Új évet kezdve mi sem lehet fontosabb, mint azok a gondolatok, amelyeket az Ige tár elénk. Mózes V. könyvének 8. fejezetében így szól az Úr:"Emlékezz meg az egész útról, amelyen hordozott az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a szívedben: vajon megtartod-e parancsolatait, vagy sem?"Fantasztikus látni, hogy életünk minden próbája mögött az áll, hogy a szíveket vizsgáló Istennek az a vágya, hogy a vándorélet útjait járva saját magunk számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy mi is lakozik a szívünkben. Bele enged bennünket a próbákba, hogy a gyakran a "szűkülő tölcsér torkolatára" emlékeztető élethelyzetekben végre felragyoghasson a bennünket mannával tápláló Isten nagysága és életünk folyama beletorkoljon ajánlatának (a vele való számolás gondolatának az) elfogadásába: "Hívj engem segítségül a nyomorúság idején, én meghallgatlak téged, te pedig dicsőítesz engem!"Bár ez az előttünk álló éve is ebbe az irányba hajtana bennünket!