Az élet meg minden

Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.

Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.

Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)

Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről.

Morcsányi Géza

[00:04:56]

Hogyan került Morcsányi Géza a Palmüra című filmbe? Miről szól a film, hol forgatták? Tradíció, apa-lánya kapcsolat, iszlám, béke és háború Dagesztánban.

[00:20:10]

Mennyire van jelen a szíriai háború orosz beavatkozás) a kortárs orosz kortárs kultúrában? Morcsányi Géza kapcsolata az orosz kultúrával, első találkozása vele, diákkori moszkvai ösztöndíja, ennek erős hatása.

[00:25:46]

Az elnyomás és a kiszolgáltatottság hatása a Szovjetunióban: az egymásra utalt emberek erősebb összetartása, szolidaritása és az olvasás kultusza.

[00:28:42]

Morcsányi Géza Moszkvából való visszatérése után, orosz nyelvtanulás, újságírói próbálkozások. Színházi pályájának kezdetei.

[00:31:39]

Barátsága Ljumila Ulickajával és a most megjelent A lélek testéről című novelláskötet. A könyv kapcsolata Enyedi Ildikó filmjével.

[00:38:29]

Orosz irodalom és lélek. Morcsányi Géza óvatossága a transzcendenciával kapcsolatban. „Filozofálás” a Csehov-darabokban. A csoda lehetősége.

[00:46:15]

Morcsányi Géza és a sors. „Lesz, ahogy lesz” kontra eltervezett élet.

[00:49:11]

Morcsányi Géza, az elsőgenerációs értelmiségi. Mennyire érezte ennek hátrányát?

[00:52:47]

A szépirodalom szerepének változása, az önismeret forrásaként háttérbe szorulása. A „nonfiction” előretörése. Élményeink, mindennapjaink globalizációja. Ennek hatása a kultúra „eladhatóságára“.

[00:58:38]

Az értelmiség szerepének megváltozása az utóbbi két évtizedben. A „társadalmi megbízás” megszűnése. A nyilvánosság demokratizálódása, és ennek manipulálása a „technikai értelmiség” által.

[01:05:03]

A kiszolgáltatottság kérdésköre, Valló Péter Osztrovszkij-rendezése. Az SZFE-ügy.

[01:17:20]

Morcsányi Géza a Magvető Kiadónál. Kezdeti nehézségek és siker. Hogyan kell a nagy írókat menedzselni? Mennyire volt a „liberális” elit kiadója a Magvető?

[01:34:10]

Kertész Imre „menedzselése” – egészen a Nobel-díjig. Morcsányi Géza, Schmidt Mária és a Kertész Imre intézet- Kertész Imre és a hivatalos kultúrpolitika.

[01:48:06]

Nyugdíjba vonulás, ennek okai, új szerepben a Líránál. A Mathias Corvinus Collegium tulajdonszerzése a Líra fő versenytársában, a Libriben. A NER és a könyvkiadás. Miért születik csak ritkán nagy művészet „irányított kultúra” esetén?

[01:56:30]

A Testről és lélekről című film. Mennyire azonos Morcsányi Géza a filmbéli Endrével, figyeli-e saját álmait.

[02:01:21]

Miért nem tartja magát színésznek Morcsányi Géza? Miért hárítja ezt a sikert? A transzcendens, illetve az ettől való távolságtartás életében.

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.

Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.

De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.

Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.

Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.

(Az epizód időrendiségét követve)

Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik

Említett filmek, filmesek még

Említett intézmények, kiállítások

A 2010-es Űrhódító című kiállítás

A szegedi

Informatika történeti kiállítás

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

MTA Kibernetikai Kutatócsoport

HomeBrew Computer Club

Az egykori Bölcsészettudományi informatika program

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Novotrade

Elhangzott nevek

Említett kiadványok

Említett eszközök, gépek

Filmek, könyvek, cikkek, művészek, fogalmak

Robotika

Ebben a blokkban említett alkotók

[00:04:59]

A hetvenes évek olasz horrorfilmjei, legnagyobb nevei és a „posztmodern gesztus” abban, ha valaki ezeket kedveli, gyűjti, felhasználja. Egy sajátos olasz filmes műfaj: a giallo.

[00:11:34]

A zombifilmek és Romero alkotásai. Képes Gábor és az olasz, érzelmes canzonék, tánczene. Szorongása és a horrorfilm, ami gyógyír erre.

[00:14:36]

A hetvenes években kezdődött otthoni számítógépes forradalom. Megjelenítése a magyar muzeológiai szférában: az Űrhódító című kiállítás, a szegedi informatikai múzeum, az Informatikatörténeti Adattár.

[00:17:20]

A játék, a játékosság, mint „kapudrog” és katalizátor a számítástechnikai forradalomhoz, fejlesztésekhez. A játék megjelenése a korai számítógépeknél. Minivac kibernetikai építőkészlet, és magyar megfelelője, a Mikromat. Kovács Mihály piarista szerzetes munkássága.

[00:25:00]

Kovács Győző és az első magyar számítógép, az M-3. Az első számítógépek építői. A magyar számítástechnikai ismeretterjesztés hőskora. Számítógép és játék. A mérnökök játékossága.

[00:36:06]

A fordulat: az otthoni személyi számítógép. A gép megjelenésének előzményei, feltételei. „A farkas, a kecske, a káposzta és a gazda” játék. A Holdraszállás játék. A videojáték konzol megjelenése. A tévétenisz. A házi számítógép megjelenése. Az elején: ellenkultúra. A Homebrew Computer Club, a kódolás szabadságélménye, a Szilícium-völgyi startup-kultúra.

[00:52:01]

Miért szórakoztatóbbak olykor a korai játékok? Absztrakció és nosztalgia. Képes Gábor Atari 2600-as gépe, gyűjtőszenvedélye.

[00:58:38]

Szorongás, verseny, ökológiai válság, túlfogyasztás, ijesztő társadalmi jelenségek. A technológia, a robotizáció és informatika, mint lehetséges gyógyír ezekre a bajokra.

[01:02:25]

A számítástechnikai forradalom Magyarországon a 70-es, 80-as években. Jánosi Marcell floppyja és Simonyi Endre személyi számítógépe. A magyar HCC klub. A magyar gyártók és az iskolai számítógépbeszerzési program, a nyugati gépek felülkerekedése a 80-as években.

[01:12:54]

A magyar játékipar, mint kivezető út. Játékfejlesztés, játékforgalmazás, kalózkodás, a gamer és demo szubkultúra.

[01:20:19]

A számítógépes játékipar fősodorrá válása a szórakoztatóiparban. Hollywood lekörözése. E-sport, gamer életforma, addikció.

[01:28:09]

Robotizáció és garantált alapjövedelem: emberek, akik elveszhetnek az otthoni játékban, virtuális valóságban.

[01:30:38]

A munkahely és a párkeresés eljátékosítása, a játékok teljesítményösztönző trükkjeinek átemelése más területekre. Játék és verseny.

[01:36:04]

A home office: technikai feltételeinek megteremtése, a munkaidő nonstoppá válása. Home office járvány idején. Az otthoni munka mint luxus és az egyenlőtlenségek felerősödése.

[01:41:09]

Képes Gábor, a bölcsész muzeológus és informatikatörténész kockák és mérnökök között.

[01:51:38]

A nő-férfi arány, illetve aránytalanság az informatikában.

[01:53:42]

Versek a pandémiáról: Képes Gábor és Baranyi Ferenc verse. A megszűnő érintések járvány idején, ennek következményei.

[02:04:54]

Képes Gábor, a helytörténész: Víziváros és a Tabán. A civil szféra jelentősége életében.

[02:13:26]

Utópiák, disztópiák, science-fiction.

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.

Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.

Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.

2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.

Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.

• #007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország

Lányi András

[00:05:07]

Lányi András a szamizdat sajtóban. A Lehrstück Mária álnév eredete. Döntése a rendszerváltás évében, hogy nem filmrendezőként folytatja pályafutását.

[00:07:55]

Lányi András filmjei és a 48-as szabadságharc. A történelmi érdeklődés, ennek fontossága az ország megismerésében. A Kőszívű ember fiai, mint egykori kedvenc könyv. A szépirodalom olvasásának fontossága és a „nem olvasó nemzedék” nagy hibája, a hosszú szövegek olvasásának fontossága.

[00:13:19]

A Beszélő és a korabeli szamizdat sajtó működése, terjesztése a diktatúra idején. A stencilgép, mint sokszorosító eszköz.

[00:17:28]

Ügynökök, beépített emberek: miért nem kíváncsi Lányi András a megfigyelési dossziéjára?

[00:19:08]

Lányi András és a Fekete Doboz. A Fidesz születésének dokumentálása – mi látszott már akkor Orbán Viktoron? Törésvonalak a Fideszen belül, a rendszerváltó pártok mint baráti körök és nem ideológiailag meghatározott közösségek.

[00:23:26]

Baloldaliság és jobboldaliság Magyarországon, ennek családi meghatározottságai. Olykor legitim narratívák, hősi halottak a front mindkét oldalán. Lányi András édesapjának története, hosszú vizsgálati fogsága a honvédtisztek koncepciós perében, félreállítása.

[00:32:51]

Lányi András 56-os élményei gyerekként, ezek meghatározó szerepe későbbi világnézetének, politikai meggyőződésének alakulásában.

[00:35:17]

A hiteles jobb- és baloldali pártok hiánya a mai Magyarországon. A harmadik utas gondolatok népszerűsége Magyarországon. Lányi András zöld meggyőződésének eredete. A Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás, a Duna Kör és a későbbi Duna Charta. Bős-Nagymaros utóélete, vízügyes kritikák, válasz ezekre. Egyéb gátépítések és megakadályozásuk (pl. Római-part, Hajógyári sziget).

[00:48:05]

A Fidesz Akadémia története és megszűnése a rendszerváltás után. Lányi András akadémiai és politikusi pályája. A Védegylet és az Élőlánc Magyarországért és az LMP története. Sólyom László jelölése a köztársasági elnöki posztra. Konfliktusa majd kibékülése Schiffer Andrással.

[00:55:27]

A pont, ahol Lányi Andrásnak elege lett a pártpolitikából: kopogtatócédula-gyűjtés és főpolgármester-jelöltség. A humánökológia mesterszak alapítása az ELTÉ-n.

[00:58:33]

Magyarország lakóinak feudális beidegződései, ennek történelmi okai és az egypártrendszer és a feudalizmus jelenlegi restaurációja Magyarországon. A „nemzeti tőkésosztály” mítosza és hazugsága.

[01:04:45]

Kapitalizmus és globális kapitalizmus. A civil társadalom, a verseny és az állam szerepe egy demokráciában, a három szereplő egyensúlyának folyamatos sérülése.

[01:08:04]

Orbán Viktor „szabadságharca” a globális kapitalizmus ellen, ennek hazugsága.

[01:09:52]

A kínai modell, mint kihívás a demokráciák számára: gazdasági prosperitás szabadságjogok nélkül. Kiszállhat-e Európa abból a globális versenyből, amiben a despotikus rendszerekkel szemben alul fog maradni? A globális „technológiai rezsimek” elmozdulása a versenytől a tervgazdaság felé.

[01:17:10]

Lehet-e változást kikényszeríteni az egyéni életmódváltással? Elindíthat-e ez politikai változásokat? A nagy birodalmak végnapjai és a helyi kezdeményezések oázisai.

[01:23:56]

A kevesek által elindított nagy változások dinamikája. Ennek példái a magyar történelemben.

[01:26:15]

Lehetőséget ad-e a helyes irány megtalálásához a járványhelyzet miatti sokk? Környezetvédelem helyett embervédelem: a teljesebb élet felé törekvés fontossága.

[01:30:03]

Lányi András a Bevezetés az ökofilozófiába című könyve.

[01:31:37]

Életmódváltás kontra technológiaváltás: mi a hatékonyabb a környezeti katasztrófák megelőzése szempontjából?

[01:33:00]

A koronavírus-helyzet elmagányosító hatása. Az elmagányosodás, mint negatív társadalmi jelenségek forrása, agresszív politikai mozgalmak üzemanyaga. Az identitáspolitika zsákutcája. Az ökológiai gondolkodás antropológiai alapjai: a másik ember, a vele való kapcsolat fontossága.

[01:38:40]

Lehetséges-e ilyen alapokon változás egy olyan országban, ahol a hősök magukra maradnak? Magyar történelmi tapasztalatok arra nézve, hogy még ebben az esetben is érdemes ezt megpróbálni.

Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.

Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?

Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán.

Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és tanított ugyanitt magyar nyelvet is.

Felkai Piroska

• Örkény István:

Egyperces novellák

; ezen belül az adásban említettek:

Az epizódban sokszor elhangzik a „gyászmunka” kifejezés. Az alábbiakban két összefoglaló cikk arról, mi is ez pontosan, és melyek a fázisai:

Hallgatnál még olyan nőket, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akkor neked ajánlom ezeket a korábbi epizódokat:

[00:05:44]

Hogyan nem fordította le Piroska az Egypercesekből a Budapest című novellát, miért nem értik a portugálok Varsányinét?

[00:09:26]

Hogyan került Felkai Piroska Portugáliában, miért él ott? Egy szerelem története: megismerkedése későbbi férjével. Kiköltözés, házasság, gyerekek.

[00:14:04]

Férjének váratlanul kiderülő betegsége Piroska második terhessége idején. Édesanyja elvesztése, az utolsó hónapok Joãóval. Az elköszönés fontossága a „gyászmunkában”. Az utolsó hetek története.

[00:29:05]

A gyász időszaka, a veszteség feldolgozása, átbeszélése. A külső segítség szükségessége az első időszak után. Egyedül a gyerekekkel, az apakép felépítése, a nekik adott segítség. A katarzis fontossága. Az önsajnálat problémája.

[00:46:46]

Nyitottság és zártság Portugáliában. Az attitűd generációs jellege, a hosszú diktatúra hatása ebben.

[00:49:53]

Ki volt Salazar, hogyan került hatalomra és mi volt az „Új állam” lényege? Forradalom, köztársasági időszak, zűrzavar, karonai puccs. Salazar, a pénzügyi varázsló.

[00:58:36]

Salazar lavírozása és semlegessége, Hitlertől való félelme, Portugália stratégiai szövetsége Nagy-Britanniával, az ibériai semlegességi paktum. Az állam szövetsége a katolikus egyházzal. Salazar hosszú regnálása.

[01:06:09]

A portugál gyarmatbirodalom válságának kezdete. A Santa Maria eltérítése. A gyarmati háborúk és ennek generációs traumája. A gyarmatokról visszatérő telepesek: a retornados.

[01:16:09]

Foci és politika, a Ruth című portugál film Eusébióról. Magyar edzők portugál csapatoknál.

[01:19:08]

Felkai Piroska férjének szülei, családja és a portugál történelem. A családon belüli ideológiai ellentétek.

[01:24:40]

Portugália nemzeti egysége és összezárása bajok idején. (Szemben Spanyolországgal.) A spanyol-portugál viszony, Portugália periferiális jellege.

[01:33:34]

A tízmillió portugál és a több mint 200 milliós Brazília: nyelvi nyomás Portugálián. Az egységesítés törekvései és az ezzel szembeni portugál ellenérzések. A portugál nyelvi körülményesség, formalitások szemben az egyszerűsítő brazíliai portugállal. Az afrikai jövevényszavak, és ezek használatának generációs jellege.

[01:42:35]

Bevándorlók és kivándorlók Portugáliában.

[01:44:38]

Szabálykövetők-e a portugálok:? Hogyan fér ez össze a nép „déli” mentalitásával. A portugál melankólia, elvágyódás, a „saudade” és a fado.

[01:49:26]

António Lobo Antunes és José Saramago történelemkritikája, a portugál történelem átértékelése regényeikben. Csend a nagypolgári családokban.

[02:01:57]

Fordítás magyarról portugálra, a fordítás elméleti és gyakorlati problémái. Felkai Piroska, mint idegenvezető Portugáliában.

Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi.

Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője.

Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra.

Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is.

Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai startup: magánbefektetőkkel, kockázati tőkével, szabadjára engedett képzelettel és szerkesztőséggel.

Nagy reményekkel.

Aztán évek alatt valahogy mégis eljutott oda, ahol már semmi sem ugyanaz, mint rég: megérkezett az oligarchák és az őket is maga alá gyűrő központi akarat korába. Ahol nem lehet megvédeni azt, ami a tiéd, ha szemet vetettek rá.

Persze Uj Pétert lehetne kérdezni még sok minden másról – gasztronómiáról, borászatról, horgászatról és mondjuk a töltőtollak világáról – ám attól tartok, hogy ezekről a témákról ebben az interjúban most nem lesz szó.

Hiszen elsősorban a magyar sajtóról, az Index történetéről, a magyar társadalomról, függetlenségről és kiszolgáltatottságról, álmokról és árulásokról beszélgetünk.

Megjegyzés. Az élet, meg minden podcast nem hírműsor, egy-egy felvétel (már csak a beszélgetések hosszából adódó időigényes utómunkálatok miatt is) nem tud a legfrissebb eseményekre reagálni. Ez nem is célja. Az Uj Péterrel készült beszélgetést augusztus első felében rögzítettük.

Alvin Toffler

:

[00:05:50]

Miért pont a Népszabadságnál kezdett újságot írni Uj Péter? Katonáskodás Lentiben a rendszerváltás közben. Az otthagyott egyetem. A Népszabadság újságíró-iskolája.

[00:11:04]

Uj Péter Szerda című rovata a lapnál. A „nyelvzsonglőrködés” eredete, a posztmodern irodalom hatása.

[00:16:25]

Mennyire volt pártatlan és független a Népszabadság? Mi a különbség a pártatlanság és a függetlenség között? A két fogalom szándékos összekeverése.

[00:21:39]

Az egy csapás ide,egy csapás oda,„az igazság középen van” hamissága, a hamis objektivitás mítosza. A rendszer meghekkelése és a párhuzamos narratívák „benyomásának” gyakorlata a politika részéről.

[00:24:53]

Az internetről eltűnő archív szövegek problémája. Kőtábla kontra Word-fájl. Uj Péter cikke a 444-en Najmányi Lászlóról.

[00:29:25]

Az Index alapítása, az alapítók között: Uj Péter és Gerényi Gábor. „GG” felbukkanása az Index körül 2020-ban. „Fedőtörténetek”, amelyek mögé elbújhat a kormányzat a sajtó feletti kontroll megszerzésénél. Bodolai László és Vaszily Miklós a 2020-as történetben, Uj Péter korábbi baráti kapcsolata velük. A történtek társadalom-lélektana.

[00:40:07]

Az index kezdetei. Kockázati befektetők, dotkom buborék, őrült növekedés: amikor az alapítóknak még volt részesedése a cégben. Menekülés a politikai sajtóból az online médiába.

[00:42:53]

A régi Index éthoszának továbbélése a később érkezőknél és a most távozó újságíróknál, akiknek gesztusát meg kellene becsülni, de mégis sokan próbálják bagatellizálni.

[00:44:57]

A politikai elitek megnövekedett képessége a tömeg manipulálására. A különféle lélektani jelenségek gerjesztése, hasznosítása szavazatszerzés céljából. Harari és Zimbardo hatása Orbán Viktorra. Alvin Toffler futurológiai munkái és a „jövősokk”. A hatalomvágy és a hatalmi ambíciók, mint amelyek meghatározóak a gazdasági folyamatokban is. A politikai folyamatok privatizációja és a populizmus, mint erre adott válasz.

[00:53:10]

Jövősokk: a lemaradásérzés,a feleslegességérzés, az „eldobható emberek” és a populizmus, Trumpizmus. Lannert Judit tanulmánya a magyarok oktatáshoz való viszonyához: emberek, akik saját múltjukat képzelik el gyerekeik jövőjeként. Az elitellenes elit koncepciója Orbán Viktornál és Donald Trumpnál.

[00:57:50]

A magyar 888 megjelenése, mint ebbe illeszthető jelenség. A kormányzati „trollkodás”. A „Soros-vonat” és Nicolae Ceaușescu. Az új nemzeti alaptanterv illeszkedése mindebbe.

[01:01:04]

Az újabb és újabb, egymással olykor ellentétes narratívák nagyon gyors cserélgetése, a szándékos információs túlterhelés, zajkeltés mint kormányzati szándék.

[01:02:03]

Az Index és a dotkom-buborék kipukkanása: a kezdeti kockázati befektetők az indexnél és későbbi tőzsdei veszteségeik, az első korszak vége, a csődbe került kiadó értékesítése a Wallisnak. Az Origo által támasztott verseny.

[01:06:56]

A Wallis, mint Index-tulajdonos. Kóka János és Bajnai Gordon az Index közelében. A szerkesztőség függetlensége ezalatt az idő alatt. Az Index Werber-tréning ügye.

[01:14:25]

Az Index értékesítése a „strómanoló” Nobilis Kristófnak. Spéder Zoltán, a valódi tulajdonos. Az eltérő „vállalati kultúra”, kultúrsokk.

[01:19:09]

A konfliktusos időszak: 2009–2011. Spéder Zoltán előélete, karrierje, ami részben oka lehetett a feszült viszonynak. A Spéder Zoltánon felépülő politikai nyomás, mint a feszültség másik oka. Spéder Zoltán banképítési ambíciói – az FHB és a 2008-as ingatlanpiaci válság, Spéder sebezhetősége ezt követően.

[01:26:44]

Beleszólás a szerkesztőségi munkába, telefonok a főszerkesztőnek,„belenyúlások”, konfliktusok. Vaszily Miklós 2009-es jóslata arról, hogy Spéder nem fogja tudni tartani az Indexet. Az egyre növekvő feszültség és Uj Péter távozása az Indextől. A politikai cenzúra természete és bizonyíthatatlansága.

[01:33:27]

Az Index Uj Péter távozása után, Spéder Zoltán taktikussága. A 444, mint „mentőcsónak projekt”. Uj Péter véleménye arról, hogy volt-e politikai nyomás az Indexen távozása után. A 444 alapításának viszontagságai, politikai nyomásgyakorlás az üzleti partnerekre. Az Index, amit Uj Péter még a mai napig a sajátjának érez.

[01:39:56]

Az Index átkerülése Simicska Lajoshoz, majd „kapitulálása” után NER-közeli irányítás alá. Az alapítvány és az Indamédia, a bonyolult struktúra lehetséges célja. Bodolai László szerepe ebben. A konfliktus eszkalációja a szerkesztőség és a kiadó között, az újságírók távozása.

[01:54:21]

Nem sikertörténet az, hogy az Index az alapító nélkül is tudott és jól tudott működni?

[01:56:36]

A Totalcar és Winkler Róbert videója arról, hogy marad a „csicskamédiánál”. Egy híres mondat a Megáll az időből, ami rezonál erre. Ha ennyire nem jó itt, miért nem távozott még külföldre Uj Péter?

[02:00:41]

Uj Péter anyagi nehézségei az Indextől való távozás után, „luxusvillájának” története. Honnan lett pénz a 444 elindításához? A tervezett üzleti modell és az üzleti terv. A megváltozott magyar politikai és piaci viszonyok, az „extrakockázat”, az üzletfelek megfélemlítése.

[02:07:09]

Mennyiben tekinthető „Soros-médiának” a 444? A hitelből induló 444 és az MDIF későbbi szerepvállalása a 444 kiadójában. Befolyásolja-e a 444 szerkesztőit Soros-témában az a tény, hogy az MDIF egyik finanszírozója az Open Society Foundations?

[02:16:54]

A 444 anyagi problémái, a hirdetési piac beszűkülése,a Google-Facebook-jelenség és a politikai nyomás, valamint a koronavírus-válság együttes hatása. Az olvasói finanszírozásra való átállás szükségessége. Ennek megvalósítása várhatóan 2020 őszén. A fizetős modell dilemmája akkor, amikor a kormányzat eleve a független nyilvánosság terének szűkítésén dolgozik.

[02:22:16]

A kettős médiafinanszírozás létrejötte Magyarországon: adófizetői pénzek a kormánypárti médiának, olvasói támogatás a tőle független sajtónak. Ennek igazságtalansága, káros következményei. A még szabad média egymással folytatott gyilkos versenye az olvasói pénzekért.

[02:26:26]

Ki akarja vagy ki tudja-e használni a 444 az Index megrendülését („bedőlését”)? Jó-e neki egyáltalán ez a fejlemény? Van-e esély létrehozni egy „új” indexet olvasói támogatásokból?

[02:30:16]

A putyini modell megvalósulása a magyar sajtóviszonyokban.

[02:32:01]

Az Index története, mint a magyar kapitalizmusról vagy rendszerváltásról szőtt álmok összedőlésének története. Az oligarchákkal és az állammal szembeni egyre nagyobb kiszolgáltatottság.

[02:34:47]

Amikor fordul a kocka, és az új információs technológiák már nem a nyilvánosságot, hanem az autoriter rezsimeket segítik. A liberális demokrácia esélyei eközben.

[02:39:34]

Bizonyítani akart Uj Péter a 444-gyel? Hogy még egyszer meg tudja csinálni az Indexet?

Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.

Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?

No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.

(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)

Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története.

A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is.

2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője.

Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.

Az epizódban említett, taglalt könyvei:

A turanizmus kapcsán említett művek

Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva.

Trianon kapcsán említett művek

Ha érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is:

„Trianon-legendák” és cáfolatuk

Orientalisták, nyelvészek és más tudósok

Politikusok, jogászok

Költők, írók, művészek, építészek, újságírók

[00:06:53]

Mi a turanizmus? Mit takar, honnan jött a szó, és ki volt a turanizmus atyjaként tisztelt Zempléni Árpád? Mik azok a turáni népek? Max Müller nyelvész elmélete.

[00:12:03]

Magyar imperializmus és turanizmus. Küldetés a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten. Tőkések, politikusok és tudósok a Turáni Társaságban. Trianon mint törés: a frusztráció ideológiája.

[00:14:02]

A turán szó eredete a perzsa mitológiában. A turáni átok.

[00:16:52]

Paikert Alajos, a Turáni Társaság egyik alapítója és ügyvezető igazgatója és a líbiai magyar alkirályság ötlete. Hagyatéka a Vajdahunyad várában. Mint hiányzó láncszem a sumér-magyar néprokonítás történetében.

[00:23:59]

A Turáni Társaság befolyása: miniszterelnökök és miniszterek soraiban, hatása a magyar politikára.

[00:26:17]

A magyar imperializmus korabeli céljai és realitása a századfordulón. Magyar ösztöndíjprogram, a Monarchia szerepe az albán „nemzetépítésben”.

[00:29:20]

Korabeli „fenegyerekek” a turanisták között. Nopcsa Ferenc és Thallóczy Lajos. A konstantinápolyi magyar intézet és híres ösztöndíjasa, Kós Károly. A turanizmus, mint az ősi és eredeti keresése.

[00:32:52]

A magyar keletkutatás és a Turáni Társaság kapcsolata. Vámbéry Ármin, mint tiszteletbeli elnök. Goldziher Ignác, Kégl Sándor. Foyltonosságok magyar keletkutatásban napjainkig.

[00:36:48]

A turáni mozgalom és a baljós előérzetek: az egyedül vagyunk alapélménye, a nemzethalál képzete és a „herderi jóslat”. A magyarok elleni árja és a szláv „összeesküvés” képzete. Zempléni Árpád próféciája Trianon előtt. A magyarság „PR-problémája”, gyülekező viharfelhők. A fele részben nemzetiségek által lakott ország.

[00:42:21]

1918 tavasza, amikor majdnem mindenki azt hitte, hogy az Osztárk-Magyar monarchia megnyerte a háborút. A hirtelen zuhanás 1918 nyarától és a birodalom gyors felbomlása, a Szent István csatahajó elsüllyesztése. Összeomlás a nyugati hadszíntéren: osztrák-magyar alakulatok Verdunnél. Szálasi Ferenc a nyugati hadszíntéren.

[00:46:40]

Zempléni Árpád budapesti temetése 1919-ben. Román, csehszlovák és szerb megszállás. Magyarország megszűnésének felrémlő lehetősége.

[00:48:30]

Spanyolnátha, fosztogatás és menekültáradat: mindennapok Magyarországon az összeomlás után. Az első menekültek a vasutasok.

[00:54:46]

A Monarchia feldarabolásának elhatározása az Antant részéről. Félelem a majdnem megvalósuló német hegemóniától. Lett volna lehetősége Magyarországnak kedvezőbb békefeltételekre?

[01:01:17]

Miért sikerült a törököknek a területvédelem, és miért nem sikerülhetett a magyaroknak?

[01:02:42]

Nyugatellenesség a turanista mozgalomban Trianon után. A reformkor óta tartó modernizációs elképzelés csődje.

[01:06:26]

Van olyan, hogy nemzetkarakterológia? Miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól a magyarok és a franciák? A republikánus ethosz Franciaországban.

[01:08:56]

A Turáni Társaság átalakulása, jelentőségének csökkenése Trianon után.

[01:12:52]

A finnugor rokonság, amely a két háború között hangysúlyosan része a turáni gondolatnak. A finnugor néprokonság a közoktatásban és a közéletben, politikában.

[01:14:39]

A Magyarországi Turán Szövetség, amelybe a radikálisabb, extremistább turanisták tömörülnek. Az István, a király rockopera turanista előzményei, Szörényi Gyula, a radikális turáni körök tagja.

[01:18:54]

A turanista hálózatok a II. Világháború után. Emigráció és a hazai turanizmus nemhivatalos újraszerveződése Magyarországon a kommunizmus évei alatt. Kapcsolata a teozófiával és magyarországi buddhizmussal.

[01:22:02]

A turanizmus ma: Kurultáj és lovasíjászat, a Magyar Turán Alapítvány.

[01:23:11]

Turanizmus és antiszemitizmus. Cholnoky Jenő tevékenysége.

[01:26:43]

A turanizmus és a magyar diplomácia. A testvérnépek reakciói. A finnek dilemmája a török („altáji”) rokonsággal. Magyar légió Finnországban az 1939-es finn-szovjet háború során. Magyar geopolitikai illúziók a Kelettel kapcsolatban.

[01:33:50]

Turanizmus és a Fidesz-kormány keleti nyitás programja 2010 után.

[01:34:45]

Turisztika és nemzetépítés: a természetjárás, mint hazafias kötelesség és az elveszett területek pótlása. A Kék-túra története.

[01:39:10]

A Trianon 100 kutatócsoport és munkája, eredményei.

[01:41:22]

A Youtube-on terjedő konteók, összeesküvés és a történész felvilágosító munkájának esélyei. A józanok igénye a tájékozódásra. A mítoszirtó történészi munka vég nélkülisége.

[01:45:30]

Szakács Árpád, a Fidesz kultúrharcosának támadása a Magyar Nemzetben. A Romsics Ignác mellett kiálló történészek, akik között ott volt Ablonczy Balázs is. Romsics, az iskolaépítő.

[01:48:12]

Ablonczy Balázs középiskolai és egyetemi tanulmányai A gyerekkori találkozás a határon túli színházakkal édesapja munkája révén. Az írói véna és a könyveinek írói technikája.

[01:51:50]

Ablonczy Balázs viszonya a francia kultúrához, a francia nyelvhez. A nehezen jól beszélhető francia.

[01:54: 41]

Hogyan viszonyulnak a franciák ma Trianonhoz? A francia identitás és az I. világháború kultusza Franciaországban.

[01:56:08]

Trianon, mint magyar identitás. Lehet-e ebből számunkra egyszer történelem?

[02:00:00]

Mennyire alakíthatja a fiatalabb generációk szemléletét az új magyar turanizmus? Vagy erősebb az elmúlt évszázadok nyugat-központú modernizációja?

[02:04:02]

Ablonczy Balázs, mint a Párizsi Magyar Intézet vezetője. Pénztelenség és egyéb viszontagságok.

[02:11:46]

Franciaország, amelynek sikerült az, ami a magyaroknak nem: nemzetállamot építeni történelmi határai megőrzésével. A magyar lemaradás és az asszimiláció feltételeinek különbségei ehhez képest. Trianon és a magyar nemzetiségi politika.

[02:18:53]

Mennyire értjük Franciaországot? A laikus köztársaság ideája Franciaországban.

[02:21:10]

Létezik a turáni átok? A külföldi népekkel összevetve valóban széthúzó nép a magyar?

Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin.

Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek.

Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken.

Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek van, és amelyeknek nincs happy endje.

(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)

Az 1981-ben született Hajdú D. András azok közé a fotóriporterek közé tartozik, akik akár éveken át is dolgoznak egy-egy nagyobb sorozaton. Így volt ez annak az anyagnak az esetében is, amellyel András a romániai Nagybánya romagettóját mutatja be: a telepet a várostól elválasztó fal történetének immár nyolcadik éve krónikása. És amely sorozat az idén a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa lett.

Ez a fajta alaposság persze nem csak a nagybányai riportjára igaz: hatodik éve követi fényképezőgépével a Kongóban tevékenykedő magyar szemorvos, Hardi Richárd misszióját, aki Afrika szívében gyógyítja a szürkehályogos betegeket.

Hajdú D. András Munkáit az elmúlt tizenöt évben számos rangos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el.

Cataracta (Kongói anyag); és egy cikk Hardi Richárdról a katolikus Magyar Kurírban

A fal, amit kerítésnek hívunk (Nagybányai anyag)

Szofi élete

A postás, aki a cigánysorra kérte magát

Jó lépés (Száraz Sándor sakkfőtitkár – a megszűnt Abcúg oldalán. Mivel a https-tanúsítvány már nem működik, a Google „nem biztonságosnak” minősíti a kapcsolatot, az oldal ettől függetlenül megtekinthető.)

Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai (Viki és Gina története)

Nyíregyháza-Zürich Expressz (multimédiás film, benne Hajdú D. András képeivel)

A középosztály szabad, nem a rendszer rabszolgája

A West Balkán tragédia

Falopás, napszám, véletlen szerencse – Provident-hitelesek egy napja

Ha érdekel a fotózás, a képek világa, ezek az epizódok is be fognak jönni:

[00:05:01]

Hajdú D. András nagydíja a Magyar Sajtófotó Pályázaton. A nagybányai romatelepről szóló sorozat, amely nagydíjas lett ás a kongói anyag, amiről András titkon remélte, hogy nyerni fog. Mi ez a kongói történet, ami már évek óta készül? Hardi Richárd, a magyar szemorvos.

[00:08:26]

A Kongói Demokratikus Köztársaság földrajzi elhelyezkedése, a volt Belga Kongó és szomszédja a Kongói Köztársaság (volt Francia Kongó). Az ország elképesztő méretei, az infrastruktúra erős hiányosságai. Mbuji-Mayi, Hardi Richárd missziójának központja. A repülés nehézségei, bizonyos belföldi repülőjáratok egzotikus jellege.

[00:13:15]

Az országban tapasztalható korrupció, ami nagyon megnehezíti a logisztikát, még az utazást. ( komp, amiből a folyón fogy ki az üzemanyag.)

[00:14:43]

Miről szól ez a magyar szemészeti misszió Kongóban, és ki ez a Hardi Richárd? Hogyan működik a mozgó ellátás, amikor két Magyarországnyi területen csak egyetlen szemorvos van? Az ellátás nehézségei az óriási távolságok és az utak hiánya miatt. Az ember, aki heteket vándorolt, majd egy évet várt az orvosra.

[00:21:15]

A szürkehályog és a negyedórás orvosi beavatkozás, ami után évek óta vak emberek is újra látnak, a gyógyulás katarzisa. A gyógyítás munkája, amiben nem lehet lazsálni, szünetet tartani.

[00:25:50]

Térerő az esőerdőben: csupán pár év fejleménye, hogy már egyre inkább van mobilszolgáltatás a dzsungel belsejében is. Kalandok az úton: kidőlt fa, leszakadó híd.

[00:30:09]

A civilizáció teljes hiánya a belső területeken. Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének felidézése. A lepravadász, akinek az a foglalkozása, hogy leprásokat kutasson fel az őserdőben.

[00:34:39]

Háborúk, polgárháborúk a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Mennyire befolyásolják ezek a magyar szemorvos misszióját? Goma, a konfliktusok és az Ebola-járvány epicentruma, a “kongói világháború”.

[00:38:05]

A belga gyarmati múlt nyomai: brüsszeli kapcsolatok a helyi gyémántkereskedelemben. A fotósnak 40 dollárért megvételre kínált kavicsok, amiről azt állították, gyémánt. A háborúk oka: a föld mélyén fekvő ásványkincsek.

[00:40:58]

Mi változott a magyar misszióban öt év alatt? A pár év alatt felépített, európai színvonalú szemklinika. Amikor “merjünk nagyot álmodni” és a pókerarccal előadott blöff bejön. A magyar államtól a projektre kapott állami támogatás.

[00:44:12]

Korripció és szürreális történetek, veszélyesek helyzetek Kongóban.

[00:51:21]

Tanulható-e az, hogy egy fotós, aki kemény helyeken jár, felismerje a gyorsan kialakuló rossz helyzeteket? A “kritikus tömeg”, amikor kezd átláthatatlanná válni egy szituáció. “Elsétálni” a helyzetekből.

[00:55:20]

Miért nem lett Hajdú D. András háborús tudósító? Mi az a kockázat, ami neki “már nem éri meg”? Féltégla-dobálók Nagybányán, mesterlövészek a kijevi Majdanon. Mi a különbség?

[00:59:38]

James Nachtwey, a fotós, akinek munkássága inspirálta Hajdú D. Andrást. Ami fontos: képes-e változást indukálni egy-egy fotós anyag?

[01:04:23]

A fotós projekt, mint ami hozzájárulhatott legalább egy kicsit Hardi Richárd nagy vállalkozásának sikeréhez.

[01:05:40]

A szofi élete című fotósorozat, amiben egy cigány gyerek sorsát követi végig kamerájával Hajdú D. András már a kislány megszületése előttől fogva. Cigánysággal kapcsolatos fotóprojektjei és a munkái során feltáruló, a vártnál sokkal komplexebb összkép.

[01:12:19]

A válasz arra, miért reménykedett abban, hogy a kongói anyag lesz a befutó a sajtófotó díjon: történetek, amelyek sehogy sem mennek előre, ami rendkívül fárasztó tud lenni a fotós számára is. Amikor egy fotóanyag figyelemfelhívásra válik, hogy nagyon nagy gáz van, lépni kellene valamit.

[01:14:33]

A bódvalenkei Viki és Gina története az Abcúg portálon: példa arra, hogy miképpen ragadnak bele a kitörni vágyó fiatalok is abba a közegbe, amelybe beleszülettek. A Zürichbe “dolgozni járó” nyírségi prostituáltak története.

[01:20:21]

Lehet-e egy társadalomnak ereje, energiája arra, hogy megváltoztassa a rossz mintákat, rossz berögződéseket az ezeket ismétlő újabb generációknál?

[01:25:39]

Az Extrém helyzetek fotózásának morális dilemmája: nem használja-e fel/ki a fotós mások szenvedését saját céljaira? Nachtwey és “a vámpír kamerával”. Konkrét példa: a West Balkánban történt tragédia és a gyászolók fotózása.

[01:32:15]

Egy falopás története fotókon: a sorozat, amiből rendőrségi ügy lett. Hajdú D. András eltökéltsége, hogy megpróbáljon segíteni a képek miatt bajba került fotóriport-alanyainak.

[01:36:58]

Fotók és fotósok, amelyek rossz irányba változtattak a történelem menetén. A szomáliai amerikai fiaskó és az erről készült kép negatív hatása. A 2006-os tüntetésekről sajtófotók, ami alapján a rendőrség próbálta beazonosítani a tüntetőket.

[01:40:02]

Egy vidámabb történet: a magát cigánysorra kérő postás története. A fotósorozat, amely Picture of the Year díjat ért. Az emberek, “akik világítanak a sötétben”.

[01:44:42]

A lecsúszott sakkmester története. Sikerült vagy nem sikerült neki segíteni?

[01:47:50]

A magyar középosztály helyzetéről szóló fotósorozat. A középosztály lecsúszásának, zsugorodásának tünetei.

[01:50:50]

Mi készteti Hajdú D. Andrást arra, hogy nehéz helyzetekben lévőket fotózzon? Miért érdeklik ezek a sztorik, ha ez az érdeklődés számára is viszontagságos szituációkat eredményezhet? Miért éreznek késztetést a történet szereplői arra, hogy elmeséljék vagy megmutassák saját történetüket? A nehéz helyzetben lévő fotóalany, aki megpróbálja használni a médiát, ennek felismerése és kivédésének fontossága.

[01:57:04]

A díjnyertes nagybányai fotósorozat és dilemmái. Mi van azokkal, akik a fal másik oldalán élnek, tehát azok, akik nap mint nap elviselik a telep létezésének következményeit? Nem feledkezik-e meg róluk, nem mellőzi-e az ő nézőpontjukat a sajtó, amikor ezekről az esetekről tudósít?

[02:02:13]

A nagyobb anyagokon dolgozó fotóriporterek beszűkülő lehetőségei: megszűnő magazinok, online felületek, ennek következményei Hajdú D. András életében. A New Deal idején felálló FSA és az általa finanszírozott fotósok.

[02:06:27]

A fotós feladata ezeknek az emberi sorosoknak a dokumentálásával. Illetve ami nem feladata eközben.

[02:08:30]

Mi az, hogy a fotós fejében van egy kép? Hogy kell ezt érteni? A hosszan készülő munkák lényege és a sűrítés művészete, amivel szinte egyetlen képen egy egész sztorit el lehet mondani.

Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre?

Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is.

(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.)

Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, kritikus, műsorvezető, showman és legutóbb főpolgármester-jelölt is.Pályáját nem csak azzal lehet leírni, hogy mi mindent írt, milyen műsorokat készített, mit alkotott és mit tett le az asztalra az elmúlt két évtizedben, hanem azzal is, hogy ezalatt hány laptól, rádiótól, tévétől küldték el.

Egyebek mellett az Echo TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Rádió Café, a Pont FM és az MTV is szerepel ezen a listán, így nem véletlen, hogy Puzsér Róbert az elmúlt években arra törekedett, hogy létrehozza saját, egyszemélyes médiáját

Ahonnan senki sem rúghatja ki őt.

Ma már Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját annyian követik, hogy az egy egész szerkesztőségnek is becsületére válna.

Eközben cikkeket, könyveket ír, és megannyi médiaszereplése mellett vitaműsorokat szervez és vezet, amelyek komoly közéleti-társadalmi témákat járnak körbe.

Ahogy mi is ebben az epizódban.

Puzsér Róbert

[00:05:09]

Miért „találta meg” Puzsér Róbert Vasvári Vivient, aki aztán feljelentette őt? Esetek, amikor az értelmiség nem engedheti meg, hogy elmenjen a bulvárjelenségek mellett szó nélkül.

[00:11:16]

A felhergelés, a szociális uszítás beláthatatlan következményei ennek, ha jön a válság.

[00:13:07]

A Feleségek luxuskivitelben című műsor: a benne szereplő feleségek haszontalansága. A gazdagság kultúrája, az ezzel járó felelősségvállalás Amerikában és ennek hiánya, a történet nélküli vagyonok Magyarországon.

[00:19:45]

Puzsér Róbert kirohanása Vasvári Vivien ellen és a celeb intsagramposztja, ami ezt kiváltotta.

[00:23:01]

Vasvári Vivien és a celebek óriási követőtábora a közösségi médiában. A kereskedelmi televíziók, a 20. századi létbizonytalanság és a „proli hős”.

[00:26:40]

Az igazi sikeremberek hiánya Magyarországon. Az állami pénzből „megképződött” magyar nagyburzsoázia, ennek összefüggései a kádárizmussal. A félperiféria féllegitim állapota, mint magyar szabadság.

[00:29:26]

A magyar társadalom identitáskrízise. A törzsi Magyarország törzsi identitásai. A trikolór, mint nem létező identitás – szemben a székely és az uniós zászlóval.

[00:32:38]

A világszerte felerősödő kultúrháború. A „mi” és „ők” szembenállásának kialakítása a politika diabolikus eszközeivel. A kultúrharc sokkal hosszabb hagyománya Magyarországon.

[00:38:13]

A politikai radikalizálódás lélektana. Joseph Goebbels, mint a politikai marketing és az üzleti marketing atyja. A nemzeti szocializmus, mint a megváltást kínáló brandek őse.

[00:43:32]

Van remény arra, hogy racionális döntéseket hozzunk politikai kérdésekben? Az elit ellenérdekeltsége ebben. A kereskedelmi televíziók szerepe az elzüllesztésben, a reklámszpotok romboló logikája, a fogyasztó „gyártása”.

[00:48:26]

A kereskedelmi televíziózás szövetsége a celebiparral 1997-től. A magyar bulvár születése, Friderikusz Sándor korábbi kísérlete erre. A magyar kereskedelmi televíziózás súlyos felelőssége a jelenlegi állapotokban.

[00:54:13]

A bulvár két „infernális leágazása”: bulvár a nyomorból és a szociális uszítás. A bulvárkritika fontossága. Puzsér Róbert, a küldetéses ember. Ennek veszélyei.

[00:58:24]

Puzsér Róbert szerepvállalása az RTL Csillag születik című tehetségkutató showban. A felkérés és a szereplés története, Puzsér Róbert szándéka ezzel.

[01:10:55]

A kereskedelmi tévézés belső energiái, a sodrás, aminek nehéz ellenállni a benne résztvevőknek. A reklámnak való megágyazás, mint az érzelmi felfokozottság végső célja. Puzsér Róbert eltökéltsége abban, hogy autonómiáját eközben is megőrizze.

[01:14:41]

Puzsér Róbert pánikbetegsége, amely pár hónappal azelőtt hatalmasodott el rajta, hogy a műsorban való szereplésre felkérték. A félelem örvénye.

[01:19:24]

A gyógyszeres kezelés lényege: időt nyerni a terápiához. Aminek célja, hogy az ember sorsára rálásson, történetét megértse, szorongásának okát felfejtse. A szorongás, mint rejtvény.

[01:27:36]

Puzsér Róbert saját médiájának felépítése. Facebook-oldala és Youtube-csatornája. Korábbi munkahelyek, ahonnan kirúgták. Ennek alapélménye a saját csatornák kialakításakor.

[01:31:11]

A médiatér beszűkülése a 2012 utáni nyolc évben. A „polgárháború” miatt megképződő új tér a jobbon és balon kívül.

[01:37:10]

A meggyőződés és a megélhetés szembekerülése Magyarországon. A belső könyv meghamisítása a megélhetés miatt.

[01:43:24]

Puzsér Róbert a szelep vagy bohóc. Kultúrális szerepe, amely segíthet a rendszer feszültségét levezetni.

[01:45:55]

A főpolgármester-jelöltség, belépés a politikába, a „hamisság meghekkelése”. Puzsér Róbert, mint vírus.

[01:51:18]

A koronavírus járvány: van-e esély, hogy ez a krízis jó irányba löki a társadalmakat? A változás ára, amit be kell fizetni. A fenntarthatatlan növekedés kényszerének válsága, a szavazatok kivásárlásának gyakorlata, az elitcsere szükségessége.

[02:02:12]

Ellenzéki kórkép: Puzsér Róbert negatív tapasztalatai a kampány alatt. Az öt százalék alatti választási eredményének értékelése.

Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.

Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.

Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.

Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő.

Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo.

2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat.

Szécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán.

Szerzői Facebook-oldala itt található.

Regények:

Művelődéstörténet:

[0:05:13]

Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított.

[0:09:55]

Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta.

[0:12:24]

Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő.

[0:16:25]

A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz.

[0:19:24]

Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok.

[0:24:11]

Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta.

[0:28:55]

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince.

[0:39:16]

A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz.

[0:44:25]

A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza.

[0:50:59]

Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?)

[0:55:25]

Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzeti karakter (szemben a magyarországi „kiskapuzással”).

[1:02:44]

Az új magyar Nemzeti Alaptanterv, kötelező olvasmánylisták és az ideológiai átnevelés késztetése. Ezzel szemben a finn gyakorlat. És az „új” gyerekek.

[1:08:37]

Hugonnai Vilma, mint Szécsi Noémi hőse. Pöttyös könyvek és csíkos könyvek, mint korai inspiráció. Az orvosnő életének alkonya, tragikus fordulatai. A tüdőbaj, a korszak másik nagy mumusa.

[1:12:41]

A munkába álló „úrinő”:a női foglalkoztatottság elterjedése az I. Világháború után. Az emancipációs robbanás. A kétféle nő: az „alsóbb” osztályokba tartozó nőkre más szabályok vonatkoztak.

[1:16:41]

Nők, akik nem akarnak gyereket vállalni – a máig érvényes tabu.

[1:19:22]

Boldogabbak lettek-e a nők az emancipáció után, a nőjogi küzdelmek eredményeként? Problémák, amelyek nem változtak és amelyek átalakultak. A munka világába kilépő nő dilemmája: teljesíteni az élet több területén egyszerre. A férfiak változó vagy nem változó hozzáállása ehhez. A máig élő XIX. századi vagy archaikus sztereotípiák.

[1:25:16]

A technológiai változás szerepe a nők egyenjogúságában. Az egészségügyi betét, a fogamzásgátló tabletta és a bébiétel forradalmi hatásai. A szexuális forradalom, a férfi és női szexualitás között „aszimmetria” megszűnése. Az ezzel együtt továbbélő 19. századi tabuk.

[1:32:36]

Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regénye a nők mai dilemmáiról. A szexuálisan felszabadult nők megbélyegzése.

[1:38:55]

„Alámenős” női szerepek ma. Generációs változások ezen a téren. A gondoskodó nő, mint tovőábbélő elvárás.

[1:42:50]

Szerepek a mai párkapcsolatokban, az egyező értékrend és az empátia fontossága.

[1:44:37]

Női közösségek és férfiközösségek. Az utóbbiak esetleges hiánya. Rivalizálás és szolidaritás nők között, férfiak között. A változó férfi nem, a férfiak által felvett új „skill”, hogy beszélhetnek az érzelmeikről. Annak szükségessége, hogy a férfiak újrafogalmazzák magukat a megváltozott nők mellett.

[1:49:43]

A Me Too és „visszamenőleges” hatásai. A férfi nemi identitás „mérgező” elemeinek kiiktatása. A nők XIX. századi elvárásai a férfiakkal szemben. A férfi és női nemi szerepek, zsemélyiségjegyek esetleges megváltoztathatatlan, biológiai okai, gyökerei.

[2:01:19]

A női termékenység korlátozott időszaka hatása az életpályamodellre, a nag kép „gyorsabb” megértésének szükségessége emiatt.

[2:04:28]

Szécsi Noémi merítése saját környezetében látott sorsokból regényeihez. Ismerőseinek viszonyulása ehhez.

[2:05:51]

A női emancipáció és a gyerekvállalás összefüggései. Létezhet-e olyan állapot, amelyben a születésszám is növelhető és a női egyenjogúság is megmarad? A gyerekvállalás „prokjektjének” óriásivá növekedése.

[2:09:52]

Koronavírus: lát-e valamit abból, hogy mi lesz, az irodalom. A háborús konyha tippjei. Átállni egy másféle fogyasztásra.

[2:14:04]

Veszteségeink járvány idején. Életünk összeomlása – B-tervek és C-tervek. Noémi kertje.

[2:16:23]

A gazdagokat és kiváltságosokat is sújtó vírus: a járvány, amitől nem véd meg a pénz és a befolyás.

[2:18:16]

Hogyan lett Szécsi Noémi „polgáriból” „balliberális” író? A középen maradás lehetetlensége Magyarországon. Kerényi Imre sztárcsináló levele. A nem írás, mint állásfoglalás a kialakult helyzetről. Kiesés a polgári pikszisből.

[2:23:24]

Az életközepi válság. A megújulás igénye ebben az életkorban.

Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.

Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.

E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).

Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.
És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.

Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is.

Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája.

Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj.

Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről.

Zoltán Gábor a Wikipedián.

Megjelent könyvei:

[0:05:49]

Az első hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. A Pasaréti úti titkos nyilas főhadiszállás, Rettman Kurt villája és a szomszéd: Jávor Pál.

[0:08:03]

Miért volt közellenség a nyilasok számára Jávor Pál? A zsidó feleség és az új, fiatalabb, németbarát színészgeneráció.

[0:14:06]

Városmajor, Krisztinaváros, a XII. kerületi nyilasterror helyszíne. A patinás, konszolidált környék másik arca: a 30-as 40-es évek munkás, iparos, napszámos beköltözői. A kerület gyárainak, kórházainak és tömegközlekedésének („beszkártosok”) nyilas szervezetei. A „beszkártosok” nagy aránya a nyilas szervezetben. Ennek okai.

[0:18:15]

A kórházak, egészségügyi intézmények nagy száma a kerületben, az itt dolgozó „egyszerűbb emberek”, a nyilas szervezettség meghökkentő nagysága ezekben az intézményekben az „orvosoktól az ápolókig”.

[0:19:26]

Mi hajtotta a kerületben az embereket a nyilas pártba? A létező társadalmi gondok, a nyilas és kommunista mozgalmak hasonló megoldóképlete.

[0:21:06]

A Dózsa-felkelés, mint a nyilasok által behozott forradalmi „előkép”.

[0:24:24]

Hogy „találta meg” Zoltán Gábort a téma? Mikor és miért kezdte el írni az Orgiát és a Szomszédot?

[0:26:43]

A kerületben 1945 januárjában lezajlott nyilas vérengzések helyszínei: Maros utcai kórház, Bíró Dániel Gyógyintézet, Alma utcai idősek otthona.

[0:30:31]

Zoltán Gábor állásának megszűnése a Magyar Rádiónál, ennek politikai okai.

[0:33:24]

A témához hasonló motívumok Zoltán Gábor korábbi műveiben: „megúszástörténetek”.

[0:35:40]

A pillanat, amikor megszületik a nyilas „rend”. Az új rend, mint a kultúra elleni lázadás.

[0:40:59]

A vadászfalka megszületése – Elias Canetti Tömeg és Hatalom című könyvének mondata, mint az Orgia című regény mottója. A bennünk szunnyadó agresszió és annak felélesztése.

[0:44:31]

A budapesti nyilasok gyilkosságai, mint sajátos „kitüremkedés” a magyar holokauszt történetében. A „kétkezi” öldöklési módszerek előtérbe kerülése.

[0:46:51]

Miért orgia lett az első regény címe? A szó által felidézett jelentések.

[0:49:27]

Miért játszott ennyire központi szerepet a szexuális erőszak a könyvben és a nyilasok kegyetlenkedései során? Bosszúvágy a „nemi nyomor” miatt.

[0:52:45]

Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában című esszéje.

[0:53:55]

Elias Canetti: Tömeg és hatalom című könyve. „Törzsi” magyarázatok arra, ami történt.

[0:55:01]

Mindez nem a fantázia műve: az író kutatásai során kerültek elő ezek a történetek. Az elkövetők valós személyek, valódi nevükön.

[0:57:50]

A dionüszoszi életérzés és szertartásrend az ókori görögöknél. A társadalmi rendből való kilépés rituáléja, de a visszatérés lehetőségével.

[0:59:15]

A magyar társadalom szétverése. Az agresszió növekedése nem csak a nyilasok esetében, hanem például a közlekedési eszközökön. A korábbi rend a háború után sem állt vissza.

[1:01:35]

Az „orgia” folytatódása a szovjet csapatok megérkezésével A két történet hasonlósága és párhuzamos feldolgozása.

[1:05:00]

A vadászfalka megszületése: ragadozók és prédaállatok. Erőszakos fegyveres csoportok ragadozó jellege, életmódja.

[1:07:46]

A név szerint szerepelő elkövetők és esetleg még életben lévő rokonaik, utódaik a kerületben. Ennek pontosságot kikényszerítő ereje.

[1:09:22]

Milyen forrásolkból dolgozott Zoltán Gábor? A kutatás helyei, módszerei, a XII. kerületi nyilasok „megtalálásának” lehetőségei.

[1:13:24]

A kerületi nyilasok „profiljának” felépítése az adatok alapján, ezres nagyságrendben.

[1:15:02]

A nyilasok indítékainak, tetteik mozgatórugójának megértése. Az író, kutató törekvése erre. A pszichológia, mint erre megfelelő eszköz. Adorno fontossága a téma szempontjából. A fasiszta ember személyiségstruktúrája. Ennek érvényessége a nyilasok esetében.

[1:20:13]

Hogyan kezdett működni a nyilas párt által kínált világmagyarázat hívei esetében a zsidótörtvények után?

[1:21:14]

A törlesztés, mint fontos elem ebben a világképben. E hatás megértésének szükségessége. A szembesülés nehézsége. (Ha mindez megtörténhetett, hogyan élhetünk tovább?)

[1:23:09]

A turulos emlékmű a XII. kerületben, a körülötte zajló élesedő vita.

[1:29:20]

Pokorni József nevének levétele az emlékműről. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde. Mit gondol erről Zoltán Gábor? Pokorni József neve az Orgiában. A nyilas szellemiség jelenléte a mai XII. kerületben, ennek történelmi okai, az itt élő leszármazottak.

[1:33:57]

A turulos emlékmű felállításának rövid története, Pokorni Zoltán polgármester korábbi kiállása mellette. Az „elkövetők szimbólumai”.

[1:36:00]

Pokorni Zoltán beszéd alatti elérzékenyülése, gesztusa, mint jó irányba tett lépés. A szimbólumok ügyében tett korábbi nyilatkozata miatti elszámolnivalója.

[1:37:57]

Felelősek-e a leszármazottak felmenőik vétkeiért? Ha igen, miféle
„felelősség” ez, ami a szembenézést, bocsánatkérést szükségessé teszi?

[1:40:39]

Egy korábbi történet Pokorni Józsefről. A családtörténet lehetséges összefüggései azzal, miképpen gondolkozott korábban az emlékműről Pokorni Zoltán.

[1:42:58]

Szép versek 1944 – Zoltán Gábor készülő könyve és a „tűzgyújtó” értelmiségiek. Alföldi Géza verse és a nagy „mi”: a többesszám első személy használata az erőszakos forradalmi nézeteket vallók világában.

[1:49:22]

Együtt vagyunk-e ebben az időben? Nem csak magyar probléma: közösséget éreznek-e a nagyvárosi emberek saját országuk lakóival? Vagy inkább más, akár külföldi nagyvárosok lakóival értik meg egymást jobban?

[1:52:23]

Párhuzamok, interferenciák a mai magyar valóssággal: amikor ma visszaköszönnek a régi szövegek.

[1:54:20]

Mi köze ennek az egész témának egy „budai, keresztény úrigyereknek”? Hogyan alakult a magát függetlennek elképzelő Zoltán Gábor irodalmi ízlése? Ellentétben van-e egymással a „kozmopolita” beállítódás és a „népi” kultúra? Ennek mesterségesen kialakított ellentéte.

[2:01:16]

A Térey-ösztöndíj visszautasítása, Zoltán Gábor indoka erre.

[2:04:29]

Az író a senki földjén: az alkotásban való szerepe ennek a kívülállásnak. A két könyv megírásának magányossága.

[2:08:50]

Kertész Imre Sorstalansága, mint szemlélet, amihez Zoltán Gábor vissza tudott nyúlni. Az üdvtörténet hiánya, az illúziótlanság.

[2:12:05]

Nem kilátástalan-e Zoltán Gábor küzdelme olyasmi ellen, ami az emberi természet része? Gyakorolhat-e pozitív hatást munkája közállapotainkra? Az emberek közti megértésre való hajlam erősítésének lehetősége.

[2:15:11]

Az egyre látványosabb különbségek és elhatároltságok Magyarországon. Mi tartja össze ezt a szétválasztott társadalmat? Súlyos problémák, amelyekkel foglalkozni kellene. A polgárháborús politikai logika, mint ami ezt megakadályozza.

[2:19:56]

Egy régi fa története, amit gyerekkorában lerajzolt Zoltán Gábor. „Üzenete” az író számára. A téma, amely még mindig fogva tartja a szerzőt.