Share Az élet meg minden
Share to email
Share to Facebook
Share to X
By Tóth Szabolcs Töhötöm
4.9
4242 ratings
The podcast currently has 72 episodes available.
Saly Noémi gazdag életpályája során volt egyetemi tanár, műfordító és muzeológus is. És bár saját bevallása szerint „nem akart elérni tulajdonképpen semmit”, népes olvasótábora és könyvei nagyon is komoly szakmai sikerekről tanúskodnak. Mára sokan Budapest-történészként és a székesfőváros „kávéházológusaként” ismerik, ám könyveiből, munkáiból nem csak a múlt, nem csak olvasmányos kultúrhistória, hanem regényes emberi sorsok, élet- és családtörténetek is feltárulnak előttünk.
Igen, a sajátja is. Amely családtörténet mondhatni, nem hétköznapi.
Ebben az epizódban tehát Saly Noémival beszélgetek a máig önmagát kereső Budáról, elkártyázott családi vagyonokról, elfelejtett asszonysorsokról és elveszett férfiakról, az életről meg mindenről.
🔶 MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/070-saly-noemi-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
🔶 A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:06:24] Saly Noémi Döbrentei utcai lakásának története. 1947, a kezdetek.
[00:13:47] Egy polgári intézmény és hosszú utóélete: Manyi néni, a pesztonka.
[00:21:20] Az anyai nagyapa, Francsek Imre, építész, budapesti működése, majd eltűnése Magyarországról.
[00:27:20] Teheráni évek, Francsek Imre karrierje Iránban.
[00:34:25] Saly Noémi édesapja, Saly Géza tíz éve a Gulágon és egy megrendítő találkozás.
[00:42:56] Hazatérés a Gulágról, Saly Noémi emlékei édesapjáról, majd az édesapa történetének feldolgozása.
[00:58:37] Színes szakmai életút: tanítás, Szegedi Egyetem, műfordítás, Vendéglátóipari Múzeum, írás, könyvek.
[01:09:57] Egyházi gasztronómia és a régi magyar konyha. Misztótfalusi Kis Miklós szakácskönyve. Hogyan főzzünk régi receptekből?
[01:24:03] A paprika megérkezése a magyar konyhába, a nép ételei, magyar gasztronómiai hagyományok.
[01:27:33] Hogyan került a magyar háztartásokba a kávé? A pesti kávéház mint felnőtt napközi.
[01:33:31] Tanulmány a krisztinavárosi Philadelphia kávéházról. Tabán, a világ közepe.
[01:37:26] Saly Noémi: Micsoda népek… - könyv a Döbrentei utcai ház történetéről és hajdani lakóiról.
[01:53:03] Az én Budám - Saly Noémi új könyve.
[01:59:27] A családi történetek, a város történetének megőrzése, az emlékezés fontossága.
Weyer Balázs a régi Origo alapítójaként és főszerkesztőjeként a magyar online és offline újságírás meghatározó alakja lett. Aztán – nem teljesen önszántából – munkája hobbivá vált, egy régi hobbija pedig munkájává.
Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek világzenéről és a filmzenék világáról, egyedül utazásról, valamint társas vállalkozásokról, a dübörgő kilencvenes évekről és a szabadság műfajairól, az életről meg mindenről.
🔶 MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/069-weyer-balazs-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
🔶 A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:04:55] Az Origóból való távozás: infarktus szex közben.
[00:09:50] Hogyan lett Weyer Balázsból újságíró? Daliás kezdetek.
[00:27:14] Világzene és globalizáció.
[00:55:05] Balázs világzenei kezdeményezései.
[01:02:00] (Nép)zenegyűjtés. Gyűjtések Nyugat-Afrikában.
[01:09:35] Kialakul e spontán a zene egy elzárt emberi közösségben?
[01:14:00] Filmzene, a music supervisor munka és a 130 ezres dalgyűjtemény.
[01:27:31] A jogosítás nehézségei, a Besúgó című film zenéi.
[01:40:59] A kényelmetlen helyzet, amikor kívülről látod magad és a kort, amiben éltél.
[01:48:30] Az egyedül utazás előnyei.
[01:59:15] Egy kis médiatörténet. Weyer Balázs megbizatásának vége az Origónál és a Direkt36 megalapítása évekkel később.
[02:06:23] Egy 2017-es esszé az újságírásról. A sajtó hatalma, és a hatalom.
[02:26:53] A kitaláló-alapító: az ember, aki sosem ment már létező munkahelyre.
Nem csak Közép- és Kelet-Európa a világnak olyan része, amelyet az I. világháború és az azt lezáró béke a mai napig meghatároz: a Közel-Kelet is ilyen térség.
Ebben az epizódban Mestyán Ádámmal, Amerika elit egyeteme, a Duke University történelem tanszékének docensével beszélgetek az oszmán birodalom szétrobbanásáról és a mai arab államok kialakulásáról, brit ügynökökről és egy magára hagyott királyról.
No és egy kicsit a punkról, mert hogy a Közel-Kelet-kutató életét egy ideig nem az arabisztika és a tudomány, hanem a költészet és a Vágtázó Halottkémek határozták meg – amely bandának igen fiatalon basszusgitárosa lett.
🔶 MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/068-mestyan-adam-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
🔶 A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:05:23] A próféta leszármozottai és ennek politikája az Oszmán Birodalomban.
[00:20:45] Egyiptom speciális helyzete az Oszmán Birodlomban. Az albán legenda.
[00:29:37] A régi kairói operaház története. A főváros fejlesztése.
[00:51:47] Az I. világháború hosszú előestéje: török ébredés és arab ellenérzések. A birodalmi polgárság.
[01:00:26] A mekkai serif és az arab felkelés. Arábiai Lawrence működése.
[01:13:41] Alkuk és egyezségek, a világháború után megszülető új Közel-Kelet.
[01:23:51] A „hásemita megoldás” és a szaúdi uralkodóház – a rövidéletű hidzsázi királyság és a népszövetségi mandátumrendszer.
[01:38:22] Mai napig tartó vetélkedés: ki legyen a globális iszlám vezető hatalma?
[01:45:47] Egy közel-keleti föderáció lehetséges jövője. Az palesztin-izraeli kiegyezés esélyei.
[01:56:33] Mestyán Ádám szédületes tudományos karrierje.
[02:05:27] Mestyán Ádám, a költő és punk és egy nagy személyes összeomlás.
[02:21:59] Egy vers és a dédapa története.
Bukfenc, Jeromos, Janka – sokan vannak Magyarországon, akik pontosan tudják, kutyanevekről van szó. Méghozzá Csányi Vilmos kutyáinak neveiről. Hiszen a Széchenyi-díjas etológus professzor több mint negyed százada publikálja népszerű tudományos munkáit a nagyközönségnek, amely könyvek egy része a kutyákról, illetve gazdáikról, rólunk, emberekről szól.
E beszélgetés apropóját az adja, hogy nemrégiben jelent meg a tudós új munkája, amelynek címe A Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója, amelyben a szerző nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy megválaszolja a nagy kérdést: mi tesz minket emberré?
Ebben az epizódban tehát Csányi Vilmossal beszélgetek a civilizációkat létrehozó emberi képzeletről, beszélő kutyákról, apróismeretekről és globális folyamatokról, a kőkorszaki boldogságról és az igazán fontos dolgokról, az életről meg mindenről.
🔶 MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/067-csanyi-vilmos-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
🔶 A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:05:08] Az elmeteória: mi van a fejünkben arról, mi van a másik fejében?
[00:18:39] Az ember és hiedelmei. Miért hiszünk, kinek hiszünk?
[00:25:45] Az emberi civilizáció és a széttöredező hiedelemvilág, valamint káros hiedelmeink.
[00:30:38] Agresszió és kooperáció. Dominancia és tanulási képesség.
[00:40:33] Az archaikus csoportok mérete és értékrendje.
[00:46:43] Hogyan ismerhetjük meg az archaikus csoportokat a kutyák tanulmányozásával?
[01:12:06] Miért volt bizalmatlan eleinte a kutyaetológiával a tudomány?
[01:16:57] Küszöbön áll a beszélő, de legalábbis a nyelvet értő kutya?
[01:29:48] A tartós emberi közösségek szétbomlása és az „egyszemélyes közösség”
[01:36:24] Helyttesítheti-e a személyes ismeretátadást a technológia (pl. a Youtube)?
[01:43:14] Egy tudós, aki szkeptikus a haladást illetően. Boldogabb-e ma az ember, mint a kőkorszakban?
[01:50:07] A túlnépesedés, mint az egyik legnagyobb probléma.
[01:55:12] Javíthatók-e az ember káros hiedelmei, viselkedése? És ha nem, javítható-e a következő nemzedék?
Weiner Sennyey Tibor költő, író, esszéista és méhész. Most megjelent könyvében gyakorlatilag megírta a méhészet kultúrtörténetét.
A téma első blikkre talán szakkérdésnek tűnhet, de ez a történet a természethez való viszonyunkról is szól. Arról is, hogy mit eszünk ma, mit fogunk enni holnap. Vagyis olyan bagatell kérdésekről, mint például az emberiség jövője.
Ebben az epizódban tehát Weiner Sennyey Tiborral beszélgetek a méhészet művészetéről, a letarolt méhlegelőkről és kert-Magyarország esélyeiről, a tanácstalan császárról, széteső birodalmáról, alkotásról és szabadságról, az életről meg mindenről.
MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/066-weiner-sennyey-tibor-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:04:50] A méhmaszkot viselő gombasámán, a méhészet történetének kezdetei.
[00:12:39] A méhész, mint valamiféle ördöngős figura, aki világok határán tevékenykedik.
[00:18:31] Tibor „méhészkarrierjének” kezdetei és a rátestált méhcsaládok. Az összeolvasott tudás és szakértelem.
[00:24:25] Verse, amely ezekről a kezdetekről szól: Az öreg méhész füstölője.
[00:25:35] Mit jelent, hogy „sírnak a méhek” vagy az, hogy „megbeszélni a méhekkel?”. Méhek és ember bensőséges kapcsolata.
[00:32:01] Méz: az ősi pszichadelikum és szuperélelmiszer.
[00:34:04] A cukor uralma a mai ember felett (hogyan tér el ettől a méz?)
[00:44:58] Mit tanult Tibor a méhektől? A méhészek rejtett hálózata.
[00:47:01] A családtörténet, amelyben magyar főnemesek és zsidó polgárok találkoznak. Ahogy Auschwitz és a Gulag történelmi traumái is.
[00:53:38] Internátus Csermajorban: élet a tejesek „Sárospatakján”. Küzdelem a személyes szabadság megőrzéséért.
[01:00:27] A tudatos álmodás technikája és a megálmodott versek.
[01:09:46] A nagy utazás: Egy táncosnő és Indonézia.
[01:14:59] Jáva és Bali, és a költészet mint jóga.
[01:19:18] Hamvas Béla és géniusz elmélete.
[01:23:03] Egy gyerekkori történet Petőfi verseivel. Hogyan kellene tanítani a költőket?
[01:27:38] A Füsti fecske című, meghatározó vers.
[01:34:08] Az esszé, mint kedvenc megjelenési forma.
[01:36:12] Mi az a méhes? Miért szakrális tér is egyben?
[01:38:44] Hamvas Béla És Weöres Sándor barátsága és munkásságuk.
[01:46:29] Bekapta-e Weiner Sennyey Tibor is azt a bizonyos „Hamvas-féle ezoterikus legyet”? Ismeretség Szepes Máriával.
[01:53:18] Hogyan képzeljük el Tibor „méhesét”?
[01:56:10] Apiterápia: gyógyítás a méheseben és a méhekkel. Rövid kitérő a klasszikus méhészkedés történetére Arisztotelésztől napjainkig.
[02:02:10] Méhészkedés és világkrízis: miért pusztulnak a méhek napjainkban?
[02:14:14] Monokultúra és kert-Magyarország. Hogyan szerezzük vissza a kontrolt élelmiszereink felett?
[02:24:48] A kudarcot vallott császár története és az otthoni rendrakás szükségessége a jó uralkodáshoz.
Nyáry Krisztiánt azt hiszem, kevés hallgatónak kell bemutatnom. Nagyon sokan találkozhattak már – ha máshol nem – a Facebookon életrajzi történeteivel. Magyar írók és alkotók a főszereplői ezeknek a közösségi médiában hosszúnak számító, papíron viszont olykor egypercesnek ható írásoknak, amelyek az évek során nagy közönségsikert arattak. 2012-től kezdve már könyv, illetve könyvek formájában is.
Ebben az epizódban tehát Nyáry Krisztián íróval és kommunikációs szakemberrel beszélgetek sokféleképpen elmesélhető életekről és ételekről, fókuszált olvasásról és lefóliázott könyvekről, halálról és szerelemről, az életről meg mindenről.
MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/065-nyary-krisztian-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:06:02] Hogyan olvasunk kevesebbet úgy, hogy valójában minden eddigi kor emberénél sokkal több szöveget fogyasztunk?
[00:19:20] A mélyolvasás mély hatásai: mit veszítünk, ha nem olvasunk szépirodalmat?
[00:32:31] Írás és egzisztencia: meg lehetett-e valaha is jól élni íróként Magyarországon?
[00:36:31] Az Aczél-korszak kultúrpolitikája és máig tartó hatása.
[00:42:05] Móra Ferenc házassága és feleségének szakácskönyve.
[00:49:05] Jókai Mór, a gasztrotörténész
[00:57:18] Nyáry Krisztián történeteinek titka. Miért kritizálták könyveit az irodalomtudósok?
[01:16:12] Lehet-e jó író valaki, ha közben rongy ember volt?
[01:23:19] A „cancel culture” és a politikai korrektség. A kultúrháború veszélyei az irodalomban és a filmművészetben.
[01:27:35] Szálasi naplója és a Magvető kiadó. Történelem alulnézetből: új trend a történettudományban.
[01:35:18] Nyáry Luca mondatai apjáról és édesanyja (Nyáry Krisztián felesége) haláláról. Tudunk-e beszélgetni a halálról? Molnár Ferenc és Márai Sándor kései történetei.
[01:43:21] Nyáry Krisztián pályakezdése, orientálódása a színház világa, majd az irodalomtudományok felé. Politikai-kommunikációs pályájának kezdetei.
[01:56:16] Megmerítkezés a politikában Demszky kampányfőnökeként és a Sawyer Miller Group cégvezetőjeként.
[02:02:13] Az irodalomtudomány haszna a politikai kommunikációban. Hogyan dolgozik egy politikus beszédírója?
[02:08:43] Milyen a jó válságkommunikáció? A BKV-ügy és a városházi életszakasz vége.
[02:20:33] A politika megjelenése a könyvkiadásban. A fóliázós törvény és az MCC tulajdonszerzése.
[02:36:42] Epilógus: mit mondanak Nyáry Krisztiánnak Magyarországról a kikutatott történetek?
Szilágyi András evolúcióbiológus, az Evolúciótudományi Intézet igazgatója olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, mint például hogy miként keletkezett az élet. Vagy hogy miképpen lehet egy tudományos SimCity szoftverrel modellezni azt a százötvenezer évet, amely kulcsfontosságú „pillanatnak” bizonyult emberré válásunk történetében.
Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek az evolúció barkácsmunkájáról, őseink kényszerű diétaváltásáról, Bachról és a klasszikus zenével küzdő gépesített Bachról, elgondolt, de sosem látott színekről, az életről meg mindenről.
MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/064-szilagyi-andras-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:04:35] Hogyan tette sikeressé a dögevés a Homo erectust?
[00:13:00] Hogyan lehet modellezni egy elképzelt törzs 150 ezer évét? A tudományos SimCity.
[00:21:18] A kooperáció, táplálkozás és társadalomszervezés összefüggései.
[00:24:23] A zene evolúciós szerepe.
[00:35:28] Genetikai vs. kulturális evolúció.
[00:38:46] Az evolúció motorja: öröklődő mutációk és szelekció.
[00:50:05] A zene fiziológiája.
[00:54:12] Az öröklődés, változatosság és szelekció a kultúrában.
[00:58:36] A szép a zenében. Kulturális hatás vagy biológia?
[01:10:35] Zene és párválasztás: miért sikeresek a rockzenész férfiak a nőknél?
[01:18:59] Ihlet és biológia
[01:25:40] Miért nem tudjuk elfogadni az evolúciót?
[01:32:12] Mit tekintünk élőnek, életnek?
[01:45:21] Zene ás AI.
[01:56:38] Az orgonaépítő biológus, aki eredetileg fizikus lett volna.
[02:11:31] Pár szó az Evolúciótudományi Intézetről.
[02:17:48] A természettudományos oktatás válsága és a tanárhiány.
[02:23:53] Oltási programok és oltásellenesség: a jó, amit nem tudunk megbecsülni.
[02:37:57] Létrehozhatunk e mesterséges életet?
Merényi Dánielt, azaz Grafitembert és karikatúráit, képregénycsíkjait sokan, nagyon sokan ismerik Magyarországon. Azt már kevesebben tudják, hogy a rajzolás mellett van még pár olyan passziója, ami egész embert kíván. (Így van olyan ezek között, amit olykor muszáj „takaréklángra” állítani.)
Ebben az epizódban tehát témáink lesznek az I. világháború olaszországi hadszínterei, a kézműves bicikliváz-építés, az acélváros romjain továbbélő iparosvilág és a felnőttkorban elkezdett zeneiskolai tanulmányok is.
És természetesen beszélgetünk a Napirajz valósággá vált abszurdjáról, a szitokrajz műfajáról, a kisember optikájáról, családról és flow-élményről, a jelen böszmeségeiről és az eljövendő nemzedékekbe vetett reményről, az életről meg mindenről.
MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/063-merenyi-daniel-podcast
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:05:35] 2005, Milánó: szép remények a reklámszakmában. Aztán az egészen másféle valóság.
[00:25:45] Menekülés a reklámiparból. Hogyan ne hagyjuk itt Magyarországot és miért ne mondjuk soha azt hogy soha?
[00:36:57] Hétvégi munka egy milánói bicikliműhelyben. A New York-ból beérkező „futár” kerékpáros szubkultúra.
[00:43:01] Mi az üzlet a „kézműves” kerékpárváz-készítésben? Kik vesznek ilyeneket és miért? Hogyan lett Grafitember álma a bicikliváz-készítés?
[00:52:21] Találkozás Dario Pegorettivel, a vázkészítő mesterrel.
[01:08:35] Négy és fél év Pegoretti manufaktúrájában a hegyekben.
[01:16:55] Személyiségfejlődés vázkészítés közben.
[01:25:53] Grafitember és az Első világháború. Magyar katonai emlékek a Dolomitokban.
[01:47:59] A Napirajz története. A szitokrajz műfaja.
[02:00:32] A közéleti Napirajz története az Indexen és a Telexen. Az origós névlopás.
[02:23:21] Saját vázépítő vállalkozás az Acélváros romjain.
[02:42:39] A Merényi Bicycles működésének felfüggesztése. Család és flow. Mire van és mire nincs idő?
[02:50:20] Felnőttkori zenetanulás és az elhúzódó házfelújítás projekt.
Kürti Sándor sikersztorija kényszerű „pályamódosítással” indult. Aztán egy termelőszövetkezetnél, majd egy Patyolatban folytatódott. Ám csakhamar arról szólt, hogyan lehet tudásszomjjal és mérnöki precizitással, valamint hosszú évek kitartó munkájával egy garázsvállalkozásból világhírű céget építeni.
Ebben az epizódban tehát Kürti Sándorral beszélgetek az életvezetés és a vállalatvezetés alapszabályairól, a japán munkakultúráról, az orosz karbantartó két darabos szerszámkészletéről, ellenséges felvásárlási kísérletről, valamint arról, hogy az őt ért kudarcok ellenére miért öntött rengeteg pénzt a magyar oktatásba.
MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/062-kurti-sandor-podcast
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:05:29] Az „eredetmítosz”: az Unimosi.
[00:14:09] A két holdas családi „birtok” a Svábhegyen és a tanár édesanya.
[00:20:38] Elbocsátás az olajiparból, munkavállalás a testvér GMK-jában.
[00:30:19] Egy kis vezetéselmélet: naplóírás, csapatépítés, visszacsatolt folyamatok.
[00:59:03] Hogyan lett világcég a Kürt? A Patyolattól az elnöki kézfogásig.
[01:25:08] Egy nyolcszázezer dolláros kiruccanás Japánba.
[01:42:05] Az élethosszig tartó kapcsolatok fontossága.
[01:47:14] A család története a vészkorszakban és a háború után.
[01:55:49] Egy gyerekkori „mentor” új szerepben.
[02:00:59] A Kürt és az oktatás, egy elbukott program.
[02:16:01] Be- és felvásárlási kísérletek és a piros tornacipős kérő.
[02:24:23] Kürti Sándor a Szovjetunióban, Igor Ivanovics szerszámkészlete.
Vonnák Diána író, kultúrantropológus távoli vidékeken kezdte meg tudományos munkáját, de hamar rájött, neki Kelet-Európával van előbb dolga. Méghozzá Ukrajnában.
Ám számára nem csak térkép e táj, hiszen munkája mellett már erős érzelmi szálak is kötik a most lángoktól ölelt országhoz. Így ebben a beszélgetésben ezen a különleges optikán keresztül kaphatunk képet arról, mit jelent, amikor egy 40 milliós ország szabadulni próbál az orosz birodalom szorításából.
MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/061-vonnak-diana-podcast/
Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!
A műsort itt is megtalálodA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.
[00:04:51] Élet egy női kolostorban Kis-Tibetben
[00:23:33] Kelet-Európa választása a Kelet helyett. A fehér ember mint a birodalom küldötte
[00:36:02] Miért pont Ukrajnába ment Vonnák Diána? A régi Lviv új lakói.
[00:53:40] Többnyelvűség Ukrajnában: az ukrán és az orosz nyelv „együttélése”
[01:01:26] Nyelvi váltás az orosz agressziót követően – a „testvérnépek” kifejezés hazugsága.
[01:21:50] Miért birodalmi totemállat Puskin?
[01:38:19] A Látlak című novelláskötet.
[01:45:17] A gyerekkori álmok és a férfiterritórium.
[01:53:53] Szabadság nőként 2023-ban.
[02:00:17] Szerhij Zsadan és a Kövek című vers.
[02:11:06] Az ukrán civiltársadalom tettalapúvá válása
[02:23:12] Hogyan változtatta meg az embereket a totális háború?
[02:38:12] Hogyan lehet reménységet meríteni Magyarországon az ukrán példából?
The podcast currently has 72 episodes available.
10 Listeners
6 Listeners
6 Listeners
5 Listeners
24 Listeners
9 Listeners
3 Listeners
21 Listeners
3 Listeners
54 Listeners
4 Listeners
5 Listeners
1 Listeners
0 Listeners
4 Listeners