Bár a társadalmak öregedése a nyugdíjkorhatár emelését vetíti előre, újkeletű problémaként jelentkezik, hogy a technológia vezette új gazdaságok kevesebb munkalehetőséget kínálhatnak az idősebb korúaknak, mint a korábbi korszakok. A 60 év felettiek tehát olyan helyzetben találhatják magukat, hogy miközben tovább kellene maradniuk a munkaerőpiacon, aközben az álláslehetőségeik tovább szűkülnek.

A gazdaság nagyon rossz állapotban van, de az előrehozott választás politikai kérdés, nem gazdasági – mondja a Dellában Pogátsa Zoltán közgazdász, jelezve, hogy tankönyv szerint elsősorban a kormánykoalíció szétesése vezethet el az idő előtti voksoláshoz.

Telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével a 2025-ös fővárosi költségvetés benyújtása előtt Karácsony Gergely. A főpolgármester erről a Della újévi első adásában beszélt. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ a vendégünktől, hogy a végső igent Magyar Péter mondta-e ki, mert – mint fogalmazott – ennek megválaszolására nincs felhatalmazása.

A fegyverüzletben lát főként potenciált a formálódó amerikai-magyar gazdasági csomag részeként László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint más területen nem látni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővülésének jelentős esélyét. Donald Trump leendő amerikai elnök nem fog idevezényelni beruházásokat, és a magyar kormány sem tud kibújni az uniós vámközösség alól, hogy olcsóbb legyen a magyar export – érvelt a Della vendége, aki szerint néhány közös szelfi lehet leginkább a kézzelfogható eredménye Trump és Orbán Viktor elmélyülő barátságának.

Korunk politikai válsághelyzetei a Della vendégét a múlt század első nagy világégését megelőző eseményekre emlékeztetik. A szaporodó konfliktusok, a főszereplők motivációi hasonló mintázatot rajzolnak fel, mint az I. világháború előtti időszaké. Az autoriter államok helyet követelnek maguknak a nagyok asztalánál, az események fő irányítói (akkor a Német Birodalom, most Kína) mellett ismét felfedezhetők a történések sodrásában a saját érdekeiket érvényesíteni próbáló szövetségesek (akkor az Osztrák-Magyar Monarchia, most Oroszország), velük szemben pedig felsorakoztak a demokratikus alapon működő államok.

Formájában rövid, tartalmában annál jelentősebb javaslat került a parlament elé a paksi beruházás jogi feltételeinek módosításáról. A Della mai vendégével próbáltuk értelmezni a törvénymódosítót, és több érdekes részletet sikerült felfedeznünk. Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő szerint a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult az Integritás Hatóság (IH): a kormánytól várnak állásfoglalást arról, hogy meddig mehetnek el az együttműködésben az Európai Ügyészséggel. Utóbbi ugyanis azzal kereste meg a hatóságot, hogy alakítsák ki a formális kereteket az adatok, iratanyagok átadásáról, az információk megosztásáról. Biró Ferenc Pál, az IH elnöke a Della adásában elmondta: a hatóságnak van ezzel kapcsolatban egy jogértelmezése – nem mellesleg pedig törvényi kötelezettsége arra, hogy a nyomozó szervekhez megtett feljelentéseit szimultán biztosítsa a csalás elleni uniós hivatalnak (OLAF) és az Európai Ügyészségnek is – de az igazságügyi tárcától várnak állásfoglalást.

Még a Transparency International Magyarországnál (TI) is utána kellett nézni a Magyar Pétert érintő lehallgatási botrány során, hogy ki az a Vertán György, mert az informatikában érdekelt vállalkozó neve idáig nem volt igazán közismert, holott a közbeszerzéseken jól szereplő üzletember szerepel a Tenderbajnok listán, amit a szervezet állít össze.

„Külföldön voltam egy bridzsversenyen a választás előtt két héttel, és az egyik partnerem, egy megrögzött fogadó mutogatta nekem, hogy Trump oddsa 1,47, Kamala Harrisé 2,13. Innentől kezdve nem gondoltam, hogy saját véleményemnek kellene lennie a választások eredményéről” – érzékeltette személyes élményei alapján a Della mai vendége, Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Videoton társtulajdonosa és egyik vezetője, hogy az amerikai elnökválasztás előtt már kitapintható volt a hangulatból, hogy Donald Trump esélyei nagyobbak, mint demokrata ellenfeléé.

Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.