Az élet meg minden

Pethő András, a Direkt36 tényfeltáró portál társalapítója és szerkesztője azzal volt kénytelen szembesülni, hogy csapatának több tagját is a Pegasus kémszoftverrel hallgatták le. Pedig alapesetben, mondhatni épp fordított a felállás: ők próbálják meg ellenőrizni azokat, akik róluk, jobban mondva rólunk döntenek.

Ebben az epizódban tehát Pethő Andrással beszélgetek megfigyelőkről és leleplezőkről, az oknyomozó újságíró szerszámosládájáról, az Origo és az Index kormányzati elfoglalásáról, valamint egy új médiakorszakról, ahol lehet, már Nixon sem bukna bele a Watergate-ügybe.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/054-petho-andras-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[00:04:29] Lázár János rejtélyes utazásai és Pethő András távozása az Origótól 2014-ben. Az Origo bekebelezésének története

[00:24:36] Az Origo, mint a későbbi sajtóeinstandok prototípusa. A közadatigénylés és a kormányzat tájékoztatásra való hajlandóságának változása az évek során.

[00:31:38] A Direkt36 alapítása és finanszírozása. A csekista állambiztonsági hozzáállás és a paranoia térnyerése a kormányzatnál

[00:43:15] A Direkt36 „küldetése”, hitvallása.

[00:48:41] Könnyebb vagy nehezebb szóra bírni a forrásokat most, mint pár évvel ezelőtt?

[00:52:18] Az Index és az Origo történetének hasonlóságai, az Index einstandolásáról írt Direkt36 cikk.

[00:58:32] Hogyan lesz valkiből újságíró úgy, hogy egyébként alapvetően kerüli a konfliktust?

[01:08:40] A hatalom ragadozó természete egy budapesti házibulin.

[01:12:59] A Pegazus-ügy és leágazásai.

[01:19:43] Pegazus-ügy után nem gondolkodott el azon Pethő András azon, hogy abba hagyja az újságírást?

[01:30:01] A Watergate-ügy mint korszakhatár, az újságíró mint ellenség megjelenése a kormányzati vagy konzervatív narratívákban.

[01:35:04] Hogyan lehet, hogy Trump túléli azt, amit Nixon nem élt túl? Mi változott 50 év alatt a nyilvánosság erejét illetően?

[01:40:35] Az újságírás finanszírozási modelljének összeomlása, aa kormányzati sajtónyomulás ebben a környezetben. Mivé lett az Origo?

[01:46:35] Rossz és jó újságírói „válaszok” arra, hogy a hatalom ellenségként kezeli a sajtót.

[01:56:02] Márky-Zay Péter kampányról szóló tényfeltáró cikkének háttere.

[02:00:10] Független és objektív újsgírás: van-e ilyen? A mesterséges zajkeltés állami segédlettel.

[02:07:21] Van-e hatása, következménye a tényfeltáró újságírásnak? A Direkt36 és a Pandóra-ügyirat, a Panama-ügyirat

[02:14:52] Érdekli-e ez az egész a magyar olvasókat?

Hogyan működik az a program, amely egy reménytelen cigánytelepről is képes ott született gyerekeket az egyetemig elvezetni? És mi motiválja, mi hajtja a Van helyed rendszer megalkotóját munkája során?

Ebben az epizódban Bódis Kriszta íróval, dokumentumfilm-rendezővel és pszichológussal beszélgetek új regényéről, egy inspiráló XX. századi nőről és a tehetségről, amely mint a tűz, utat talál magának. Valamint egy olyan alapítvány munkájáról, amely esélyt ad a társadalom peremén élőknek a nyomorból való szabaduláshoz.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/053-bodis-kriszta-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[00:05:40] Ki volt Tüdős Klára, és miért írt róla regényt Bódis Kriszta?

[00:13:11] Női hátrány a kulturális életben? Az Irodalmi Centrifuga és az Éjszakai állatkert céljai.

[00:21:45] Hogyan lett Tüdős Klára sztár divattervező? Kisasszonyképző: egy életrajti regény.

[00:32:38] Tüdős Klára és a kor népmozgalmai. Kert-Magyarország, népi kollégiumok, nagypolitika – hatalom és küldetéstudat.

[00:42:08] Egy határozott nő a férfivilágban: határok, szerepek, retorziók.

[00:51:22] Mi az, hogy Bódis Kriszta „hívást” érzett Tüdős Klára irányába? A marginalitás, mint gyerekkortól meghatározó élmény, vonzódás a roma kultúrához.

[00:58:34] Bódis Kriszta dokumentumfilmes karrierje. A túl szűknek bizonyult köztévé. A média szerepe a cigányokról alkotott képünkben.

[01:18:01] Egy NPR-riport: mélyről érkezett romák fordítják Amanda Gorman verseit.

[01:26:38] A Van helyed alapítvány munkája a cigánytelepeken – hogyan vált rendszerré és know-how-vá az alkalmi segítség?

[01:34:05] Hirtelen beömlő uniós pénzek, konfliktus és száműzetés a Hétes-telepről.

[01:40:24] Hogyan működik a Van helyed rendszer? Miért ismételhetők az eredményeik máshol is?

[01:46:05] Van-e a cigány kultúrában olyasmi, ami akadályozza a tárdadalmi integrációt? Miért jobb módszer a szülőkkel együtt dolgozni, mint kiemelni a gyerekeket?

[01:57:37] Tehetséggondozás, követés akár az egyetemig. Hogyan finanszírozza az alapítvány ezt az egészet?

[02:06:09] Uzsora, emberkereskedelem, prostitúció: milyen tapasztalatokat szerzett erről Bódis Kriszta a telepen végzett munkája során?

[02:11:51] A Magyar Gárda, mint vészreakció. Meddig terjedhet a „szomszédok” türelme, amikor az állam kivonul a problémák megoldásából?

[02:17:39] Az ellenzéki szavaztszámlálókat ért sokk a kistelepüléseken. Egy ország, ahol nincs már ellenzék, csak érdekek vannak.

[02:24:41] A hosszútávfutó Bódis Kriszta, életének „gyémánttengelye” és a jó értelemben vett aszkézis a fogyasztói társadalomban.

Rainer M. János ott volt Moszkvában. Ott volt 1993-ban az utcákon, ahol lőttek. Ott volt, amikor az egykori Szovjetunió éppen romokban hevert.

És a történész – lélekben legalábbis –, évtizedek óta ott van azon a pesti utcán is, ahol egykor, 1956-ban szintén lőttek: igen kevesen lehetnek, akik többet tudnak nála a magyar forradalomról. Illetve arról, mi történt akkor Moszkvában.

Ebben az epizódban tehát Rainer M. János történésszel beszélgetek Nagy Imréről és Bibó Istvánról, a magyar ötvenhatról, az ukrajnai háborúról, az orosz birodalom újjáéledéséről és csillagórákról, amikor egy kényszerpályán mozgó nemzetnek megadatik, hogy saját sorsáról dönthessen.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/052-rainer-m-janos-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[00:05:33] A Nyugat magatartása az 1956-os magyar forradalom idején és most, az Ukrajna elleni háború során.

[00:10:34] A Nyugat alapélménye: Chamberlain és békítő politikája. Az orosz birodalom legyőzése és újjáéledése.

[00:21:34] A jelcini évek, Rainer M. János Moszkvában az 1993-as puccs idején. Nosztalgia a szovjet idők nagy országa iránt.

[00:30:23] A konfliktus erkölcsi jelentése 1956-ban és most. A magyar külpolitika süketsége erre.

[00:39:51] A hanyatló Nyugat narratívája Magyarországon.

[00:42:50] A kibernetikai illúzió és a birodalmi metaadatok kora. A szocialista és kapitalista rendszerek óhajtott „konvergenciája”.

[00:49:36] Tervgazdaság és szabadpiac. A dogma, hogy csak demokratikus viszonyok között működhet jól a piacgazdaság. Kína mint kivétel vagy példa?

[00:57:24] Illúzió volt, hogy az információs technológia a szabadság terjedését segíti?

[01:04:47] 1956 mint anomália a hidegháborúban. Hogyan születik egy forradalom?

[01:17:40] Nagy Imre: mártír miniszterelnök vagy sztálinista politikus?

[01:31:16] Egy rendkívüli történet: Bibó István az Országházban 1956 november 4-én.

[01:36:51] Volt-e olyan pillanat, amikor a szovjet vezetés komolyan mérlegelte, hogy feladják Magyarországot? Az áruló Nyugat mitológiájának gyökerei és helye a mai magyar emlékezetpolitikában.

[01:52:06] Meddig voltak nyitva a szovjet archívumok?

[01:56:55] Hogyan kezdhette el kutatni Rainer M. János az 56-os megtorlások történetét a nyolcvanas évek közepén? A szamizdat évek és a meghatározó párizsi látogatás.

[02:08:43] Az 1956-os Intézet alapítása, története és szétverése.

Életközepi válság, pokoljárás, a mélypont ünnepélye. Ezek a kifejezések a mai népszerű pszichológia szótárában is kiemelt fogalmak. No de hogy volt ezzel a középkorban Dante, akinek remekműve a világirodalom legismertebb pokolraszállása?

Sok minden más mellett erről beszélgetek ebben az epizódban Nádasdy Ádám nyelvésszel, költővel és műfordítóval, akinek Dante-fordítása valóságos bestseller lett Magyarországon.

Úgyhogy a Komédia apropóján lesz most szó történelemről, irodalomról, nyelvről és politikáról, katolicizmusról és homoszexualitásról, a szép hűtlenekről, az életről meg mindenről.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/051-nadasdy-adam-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[00:05:04] A Komédia eleje, első sora, első sorai. Mit jelent az életünk útjának felén? Ugyanaz, mint a mai életközepi válság? Az életünk, mint sztori, narratíva.

[00:13:42] Dante és az indiánok. Az indiánok és Nádasdy Ádám.

[00:16:54] Miért kellett Danténak menekülnie Firenzéből? A kor pártpolitikája és Dante ellenségei a pokolban.

[00:25:25] Milyen nyelven íródott az Isteni színjáték? Érti-e egy mai olasz? Miért fordította Nádasdy Ádám rímek nélkül Dante művét?

[00:37:59] Alapos jegyzetek Nádasdy fordításában: a két enciklopédista találkozása.

[00:44:22] Miért helyezte Dante a pokolba saját tanítóját? Hogyan viszonyult a melegekhez?

[00:58:20] Nádasdy Ádám katolikussága és melegsége. Miként egyeztethető ez össze?

[01:06:16] Miért ennyire izgalmas a ma emberének a középkori ember világképe, gondolkodása, univerzuma?

[01:16:08] Kellett-e helyesírást is alkotnia Danténak? A különféle nyelvek helyesírási szótárai - ezek filozófiája.

[01:23:17] A magyar helyesírásreform és a határon túli magyarok. A különírás és egybeírás borzalmai.

[01:32:10] Az angol és amerikai szabályzatok. A brit konzervativizmus és pozitívumai – nem csak a helyesírásban.

[01:38:06] A Kálmán Lászlóval vezetett nyelvi rádióműsor tapasztalatai. A finnugor nyelvrokonság. Magyar, zsidó, perzsa és indiai honfoglalás-történetek.

[01:47:04] Nádasdy Ádám német (prágai) gyökerei, ősei története. Első angoltanára. A nyelvkönyvek politikája.

[01:57:14] A magyar nyelvtan és tanításának iskolai borzalmai. Hogyan lehetne másképpen?

[02:13:18] Miért kezdte lefordítani a Komédiát Nádasdy Ádám? Mi volt a késztetés?

[02:20:39] Nyelv és politika Magyarországon.

[02:30:15] Nádasdy egy verse, a Kifosztás után.

Tompa Andrea számára kamaszkorában az írás olyan játszótér volt, ahol szabad lehetett. És ahol a fájdalomnak utat adhatott. Aztán évtizedek alatt ez a játszótér olyan univerzummá nőtt, amibe immár belefér négy nagyregény és bennük három nemzedék története – történelmi és személyes traumáikkal, fájdalmaikkal és örömeikkel.

Ebben az epizódban tehát a kortárs magyar prózairodalom egyik legizgalmasabb alkotójával, Tompa Andreával beszélgetek egy nehéz örökségről, Oroszország összeomlásáról és a maratonról, amit nem szégyen a harmincadik kilométernél feladni.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/050-tompa-andrea-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

[0:05:48] Tompa Andrea és az orosz nyelv. Miért megy egy fiatal lány 1989-ben orosz szakra, pont akkor, amikor mindenki más menekült előle?

[0:09:41] Cenzúra, öncenzúra, hallgatás: az orosz értelmiség és az ukrajnai háború. „Nácítlanítás” külföldön és belföldön, a Z betű szimbolikája.

[0:22:21] Az autokrácia és a totális állam: különbségek, fokozatok, ezek jellemzői.

[0:30:31] A hallgatás mint cinkosság és állásfoglalás – Oroszországban és máshol.

[0:38:21] Hallgatás és cenzúra Magyarországon, állami retorziók azért, ha valaki beszél a színházi világban és máshol.

[0:44:07] A denunciáló cikk „műfaja” és sztálinista hagyománya. Zsdanov és Szakács Árpád.

[0:55:48] A Meseország mindenkié című könyv ledarálása. Tompa Andrea örökbefogadós meséje benne.

[1:01:28] Tompa Andrea és gyermeke örökbefogadásának története

[1:06:35] Miért hasznos egy tanfolyam az örökbefogadó szülőknek? Miért törölték ezt a kötelező tanfolyamot el mégis? Az örökebefogadott gyerek mint ajándék és nem mint veszteségtörténet.

[1:15:22] Miért az örökbefogadást, és miért nem a lombikprogramot választották Andreáék?

[1:24:16] A vér mint fontos toposz a mai magyar állami ideológiában. Kitérő: Tompa Andrea, az állatmentő. A hagyományostól eltérő családmodellek, egyszülős családok és a hivatalos ideál.

[1:33:41] Tompa Andrea családtörténete: születése egy színházi előadás után. Az ősök ismerete által adott stabilitás.

[1:39:29] Az ősök sorsának kijavítása: a személyes sorsban és mint a világ megjavításának képzete. A katolikus és a zsidó nagymama története.

[1:51:54] Tompa Andrea édesapjának története. Az apa alkoholizmusa és öngyilkossága.

[2:03:43] Az alkohol mint csábítás és megoldóképlet. Miért nem lett rabja Tompa Andrea?

[2:07:23] Hogyan lökte apja halála Tompa Andreát az írás felé? És kezdetben egy másik karrier: a színikritika.

[2:15:48] A (nagy)regényírói karrier kezdete. Halogatás és inspiráció.

[2:20:40] Tompa Andrea regényei: egy könyv egy nemzedék?

[2:24:17] Vonatkozik-e a sorsjavítás olyan kollektív traumákra is, mint Trianon? Saját törésvonalaink: „erdélyizni” épp olyan, mint cigányozni és „buzizni”.

Kemenesi Gábor virológus nevét egy ország ismerhette meg az elmúlt években. Hiszen ő az egyik olyan magyar kutató, akihez szinte rutinszerűen fordulnak nyilatkozatért az újságírók Magyarországon, hogy kommentálja, kontextusba helyezze a koronavírus-járvány híreit.

Ebben az epizódban tehát Kemenesi Gáborral beszélgetek az interneten rendelhető (nem számítógépes) vírusokról, az ukrán biolaborokról, járványokról és járványszerűen terjedő álhírekről, valamint arról, hogy megszelídült-e a Covid-betegség kórokozója.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/049-kemenesi-gabor-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[0:04:53] Mi az a Virológiai Nemzeti Laboratórium, ahol Kemenesi Gábor dolgozik? Mi az a 4-es szintű laboratórium?

[0:10:04] A Nipa-vírus. Miért veszélyes és miért érdekes a kutatók számára? A denevérek mint „vírusbankok”.

[0:14:39] Halálozási arány a Nipa-vírus okozta fertőzéseknél és a kroronavírusoknál. Az R0-szám.

[0:20:54] Mit jelent a vírusvadászat, egy vírus „kergetése”? A vírusok génszekvenálása és a technológia fejlődése.

[0:25:15] Mi a szerepe a vírusoknak az ökoszisztémában? Van-e hasznuk, ha ennyi kárt okoznak nekünk?

[0:29:34] Mi történik a vírusvadászat során gyűjtött mintákkal? Hogyan szállítják, tanulmányozzák a vírusokat a nemzetközi laborhálózatok?

[0:32:37] A víruskutatás nemzetközi koordinációja és ennek haszna a koronavírus-kutatás és a világjárvány során.

[0:39:22] Az ukrán biolaborok és az orosz dezinformáció.

[0:45:23] Tudjuk-e már pontosan a koronavírus-járvány forrását? Lehetséges-e, hogy laborból szabadult ki a vírus? A vírrusok genetikai „ujjlenyomata”.

[0:55:54] A Covid elleni védekezés sikeressége: hogyan sikerült a világjárvány veszedelmességét az influenzáéhoz közelíteni? Hogyan lehetséges, hogy az ukrajnai háború kitörésével úgymond a járvány is megszűnt létezni?

[1:01:18] Lesz-e van-e alakulóban újabb járványhullám? A harmadik oltás fontossága. Mi történik Kínában? Hibás-e a totálaiotárius állam járványkezelése?

[1:09:14] Miért volt ilyen magas Magyarországon a járvány áldozatainak száma? Miért ilyen alacsony a beoltottak aránya?

[1:12:36] A kormányzati járványkommunikáció Magyarországon és abszurditásai.

[1:14:46] Hogyan viselte az őt ért támadásokat, a vírusszkeptikus kirohanásokat Kemenesi Gábor?

[1:24:01] A hatékonyabb oktatás, mint az álhírek ellenszere. Az álhírek jellemzői, az ellenük való küzdelem nehézségei.

[1:31:13] A Sarlatánok kora című könyv. Kemenesi Gábor tinédzserkori érdeklődése a vírusok iránt.

[1:36:20] A szúnyogok szerepe a járványokban. Invazív fajok Magyarországon.

[1:41:49] „Megszelídült”-e a járványt okozó koronavírus?

[1:48:58] Hogyan kapcsolódik nemzetközi hálózatba a pécsi laboratórium munkája? Nem csábítja-e arra ez Kemenesi Gábort, hogy munkáját külföldön folytassa?

Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban él. Rajong a belarusz kultúráért, a belarusz irodalomért. És belarusz szerzőket fordít magyarra, akik többnyire nem lelkesednek a belarusz rezsimért.

Amely rezsim nem csak a 2020-2021-es tüntetések szétveréséről, valamint arról ismert, hogy vezetője a traktorozást ajánlotta a Covid ellenszereként. Hanem egyebek mellett arról is, hogy jelenleg területéről támadják Ukrajnát az orosz csapatok.

Ebben az epizódban tehát Bárász Péterrel beszélgetek a lágerirodalomról, egy félholtra vert kortárs belarusz íróról, Petőfi Sándor tekintetéről, a kilengő és a szélen ragadó ingáról, az életről meg mindenről.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/048-barasz-peter-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[5:06] Belorusz, Belarusz vagy Fehéroroszág?

[9:21] A belarusz nyelv és eredete, megkülönböztetése az orsztól

[13:50] A litván nagyfejedelemség, közös uralkodóink. Báthory és Bekes Gáspár.

[21:03] A lengyel-litván unió, feldarabolása és a belarusz nyelv elnyomása a lengyelek, majd az oroszok által.

[29:18] Belarusz története a XX. században. A rövid ideig létező önálló Belarusz.

[32:39] Belarusz, mint a Szovjetunió része. A belarusz értelmiség lefejezése, az erőszakos oroszosítás.

[38:03] A belarusz nyelv mai helyzete.

[45:15] Miért él Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban? Egyetemi évek Leningrádban, szerelem, letelepedés.

[57:58] Bárász Péter műfordítói karrierjének kezdete, ellenzéki barátai.

[1:07:55] KGB-sek a a hálószobában.

[1:16:05] Lukasenka hatalomra kerülése 1994-ben és leszámolása az alvilággal.

[1:19:15] Az Arbat gyermekei, Gépnarancs és lágerirodalom. Bárász Péter blogja, Larissza Gyenius rendhagyó lágerregénye.

[1:32:07] A 2021. utáni belarusz megtorlás, a súlyos börtönbüntetések.

[1:35:47] Belarusz és Ukrajna.

[1:40:28] A goebbelsi propaganda Magyarországon és a putyini oroszország.

[1:52:24] Putyin tényleg megőrült? Vissza akarják-e kényszeríteni Belaruszt is az orosz birodalomba?

[1:58:06] Nem fél Bárász Péter a retorzióktól? Az Ў Blog születése. Miért maradt Bárász Péter Belaruszban? Európai kultúra – ázsiai rendszer?

[2:06:09] A belarusz tolerancia történelmi gyökerei. A határvidék, ahol egyiknek sikerült az európai kultúra mellé európai államberendezkedést is megvalósítani, a másiknak nem.

Érdi Péter számítógépes agykutató első ránézésre meglehetősen távol eső tudományterületeken találja meg a hasonló működési elveket. Most például arról ír könyvet, miként cserélhetnénk le „eldobható” világunkat – legyen szó tárgyainkról, kapcsolatainkról vagy társadalmunkról – a javítás vagy kijavítás kultúrájára.

Magyarországon tavaly megjelent könyve, a Rangsorolás is izgalmas témát járt körül: azzal foglalkozik, miért rangsorolunk szinte kényszeresen mindent (magunkat is ideértve), és hogy miért ragadják meg figyelmünket annyira a lista formában összeszedett cikkek, információk.

Ebben az epizódban tehát Érdi Péterrel, a komplex rendszerek professzorával beszélgetek a földrengések és a tőzsdekrachok közötti hasonlóságról, a szimulált költészetről és a tökéletesség mítoszáról.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/047-erdi-peter-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[0:05:32] Mit csinál Érdi Péter Michiganben? A Kalamazoo College.

[0:09:20] Mi a közös az epilepszia és a tőzsdekrach között? A rangsorolás című könyv.

[0:15:56] Hogyan segítette Érdi Péter munkássága az agykutatást?

[0:17:42] Érdi Péter 70 évesen a New York-i íróiskolában.

[0:20:45] Gyerekkor az ötvenes években, a népszerűséget jelentő bőrlabda és a foci fontossága. A Népsport cikke a rangsorokról.

[0:28:33] Miért összehasonlítgatással nézzük a világot? Csípési rangsor, dominanciahierarchia.

[0:33:40] Szentágothai Jánossal való együttműködés, a számítógép, mint az agyműködés analógiája.

[0:40:23] Tudatra ébredhet-e a gép, versenyezhet-e intelligenciája az emberrel? A sakk, az Élő-pont rendszer, rangsorolás és összehasonlítás.

[0:43:36] A tökéletesség mítosza, egymásra épülő rendszerek, különféle szintek, redukcionizmus.

[0:48:53] Algoritmusok. A személyes hitelmutató.

[0:55:16] Miért szeretjük annyira a listákat? Presztízs és dominancialapú rangsorok.

[1:10:00] Az algoritmus megismerhetőségéhez való jog. Mi az etikátlan adat?
A Google Page Rank működése.

[1:16:45] A kínai társadalmi kreditrendszer.

[1:25:09] A pozitív és negatív visszacsatolás egyensúlya. Nem létező aranykorok. Ami elromlott, azt meg is lehet javítani?

[1:29:59] A kiégés társadalma, mint elromlási mechanizmus. A Repair című könyv. A tervszerű elavulás fogalma.

[1:37:15] Völgyek, stabil állapotok, és az újba való átlendülések. Hogyan lesz az eldobhatóság kultúrájából a javítás kultúrája?

[1:43:52] Miért érzett késztetést Érdi Péter arra, hogy kémikusként a társadalomtudományok vizére evezzen? Élet a Lukács-óvodában.

[1:49:06] Az öt legfontosabb XX. századi magyar tudós listája. Mit ad át egy „boomer a jövő generációinak?

Litkai Gergely egy valóságos humorgyár, a Dumaszínház produkciós vezetője. És alapítója. És egyik tulajdonosa is. És a magyar standup comedy egyik megteremtője.

Ebben az epizódban vele beszélgetek a humor szerepének felértékelődéséről, a magyar standupról, komikussá váló politikai rendszerekről, gonosz marketingesként viselkedő politikusokról és persze környezetvédelemről, környezetpusztításról is – nem csak a Fertő tó kapcsán.

De szó lesz még (nem is kevés) a nevetés elméletéről és egy orosz politikai gondolkodóról, aki úgy tűnik, nem csak Vlagyimir Putyint ihlette meg.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/046-litkai-gergely-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[0:15:49] A nevetés, a humor egyéb forrásai, teóriái. A történelem legjobb vicce, a jóindulatú megsértés teóriája.

[0:20:33] Galla Miklós és a Karinthy-gyűrű: ez most vicc vagy komoly?

[0:26:56] A humor mint várakozásokat, normarendszereket sértő dolog. A reverse gag és a switcheroo

[0:35:54] Hofi Géza: a humor mint szelep? Újabbfajta szocialista kísérletek.

[0:45:58] Miért viselkedünk úgy a természetben, mint egy CEO? Főleg itt Magyarországon?

[0:50:14] Mindig ilyen hangsúlyos volt a környezetvédelem Litkai Gergely életében?

[0:55:29] A Duma-színház is csak szelep? Jó a rendszernek ha inkább a humorista poitizál?

[1:02:43] Litkai Gergely videója a Fertő-tónál zajló állami beruházásról. A humor szerepének felértkelődése, a gonosz marketingesek és az identitáspolitika.

[1:12:06] A vicc, a humor és a NER viszonya. Létezhet-e állami humor, hatalmi pozícióból való humorizálás?

[1:16:37] Litkai Gergely, mint a Comedy Central (Viacom) projektmenedzsere. A humor határai Oroszországban.

[1:20:26] Timothy Snyder könyve, A szabadság felszámolása, Iván iljin és az orosz propaganda know-how Magyarországon.

[1:33:03] A nigériai spamlevél logikája az örökkévalóság politikájában.

[1:35:11] Képes-e a humor ezen az őrületen kívül maradni?

[1:36:24] Tabuk a humorban, a Charlie Hebdo karikatúráinak megítélése.

[1:45:01] Van-e a Dumaszínházban betartandó etikai kódex? Politikai korrektség, biztonságos terek.

[1:53:40] A Dumaszínház és törtéenete. A stand-up comedy műfaja Magyarországon, tehetségkutatás és tehetséggondozás a Dumaszínházban.

[2:01:57] Nagyon más a román vagy szerb humor, mint a magyar? A stand-up mint műfaj sajátosságai, a kabaré hagyományaitól való eltérése.

[2:14:18] Litkai gergely jogászi végzettsége, avagy hogyan lett humorista? Fiatalkori sikerei a humor világában és Karinthy-gyűrűje.

[2:23:38] Milyen országban szeretne élni Litkai Gergely?

[2:28:27] A Miért buknak el nemzetek című könyv és tanulságai.

[2:38:38] Miért a VIII. kerületben él Litkai Gergely, miközben megtehetné, hogy tehetősebb környékre költözik?

Máté Gábor életútjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutott, ahonnan a kiutat a nyugati világ talán egyik legreménytelenebb helyén találta meg: a középosztály háziorvosából a hajléktalanoknak és drogosoknak menedéket nyújtó „Portland Hotel” doktora lett, a kanadai Vancouverben.  

És így a különféle függőségek kezelése később szakterületévé vált.

Tapasztalatairól, meglátásairól és egyben saját belső útjáról négy sikerkönyvet is írt, amelyek nem csak angol nyelvterületen lettek bestsellerek: munkáit mára több mint huszonöt nyelvre fordították le, így magyarra is.

Ebben az epizódban tehát Máté Gáborral beszélgetek gyerekkori traumákról, stresszről, függőségről és fájdalomról, pokolról és az onnan való szabadulás lehetőségéről.

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/045-mate-gabor-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

ezek a részek is érdekelhetnek még:

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.

[0:05:33] Milyen negyed Vancouverben a Downtown Eastside? Miért nevezi Máté Gábor Dante poklának? Mit keresett, kikkel foglalkozott ott?

[0:13:09] Függőség a „polgári” világban: beszélhetünk-e addikciós járványról? Voltaképpen mi az a függőség?

[0:16:44] Honnan a bennünk lévő fájdalom, amit függőséggel enyhítünk? Máté Gábor és édesanyja a gettóban a háborús Budapesten.

[0:22:15] A szülők stresszének hatása a gyerekekre.

[0:25:19] Akut stressz és krónikus stressz: az érzelmek miatt kialakuló, de nem tudatosított stressz.

[0:28:45] A stressz, fájdalom és addikció összefüggései.

[0:33:35] Halálos betegek a palliatív osztályon: milyen mulasztásukat sajnálták a legjobban életük végén? Az igazi valónktól való „elkapcsolódás” következményei.

[0:41:45] A szenvedéseink egyben útjelző táblák? Eligazítanak, és tanulhatunk belőlük?

[0:46:48] A stressz és az érzelmek szerepe bizonyos betegségek kialakulásában.

[0:53:09] Máté Gábor disszidálásának és orvosi pályájának története, a hivatásválasztás mozgatórugói.

[0:56:55] Lehetséges a visszakapcsolódás valódi magunkhoz? A pokoljárás szükségessége.

[1:02:00] A trauma bölcsessége című film. Milyen bölcsesség van a traumában?

[1:05:45] Aki most indul el a fájdalmainak megismerése, azonosítása útján, hogy kezdjen ehhez neki?