihívója együttvéve (544 millió).
• Ebből több mint egymilliárd forintot költöttek ellenségképző narratívák hirdetésére, és közel 500 millió forintot hamis vagy félrevzető állítások reklámozására.
• A kormányoldal a választás legfontosabb témájává tette a háborút, azzal a hamis keretezéssel, miszerint az idei választáson (is) a háború és a béke között kellett választani. A másik kiemelt ellenségképző narratíva célpontja Magyar Péter volt, akinek lejáratása – egy rövid időszakot leszámítva – a teljes kampány domináns eleme maradt

De mindennek milyen hatása volt? Mennyire hitték el a választók a milliárdokért reklámozott üzeneteket? Felismeri-e az emberek többsége, ha megafonos videót lát? A projekt keretében ezekre a kérdésekre is kerestünk válaszokat.

A választási projetkünk záró riportja itt olvasható.

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyerta European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Nemrég indult a választási hirdetésfigyelő projektünk, az első eredményekről beszélgetünk a Lakmusz podcastjában. Ellenségképző narratívák, pénzért hirdetett dezinformáció - és a Megafon által két hónap alatt eltapsolt több mint 100 millió forint.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában.

Négyből három magyar erősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tényszerű tudásra tehet szert a mai információs környezetben - derült ki a Political Capital nemrég publikált kutatásából. 

Podcastunkban a valóság és a tények megismerhetőségéről, az összeesküvés-elméletek ellentmondásairól, a posztmodern politikai propaganda hatásairól és kínai spindoctorokról is beszélgettünk vendégeinkkel.

• Mennyire elterjedtek azok a nézetek a hazai közvéleményben, amelyek szerint tények egyáltalán nem léteznek, vagy a jelenlegi helyzetben nem megismerhetők?
• Kik azok, akik hajlamosabbak erre a kételyre?
• Hogyan függ össze a tényrelativizmus, a hírek és tények megismerhetőségével kapcsolatos szkepszis, az összeesküvés-elméletekben, álhírekben való hittel?
• Végül pedig pár tipp, hogy hogyan beszélgessünk a karácsonyi vacsoránál azokkal a rokonokkal, akik nem hisznek a tények megismerhetőségében. 

***

A podcastban több tanulmányra és érdekes olvasnivalóra hivatkoznak a résztvevők, akiknek felkeltette az érdeklődését a téma, ezeket a tartalmakat ajánljuk:

A kutatás teljes szövege itt érhető el: 

https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/hdmo_pc_tanulmany_2_tenyrelativizmus_kozvelemeny_20231130.pdf

A számunkra legérdekesebbnek tűnő megállapításokat pedig ebben a cikkünkben emeltük ki: 

https://www.lakmusz.hu/a-magyarok-kozel-60-szazaleka-gondolja-hogy-objektiv-valosag-valojaban-nem-letezik-csak-kulonbozo-velemenyek-vannak/

Krekó Péter Alan Sokallal készített interjúját – amelyben többek között a Sokal-afférról, a kemény tudományokról és a posztmodern ideológiákról is szó esik – a Qubit.hu-n tudjátok elolvasni:

https://qubit.hu/2022/06/22/alan-sokal-ki-kell-jelenteni-hogy-igenis-letezik-objektiv-igazsag

A Mérték Médiaelemző Műhely tanulmányát a pártpreferenciák és a hírfogyasztási szokások összefüggéseiről ezen a linken érhetitek el: https://mertek.eu/wp-content/uploads/2023/07/Mertek-fuzetek_29.pdf

A tényrelativizmus kifejezést megalkotó Åsa Wikforss magyarul megjelent műveit pedig itt:

https://www.typotex.hu/author/1436/wikforss___sa

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Több kutatás is rámutatott már, hogy a pártállás nagy szerepet játszik abban, hogy milyen híreket fogyasztunk. Egy friss reprezentatív felmérés azonban feltárta, hogy az információs buborékok egyáltalán nem olyan elszigeteltek egymástól, mint ahogy gondoljuk: 

az emberek többsége a saját buborékján kívül is fogyaszt híreket, olyanokat is, amiket egyáltalán nem tart hitelesnek. 

Miért van ez? Segítheti-e ez a tudatos hírfogyasztást, vagy inkább csak a reggeli kávé helyett idegeskedünk egyet? 

Urbán Ágnes médiaszakértő a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásáról mesélt a Lakmusznak.

A kutatás teljes szövege itt érhető el: https://mertek.eu/wp-content/uploads/2023/07/Mertek-fuzetek_29.pdf

A számunkra legérdekesebbnek tűnő megállapításokat pedig ebben a cikkünkben emeltük ki: https://www.lakmusz.hu/a-hirfogyasztok-kozel-fele-tajekozodik-olyan-forrasokbol-amiket-nem-tart-hitelesnek/

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Hogyan (nem) írtak az LMBTQI-közösségről a rendszerváltás előtt, amikor még szavak sem voltak igazán a másságra - és milyen hatással van ma a cancel culture az irodalomra, ha egyes szavakat utólag cenzúráznak? Podcastunkban többek közt Hanzli Péterrel, a Háttér Archívum vezetőjével és Krusovszky Dénes íróval beszélgettünk.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Podcastunkban felidéztük a pártállami sajtó történetének egyik legkritikusab pillanatát, és arról is beszélgettünk, hogy milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel az akkori események és a jelenkori közmédia hírszerkesztési gyakorlata között.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Petőfit 170 éve minden politikai kor és ideológia igyekszik a saját céljainak megfelelően használni. Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét és Haszán Zoltánt, a 444 felelős szerkesztőjét Orbán március 15-i beszéde kapcsán kérdeztük, Mink András történésszel pedig a Blinken OSA Archívum Petőfi-kiállításáról beszélgettünk.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A háború elindulásának évfordulója alkalmából beszélgettünk az orosz dezinformációs gépezet működéséről és a magyar kormány kettős kommunikációjának hatásairól Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Rácz András biztonságpolitikai szakértővel.

See omnystudio.com/listener for privacy information.