Szeretjük a történeteket. Szeretjük kollektíve mi, emberek. Mert több százezer éven át – tévézés meg TikTokozás helyett – a csillagokat bámulva isteneink és őseink hőstetteit meséltük és meséltük a pattogó tűz mentén. Mindez onnan jutott az eszünkbe, hogy ebben az adásunkban egy modern mesehősnek beillő vendéget meséltetünk. Budapest peremkerületéből indulva előbb punk zenész lett, aztán vállalkozó, majd elvégezte az ELTE szociológiai szakát, tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta, főleg a keleti parton, de ma már a nyugatin él: a San Diegó-i Egyetem professzoraként oktat és hazája példáján keresztül magyarázza a világnak, miként működik a korrupció. Jancsics Dávid a Korrupció szociológiája című könyve magyar megjelenése miatt tért haza a nyáron, meg hogy fellépjen a kultikus Leukémia zenekar basszusgitárosaként néhány koncerten (hogy a családlátogatást ne is említsük), s volt kedves időt szakítani ránk is. Elmesélte az életét, a tapasztalásait, milyen manapság az USA-ban élni, s persze nem kerülhettük meg a kérdést: az, amit ma a NER képvisel, egyet jelent-e a korrupció legsúlyosabb állapotával, a rabul ejtett állammal, azaz a state capture-rel?

Bőgel György közgazdász, habilitált doktor, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora és docense. Szakterülete az infokommunikációs piac fejlődése, az innováció, a vállalkozások világa, a csúcstechnológiai piacok fejlődése, valamint a vállalati stratégia és menedzsment. Több hazai és külföldi egyetemen tanított magyar és angol nyelven. Több tucat szakmai könyv és több mint száz szakcikk szerzője. Emellett az Ecommerce Hungary Egyesület első és jelenlegi elnöke is.

Hosszú-hosszú időn keresztül azt gondoltuk, hogy a tanulás meg a játék összeegyeztethetetlen (hányszor korholtak a tanáraink, hogy órán ne játsszunk?!), pedig játék közben, hogy stílszerűek legyünk: játszva megy az elmélyülés – ami meg az új tudás elsajátításához rohadt fontos. Szerencsére mind több pedagógus tendál a játszva okítás felé, ám számunkra az mégiscsak furának hatott, amikor megtudtuk, hogy a játékot, az elmélyülést és a kortárs művészeteket ötvözi egy új projekt. A 2022-ben elindított ImGame egy kutatásalapú digitális platform. A nemzetközi koprodukcióban (lett, görög és magyar) olyan virtuális környezet létrehozásával igyekszik betölteni egy kritikus hiányt a művészeti oktatásban, ahol a felhasználók felfedezhetik az újfajta média-művészet konceptuális alapjait, történelmi előzményeit.Magyarán: a netes böngészőből elérhető virtuális világban fejtörők, feladványok megoldása révén lehet előre jutni, közben pedig a kortárs művészetekről lehet izgalmas infókat szerezni. Mi a különbség a flow és az immerzivitás között? Hogyan segíti az elmélyülést a program? Miért jelenthet új utakat a fiatal alkotók és a modern művészetkedvelők számára? Miként találkozik a technológia és a művészet egy minden érzékszervet bevonó, játékos térben? Mindezekről beszélgettünk Bakk Ágnes Karolina PhD kutatóval és Szabó Kristóf digitális művésszel. Az ImGame projekt az Európai Unió Creative Europe programjának társfinanszírozásával és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.#oktatás #kortársművészet #kultúra #imgame #proprogressione

Mintegy segélykiáltást hallatott a minap Tkacsik Márta, a Patikakert biokertészet megálmodója: minden erőfeszítése dacára az idén nem termett nála fekete málna. Nagy dolog, mondhatnánk. Csakhogy: „Ez a málna mindent megkapott, amit ember adhatott neki: talajvizsgálatot, szerves anyagot, nulla talajbolygatást, szakszerű metszéseket, állandó talajtakarást, mulcsozást, öntözést, fényvédelmet. Nem bántotta kórokozó, semmilyen kártevő. Csupán annyi történt, hogy az ember évek óta módszeresen és kitartóan pusztítja, kizsigereli a természetes környezetét, élőlénytársait. Mert ő tudja. Majd ő gyártja.” – írta Márti. Meghívtuk, hogy mesélje el, ő miként látja, mit tesz az ember magával, a termőfölddel, a világgal? Meddig ehetjük az ízetlen, nagyüzemileg gyártott, tápanyagot nélkülöző szemetet? Miért baj, hogy 100 évvel ezelőtt még 100-féle növényt fogyasztott egy paraszti család, ma viszont alig egytucatnyi félét eszünk? Márti végtelen bájával beszélt nekünk a szomorú valóságról.

Az egyik nap arról van szó, hogy legalább 10 évre visszaesett az iráni atomfegyverkezés programja, a másnapi hírekben meg megjelenik: a jövő hónapban folytatódhat. Miért nem lehet tisztán látni, mi történt Iránban? Mi lehet az igazság? Milyen károkat szenvedett el Irán, és mennyire óvja Izraelt a vaskupola? 2025. június 13-án Izrael nagyszabású légicsapásokat indított Irán nukleáris és katonai létesítményei ellen. Irán válaszul rakétákat és drónokat lőtt ki izraeli célpontokra. Június 22-én az Egyesült Államok beavatkozott, és szintén iráni nukleáris létesítményeket bombázott. Június 24-én tűzszünetet jelentettek be. Mennyire volt indokolt az izraeli támadás, és mennyiben szolgálta Benjámín Netanjáhú miniszterelnök belpolitikai céljait? Kell-e eszkalálódó, a világ más területeire kiterjedő válságtól tartani az egyébként is instabil Közel-Kelet kapcsán? Mi a helyzet most Szíriában, Jemenben, Ománban? A bonyolult összefüggések és a különböző érdekkülönbségek közepette Omar Sayfót, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjét kértük fel arra, jöjjön el újfent hozzánk, és segítsen megérteni, mi történik az Arab-félszigeten.

Migrációkutató Intézet:

https://www.youtube.com/@migraciokutatointezet-mki2327https://www.facebook.com/migraciokutato

A nyugati orvoslást mind több kritika éri, amiért elsősorban a tüneteket kezeli, betegségekre reagál, nem pedig az egész embert nézi, vagy a problémák gyökerét keresi. Mifelénk az orvosok belgyógyászok, fül-orr gégészek, sebészek, urológusok, stb., ebből is látszik, hogy az orvostudomány feltagolta az embert egyes szervekre és szervrendszerekre, s ha valamivel baj van, kivágja, lemetszi, célzottan gyógyszerezi, de teljesen figyelmen kívül hagyja a test-lélek egységét és a beteg életkörülményeit. Ebből lett elege Erdélyi Zoltánnak: a távol-keleti küzdősportok által ismerkedett meg az ottani filozófiákkal, majd a tibeti orvoslástannal. Doktorátusa nincs, mármint Európában egyetemet nem végzett, ellenben a himalájai nép legősibb tudásával vérteződött fel, és sokkal holisztikusabban közelíti meg a létezést, és abban a betegségeket, problémákat. A tapasztalatai alapján hozta létre a Myrobalan nevű étrendkiegészítőt, amely különféle gyógynövények (pl.: kurkuma, gyömbér, fahéj, egyéb egzotikus összetevők) különböző mixtúrájából tevődik össze – tibeti tudás alapján. Zolival arról beszélgettünk, hogyan jutott el odáig, hogy saját kezébe veszi maga és környezete egészségét.

Hol tart ma a magyar dizájn? Miért tartózkodjunk a fast fashiontől? Mitől lesz valami fenntartható? Miért vásároljunk ócskás piacon meg dizájnerektől? Mit jelent egyáltalán a divat? Mi fán terem a makramé? A kézműves tevékenységek hogyan juttatják könnyedén flow-állapotba az embert? Hogyan készülnek bőrnyesedékekből modern, izgalmas ékszerek? Mire illik ügyelni, amikor meg kell jelenni valahol? Mit takar a színtanácsadást? Hogyan járulhat az öltözködés a női lelkek megszépítéséhez? A Mengyán Anival és Tóth Jucival készült beszélgetésünket azonban nem csupán efféle „csajosnak vélt” okoknál fogva érdemes meghallgatni, hanem azért is, mert mindkettőjük története tanulságként szolgálhat mindazok számára, akik azt érzik, nem a helyükön vannak. Marketingesként dolgoztak, a multivilág embertelen ürességéből elegük lett, és mertek váltani. A vállalkozás hazánkban sokszor embert próbáló feladat, ráadásul esetükben kevesebb fizetéssel és sokkal több nyűggel jár, de lényegesen tartalmasabb, önazonosabb, boldogabb élethez vezetett. Mosolyukat, kedvességüket hozták hozzánk ennek bizonyságául.

A liberális demokrácia válságban van, és nemcsak Magyarországon. A világban sok helyütt, még olyan országokban is, amelyekről senki nem feltételezte, hogy ott is bekövetkezhet a populista jobbra tolódás.

Magyarországon a demencia helyzete egyre súlyosabb kihívást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszer számára. Jelenleg mintegy 250-300 ezer főre becsülik a demenciával élők számát, ami az ország teljes lakosságának közel 3%-át jelenti, azonban a valós érintettség ennél jóval magasabb lehet, akár 500 ezer főre is tehető a demenciás betegek száma; a családtagokkal együtt az érintettek száma elérheti az egymilliót, vagyis a lakosság 10%-át.

Ez az epizód termékmegjelenítést tartalmaz!

#reklám #mvm #biztosítás #kisállat

Tudtad, hogy az MVM-nél lehet biztosítást is kötni? S amint kiderült, a legjobb ár-érték arányú termékeket csomagban lehet összeállítani. Adásunk fő témája azonban a kisállatok (kutya és macska), illetve a számukra elérhető biztosítás. Az MVM termékeinek ismertetése mellett olyan dolgok is kiderülnek, mint hogy miért nem kisállat a ló, miért nem lehet (egyelőre) biztosítani például egy aranyhörcsögöt, vagy hogy mennyit költünk egy hónapban állateledelre.

Az elérhető biztosításokról itt tudsz információt szerezni:

https://mvmbiztositas.hu/

🌟 Kövess minket, oszd meg műsorunkat, ha tetszik, és iratkozz fel csatornáinkra!