Mester-fogás

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Varázslatos mesevilágba csöppen az, aki advent és karácsony idején belép a Csömöri Tót Hagyományaink Háza mézesfalu kiállítására. A hagyományőrző tájház munkatársai, baráti köre, hatalmas mézeskalács terepasztalt készített, a falu templomaival, legnevezetessebb épületeivel, és a házak között még a csömöri hév is ott zakatol – természetesen mézeskalácsból. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Folytatjuk a két hete megkezdett beszélgetést Kalocsa Béla madárkutatóval, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagjával. Az előző részben többek között a fiatalkori indíttatásról, valamint híres fekete gólya-kutatásairól kérdeztem. Kiderült, hogyan másztak fel a fészkekbe fiatal tanítványaival, és milyen érdekes viselkedésmintákat figyeltek meg a fészek-kamerák segítségével. Ma pedig a madarásztáborok világmegváltó hőskoráról, érdekes külföldi kutatóutakról, meglepő úti élményekről, és a madárvonulás-kutatás legmodernebb irányáról, új szenvedélyéről: a jeladós nyomkövetésről mesél. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Fekete gólya védelmi és kutatási programja világhírű. Felmérésük, megfigyelésük, valamint fekete gólyák és ragadozó madarak jeladós nyomkövetése és sok más kutatás, valamint jelentős pedagógiai munka fűződik a nevéhez. Négy évtizedet dolgozott a vízügynél, eközben harminc évig madarászszakkört vezetett gyerekeknek Baján, így hivatásos és hobbimadarászok egész generációi nőttek fel a keze alatt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagja, az MME fekete gólya-védelmi programjának koordinátora. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A sütődiszkosz nem mai találmány: története egyesek szerint egyenesen Mátyás királyig nyúlik vissza. Hogyan is működik ez a sajátosan magyar főzőedény, és mitől olyan varázslatos? Készítőjét, Fehér Csaba ötvös, népi iparművészt kérdeztük. Őt és alkotótársát: feleségét abai műhelyükben kerestük fel. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Fehérvári Kézművesek Egyesülete tagjaival ismerkedünk – a teljesség igénye nélkül. Mint sok más tájegység rangos és nívós kézművesei és népművészei, ők is képviseltették magukat az augusztus 20-i Mesterségek Ünnepén a Budai Várban.

A műsorban megszólalnak az Egyesület tagjai: Pongrácz Zoltán faműves, korábbi elnök; Révész Árpád késes mester, a Népművészet Mestere; Révészné Lengyel Magdolna, a Tűzzel-vassal fesztivál eegyik főszervezője; valamint egy korábbi felvételről Juhász Imre juhász.

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A fiatal mérnök, aki valójában fazekas, és esténként például csodálatos agyaglovacskákat készít;

a brazil fiatalember, aki szeretné eltanulni népi iparművész anyósától a magyar népi mézeskalács fortélyát;

a brit kalapos, aki nemcsak műveli, de történészként kutatja is a mesterségét:

még mindig az augusztusi Mesterségek Ünnepén kalandozunk, hiszen a magyar kézművesek és népi iparművészek legnagyobb seregszemléje kifogyhatatlan kincsesbánya a népi kultúra, a míves kézimunka szerelmeseinek. A szép tárgyak mögött pedig ott az ember, érdekes történetével, mestersége iránti szenvedélyével. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Mesterségek Ünnepén a Budai várban idén Törökország volt a díszvendég. Előző műsorunkban török kézműveseket mutattunk be önöknek. Ezúttal a híres, ciprusi hímzéssel ismerkedünk, amelyet Leonardo Da Vinci is nagy becsben tartott, megcsodáljuk az egyik legszebb, leggazdagabb magyar hímzésünket, a matyót, és Dr. Bartha Júlia etnográfus, orientalistától megkérdezzük, milyen lenyomatot hagyott a török hódoltság a magyar népművészetünkön. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra