Hogyan csatlakozott rá a kormányközeli média Orbán Viktor nyilatkozatára, és milyen narratívák kezdtek terjedni már az év elején a Soros-birodalom „kiűzéséről”? Milyen szerepet visz a kormányzati kommunikációban a Magyar Nemzet, az Origo és a Mandiner? Milyen módszerekkel mutatható ki az üzenetek összehangolt terjesztése? Mit lépjen egy ilyen környezetben a független média?

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Horváth Katával, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával, aki Ring Orsolyával közös tanulmányában mesterséges intelligenciával támogatott szövegbányászati módszerekkel vizsgálta az állami dezinformáció terjedésének mintázatait. 

A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült.

Fotó: Attila Kisbenedek/AFP

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Milyen eszközökkel lehet vizsgálni egy összetett politikai téma megjelenését a nyilvánosságban? A Political Capital kutatói komplex módszertant dolgoztak ki az ukrán kémbotránnyal kapcsolatos narratívák nyomon követésére:

• igénybe vettek egy a HDMO projekt keretében fejlesztett új eszközt, a Visalertet,
• használták saját szélsőjobbmonitor adatbázisukat
• és úgynevezett social listening eszközöket is.

Podcastunkban arról beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal, a Political Capital kutatóival, hogy a kémüggyel kapcsolatos kormányzati narratívák nem feltétlenül tükröznek egy jól átgondolt kampánystratégiát, bár illeszkednek a kormány külső és belső ellenségeket egyszerre felmutató általánosabb taktikájába. Azt is végigvesszük, hogyan került be az ügy hatására a nyilvánosságba Kárpátalja visszacsatolásának lehetősége, és miként reagált erre a magyar szélsőjobboldal.

Kép forrása: Genya Savilov/AFP

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Mik azok az álhírek? Miért olvassunk minőségi híreket? Miért érdemes több forrásból tájékozódni? Milyen eszközökkel ellenőrizzük a tartalmakat?

Ezek a kérdések a detekto.hu, egy 13-16 éves fiataloknak készült online médiaműveltségi tananyag fejezetcímeiből származnak. Podcastunkban a detekto.hu-t létrehozó Idea Alapítvány munkatársaival, Nagy Krisztinával és Timár Borbálával többek között arról beszélgetünk, hogy

• miért elengedhetetlen része a dezinformáció felismeréséről szóló oktatásnak a minőségi hírek jellemzőivel való foglalkozás;
• mi az, amit a tényellenőrző újságírás eszköztárából a kamaszok is könnyen megtanulhatnak használni, és még élvezik is;
• miért múlik nagyon sok a tanárokon a kritikai médiaműveltség iskolai oktatásakor.

A detekto.hu-t az Idea Alapítvány a HDMO (Magyar Digitális Média Obszervatórium) együttműködés keretében fejlesztette. 

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe.

„Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor segíti az Ukrajnából menekülőket” – ezt Szentkirályi Alexandra még kormányszóvivői minőségében mondta 2022 májusában.

Nem ő volt az egyetlen, aki így hivatkozott az Ukrajnából Magyarországra menekülők segítésére. A hangzatos mondatokon túl azonban pontos adatokat csak ritkán említenek a politikusok az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban. Mit lehet tudni arról, valójában hány ukrajnai menekült tartózkodik az országban? Milyen támogatás jár az úgynevezett menedékes státusszal, és mennyit költ az állam a segítségnyújtásra?

Podcastünkben civil szervezetek munkatársaival beszélgetünk arról, hogy miben segít az állam - és miben nem. Vendégeink: Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetője és Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) Menekült programjának koordinátora.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában.

A Political Capital tavaly decemberben közölt egy összehasonlító kutatást, amely közép-európai országokban (Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában) vizsgálta, hogy mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra, azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra.

A kutatás szerint Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak a dezinformációval szemben. 

Magyarországon például a megkérdezettek 72 százaléka teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy „Vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket", 62 százalék pedig azzal, hogy „Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen". Ugyanezekkel az állításokkal Csehországban 46 illetve 27 százalék, Szlovákiában 43 illetve 32 százalék értetett egyet. 

Mi lehet az oka az egyes országok közötti eltéréseknek? Milyen szerepet játszanak ebben a történelmi hagyományok, a társadalom megosztottsága vagy épp a politikai hovatartozás? 

A Lakmusz podcastjában erről beszélgetünk Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatójával.

A kutatás részletes eredményei itt érhetők el.

A tanulmány az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült, amelynek a Lakmusz is tagja. Az összehasonlító kutatás elkészítésében HDMO-val együttműködtek a régió más dezinformáció-ellenes műhelyei is: cseh-lengyel-szlovák CEDMO által közösen kidolgozott kérdőívet Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában kérdezték le teljesen, egy részét pedig a BROD Bulgáriában is.

Fotó forrása: M1/Youtube

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar közmédiát már jó pár éve, 2016-ban EU-s szinten panaszolták be: a Mérték Médiaelemző Műhely, a Klubrádió és Jávor Benedek közösen fordult az Európai Bizottsághoz azt kifogásolva, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak.

Milyen részeredményeket hozott az ügy? Mennyi haszna van annak, hogy 2021 óta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi az MTVA számára nyújtott állami támogatás felhasználását? És mi lehet az oka, hogy az átláthatatlan, ellenőrizhetetlen és indokolatlan közpénzszórást nem sikerült feltartóztatni?

Erről az éveken keresztül húzódó, végül tavaly záruló ügyről beszélgetünk Urbán Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával. 

A panasz történetének részletes leírása a Mérték Médiaelemző Műhely decemberben megjelent, Ostromolva, támogatás nélkül – Lágy cenzúra a magyar médiában című tanulmányában szerepel.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.  RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult? 

Mennyire elfogultak a kormánypárti, és mennyire elfogultak a kormánnyal szemben kritikus médiumok? És ezt az olvasói megérzésen túl milyen tudományos, kutatói módszerekkel lehet kimutatni?

A Mérték Médiaelemző Műhely nemrég egy 100 oldalas tartalomelemzést publikált erről a témáról, amelyben 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban:

• magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo),
• magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu),
• közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika).

A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A tanulmány egyik szerzője, Horváth Kata foglalja össze a legfontosabb eredményeket.  

A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság.

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgettünk Molnár Csabával és Demény Richárddal.

A tanulmányok szövegei az alábbi linkeken érhetők el:

1. A kormánytól független narratívák tarolnak a nyilvános Facebook-csoportokban - https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=3387
2. Hódító békeharc – A magyar kormányzati üzenetek uralják a szlovákiai magyar Facebook-csoportokat - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3423
3. Ezt terjesszétek kommentben, légyszi! - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3427

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni. A legfontosabb eredményekről a szerzőkkel, Surányi Ráchellel és Krekó Péterrel beszélgettünk.

A Political Capital teljes tanulmánya itt elérhető: https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/HDMO_WP4_PC_Tanulmany4_20240308.pdf

Ajánlunk a témával kapcsolatos korábbi cikkeinket:

• Klímabohócozástól a megbízhatatlan szélerőművekig: így működik a klímadezinformáció
• Itt a hőség, itt a klímadezinformáció: ezentúl nem ehetünk marhahúst és sajtot, New Yorkban pedig betiltják a pizzát?
• Trombitás Kristóf pár nap alatt két nyilvánvalóan manipulált videó terjesztésébe is beszállt

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral.

A 2024-es választások előtt közel fél éven át követtük, elemeztük és ellenőriztük a közösségi médiában megjelenő politikai reklámokat. A kampány - és a hirdetésfigyelő projektünk - lezárulta után Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével és Polyák Gáborral, a Mérték Médialamező Műhely kutatójával beszélgetett Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője.

• A közösségimédia-hirdetések versenyét elsöprő fölénnyel nyerte a kormányoldal: közel négyszer annyit költött (2,136 milliárd), mint az összes, egymással is versengő ellenzéki kihívója együttvéve (544 millió).
• Ebből több mint egymilliárd forintot költöttek ellenségképző narratívák hirdetésére, és közel 500 millió forintot hamis vagy félrevzető állítások reklámozására.
• A kormányoldal a választás legfontosabb témájává tette a háborút, azzal a hamis keretezéssel, miszerint az idei választáson (is) a háború és a béke között kellett választani. A másik kiemelt ellenségképző narratíva célpontja Magyar Péter volt, akinek lejáratása – egy rövid időszakot leszámítva – a teljes kampány domináns eleme maradt

De mindennek milyen hatása volt? Mennyire hitték el a választók a milliárdokért reklámozott üzeneteket? Felismeri-e az emberek többsége, ha megafonos videót lát? A projekt keretében ezekre a kérdésekre is kerestünk válaszokat.

A választási projetkünk záró riportja itt olvasható.

 

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyerta European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.

See omnystudio.com/listener for privacy information.