Az előző részben bemutattam önöknek azt, hogy melyek a karrier-tanácsadás elsődleges lépései, alapelvei. Beszéltem a nulladik lépésről, ahol a tanácsadó kompetenciája kerül fókuszba, nagyon fontos kliens-tanácsadó kapcsolat is. Szó esett az önismeret fontosságáról a karrier-tanácsadásban, megemlítettem a "life-designolás" fogalmát, ugyanakkor az önhatékonyság sem maradt ki, ami a karrier-tanácsadás egyik kulcseleme, és ennek fontossága a daganatos betegek esetén még nagyobb. Ebben a részben folytatódik a lépések és alapelvek bemutatása.

Az előző hat részben elméleti ismereteket, kutatási eredményeket osztottam meg önökkel. Az elkövetkező két részben bemutatom, hogy a gyakorlatban hogyan is valósul meg a karrier-tanácsadás egy daganatos beteggel.

Ebben a részben szeretnék arról beszélni, hogy hogyan is történik a betegek körében az onkopszichológia rehabilitáció. Főként azért szerettem volna ezzel a témával zárni a sorozatot, mert a negyedik részben egy kutatás felhívta arra a figyelmemet, hogy a rákosokkal való munka sok szakember számára nehéz, mert nem ismerik az ő speciális igényeiket. Gondolok itt olyan szakemberekre, akik nem onkopszichológusok, hanem más doméniumban dolgoznak, például karriertanácsadók. Úgy gondoltam, hogy nekem mint leendő szakembernek, éppen ezért, kötelességem beleásni magam az onkopszichológia világába, hiszen rengeteg személlyel találkozhatok majd munkám során, akik közül valószínűleg beteg személlyel is dolgoznom kell majd, így fontosnak tartom, hogy jobban megismerjem mivel is foglalkozik egy onkopszichológus.

Ebben a részben negyedik rész témáját folytatom, viszont most olyan tanulmányokat dolgoztam fel, melyek bemutatják azokat a nehézségeket, amikkel a daganatos betegek találkoznak munkájuk során (gondolok itt azokra, akik kezeléseik alatt is dolgoztak), vagy a munkába/iskolába való reintegrálódás során.

A podcast elején bemutatom, hogy a karrierszolgáltatások és a szakemberek felkészültsége mennyire állja meg a helyét, ha daganatos fiatalokról van szó, majd bemutatom, hogy milyen arányban mennek vissza a túlélők iskolába vagy dolgozni, mik az előnyei annak, ha visszamegy a személy dolgozni és milyen különbségek vannak a túlélők és azok között, akik nem voltak betegek a karrier szempontjából. Végezetül beszélni fogok arról, hogy milyen tényezőknek van hatása a karrierrel kapcsolatos döntéshozatalra.

A harmadik részben olyan kutatási eredmények kerülnek bemutatásra, melyek bizonyítják a környezet (család, kortársak, barátok, onkológiai team) fontosságát egy fiatal életében, aki rákkal küzd. 

A második részben a fiatalok által alkalmazott rákkal szembeni coping stratégiákról, az erőforrásaikról és a karrier adabtabilitásról hallhatnak néhány hasznos információt.

Az első részben bevezetésként röviden beszélek a rákról, az onkopszichológiáról, a karriertanácsadásról és a podcast végén az is kiderül, hogy e három terület hogyan is kapcsolódik egymáshoz.