Magyarként itthon

A meghívott vendégek látleletet adnak arról, hány magyar él Szencen és környékén, illetve a Zoboralján, hogyan változott a magyar népesség száma az elmúlt évtizedekben, valamint az is szóba kerül, hogy a kisebb közösség összetartóbb, hiszen jóformán mindenki ismer mindenkit.

Az iskola egyféle magyar szigetnek számít a szórvány életében, ahol egy-egy iskolai rendezvény, vagy megmozdulás is nagy tömegeket vonz, hiszen az ottani magyarok számára ez egy lehetőség arra, hogy találkozzanak és kulturális élményben részesüljenek.

A szórványban lévő iskolák pedagógusai jóformán egész évben keményen dolgoznak azért, hogy amikor sok kerül a beíratásokra, akkor a magyar vagy vegyes házasságokból származó gyermekek szülei az ő iskolájukat válasszák.

Ezekben az iskolákban sokkal családiasabb a légkör, minden gyerekre jut elég figyelem, valóra válik a személyre szabott oktatás.

S hogy mit üzennek a szórványban élő és dolgozó pedagógusok a gyermekeik beíratására készülő szülőknek? Ez is kiderül a Magyarként itthon legújabb adásából.

Milyen helyzetben találja az idei népszámlálás a felvidéki magyar felekezeteket?

1989-et követően az egyházak gyarapodó időszakot éltek meg, a lendület azonban alábbhagyott. Hogyan szólíthatók meg az ifjabb nemzedékek?

Átalakult az egyházak állami támogatása, de a felekezet megvallása továbbra is fontos. Milyen változásokat hozott a 2020 januárjától hatályos törvény?

Hit és identitás kéz a kézben jár. Hogyan szolgálhatják a magyar felekezetek a közösség megmaradását, gyarapodását?

A járvány terhe alatt megfogyatkoznak a gyülekezetek. Milyen esélyeket kínál a járvány elvonultát követő újrakezdés?

A ma7 népszámlálási műsorában Zsidó Jánost, Somogyi Alfrédot és Nagy Olivért Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

Február 15-étől március végéig tölthetik ki a polgárok az elektronikus népszámlálási íveket, ha ezt elmulasztják, október 31-ig asszisztens segítségét is igénybe vehetik.

Honnan fogják tudni az önkormányzatok, kik szorulnak segítségre az űrlap kitöltésénél? Hogyan tudnak segíteni?

Hogyan alakult a népességszám, miként változhatott a magyarság aránya az elmúlt tíz évben Gútán és Hódoson?

Milyen veszteségeket kell elszenvedniük a településeknek a világjárvány miatt? Ha a kormány döntésképtelen, vagy rossz példát mutat, mit tehetnek az önkormányzatok?

A ma7 népszámlálási műsorában Kolek Zsolt vezető szerkesztő Horváth Árpádot és Balódi Lászlót kérdezte.

Szlovákiában a koronavírus-járvány ellenére sem halasztják el a következő évre a 2021-ben esedékes népszámlálást. Hetekkel a február 15-i határidő előtt még nem tudni biztosan, milyen formában vallhatják be nemzetiségüket a szlovákiai polgárok.

Valóban előkészítetlen volt az eredeti tervek szerint idén bevezetésre kerülő második nemzetiségre vonatkozó kérdés?

Milyen veszélyeket rejt magában, ha második identitásként tünteti fel egy magyar anyanyelvű polgár a magyart?

Miért nem az anyanyelv bevallásához kötik a nyelvi jogokat és kisebbségi támogatásokat?

A viták és a bizonytalanság ellenére is meg kell győzni a felvidéki magyarokat, vállalják nemzeti hovatartozásukat. Hogyan?

A Magyarként itthon műsorában Kolek Zsolt vezető szerkesztő Bukovszky Lászlót és Kovács Balázst kérdezte.

Számos változás jellemzi a jövő évi népszámlálást a korábban megszokottakhoz képest. Ezúttal már csak elektronikusan lesz kitölthető a kérdőív, ami főleg az idősebbeknek okozhat nehézséget.

Hogyan lesznek megszólíthatók a fiatalok, akik a közügyektől nagy számban inkább távol tartják magukat? Fontos-e a felvidéki magyar fiatalok számára a magyar identitásuk?

Idén már többes identitás is megjelölhető, hogyan viszonyulnak majd ehhez a magyar fiatalok?

Agócs Gergelyt, az Összefogás és Cziprusz Zoltánt, az MKP alelnökét arról is kérdeztük, hogy áll a magyar pártok egyesülése,

lehet-e pozitív hatása a népszámlálási kampányra, ha megvalósul a magyar egység?

Visszájára fordítható-e a magyarság évtizedről évtizedre megmutatkozó fogyása? Milyen lehetőséget rejt a másodlagos identitás lehetőségének feltüntetése a kérdőíveken?

Miért fontos, hogy az anyanyelv mellett a magyar nemzetiséget is feltüntessük?

Hogyan befolyásolja az előző tíz év közélete, társadalmi lélektana a jövő évi népszámlálás esélyeit?

Bukovszky Lászlót és Őry Pétert Kolek Zsolt közéleti rovatvezető kérdezte.

Az első hivatalos népszámlálást Csehszlovákia megalakulása után 1921-ben tartották, az akkori adatok alapján több mint egymillió magyar élt a közös államigazgatás alá tartozó Szlovákia területén. Bár akkor még Kárpátalja is Csehszlovákiához tartozott, de így is riasztó adat, hogy a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai alapján alig 450 ezerre csökkent a magyarok száma Szlovákia területén.

Első népszámlálási műsorunk vendégei Kovács Balázs népszámlálási kampánykoordinátor és Ravasz Ábel szociológus, akikkel az adatgyűjtéssel kapcsolatos változásokban rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélgettünk.

Stúdióvendégeink szerint most van lehetőség változtatni az adatgyűjtés módszertanán anélkül, hogy ennek visszafordíthatatlan következményei lennének közösségi jogaink jövőjét illetően.

Hogy ez miért van így, megtudhatja, ha végignézi újonnan indított műsorunk első részét!