A magas vámok sokáig nem tarthatóak fenn – mondta a Dellában Hetzmann Béla, a legnagyobb német autógyártóknak beszállító Csabacast Kft. egyik alapító-tulajdonosa, aki egyben a tőzsdén forgó, többségi állami tulajdonban lévő Rába Nyrt. vezérigazgatója.

Olyan tranzakciók sorozata történt, amelyek egyértelműen nem szolgálhatták az állam érdekeit – állítja a Dellában Simor András volt jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bankról készült számvevőszéki jelentések alapján. A kérdés szerinte az, hogy ezekre az explicit bizonyítékokat megtalálják-e, egyáltalán: meg akarják-e találni. Vendégünk szerint nemcsak az alapítvánnyal, hanem a jegybank vezetésével szemben is meg lehet fogalmazni a hűtlen kezelés gyanúját.

Magyarország védtelen, ezért szükség lehet a sorkatonaság visszaállítására hibrid formában – állítja a Dellában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint hasonló a helyzet Európa más országaiban is. Tartós, stabil béke nem remélhető Donald Trumptól, akiről feltételezik, hogy ő lehet az Élet Vize. De mit jelent ez az ügynökök világában?

Az amerikai középosztály frusztrációja vezetett Donald Trump győzelméhez, annak sok évtizedes megélése, hogy nem részesednek kellő mértékben a gazdaság által megtermelt javakból. Az amerikai álom véget ért, és ezt Trump nagyon jól érzékelte. A magyar társadalom közepe önmagához képest előrébb tudott lépni a rendszerváltás óta, de ettől még igaz, hogy a 2026-os országgyűlési választást itthon is az anyagi helyzet vagy annak relatív megítélése fogja eldönteni – mondja Jaksity György befektető a Dellában.

A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, az Erste vezérigazgató-helyettese szerint „még nem sejlett föl, hogy az amerikai elnök mit is szeretne pontosan, mi a nagy masterplan.” A pénzügyi piacokért és vállalatokért felelős bankár szerint eleinte lehetett azt hinni, hogy az amerikai elnök munkáját szakértő tanácsadók segítik, de mára ez az illúzió elszállt, és csak a rövid távra szóló, ad-hoc kommunikációt kapjuk. Ez a politika „előreláthatatlan katyvaszként szűrődik felénk” – mondja a műsorban.

Miközben folyik a politikai lamentálás arról, hogy a főváros kezelésében létrejöhet-e egy új városnegyed Rákosrendezőn, vagy a beruházás meghaladja-e a városvezetés kapacitásait, a bankok megszimatolták az üzleti lehetőséget, és már jelezték érdeklődésüket a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) felé. Erről a területen elővásárlási joggal rendelkező cég vezérigazgatója, Mártha Imre beszélt a Dellában.

„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.” Az idézet a Della vendégétől, Gulyás Gergelytől származik, aki szerint első olvasatban már a szerdai (azaz mai) kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Véleményéből pedig az következik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűvé tételét fogja előírni a kormány.

Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében – mondja a Della vendége, Surányi György volt jegybankelnök, aki felfedezni véli a jegybanki beavatkozás nyomát a 410-es árfolyam feletti szinteken, ahol az év elején járt a forint. S amivel nincs semmi baj, a devizatartalékok jelenlegi szintje erre fedezetet tudott nyújtani. Szerinte nem volt indokolt a forint gyengesége, amikor elment 415 fölé az árfolyam, de azt is mutatta ez, hogy „van egyfajta bizalmi hiány a magyar gazdaságpolitika iránt”. A forint árfolyama szerinte jelenleg a 395-400-as tartományban „lenne a helyén”.

Navracsics Tibor nem tud róla, hogy az arab befektető lépett volna vissza a rákosrendezői beruházástól. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter erről a Dellában beszélt. Mivel jelen volt azon a kormányülésen, amelyen döntés született a főváros elővásárlási jogának elfogadásáról, első kézből kaptunk tájékoztatást annak hátteréről.

Vége a liberális világrendnek – fejtette meg az amerikai elnökválasztás legfontosabb üzenetét Róna Péter közgazdász a Dellában. Ő maga sem hitte volna, hogy az USA 47. elnökének egy „elítélt bűnözőt” választanak meg, mégis megtörtént, ami korszakhatárt jelent. A liberális világmagyarázat megbukott, amikor 2008-ban nem tudta előre jelezni a pénzügyi válságban testet öltő bajt. Az új éra a káoszról, a radikalizálódásról szól majd, amelyben a választók az erősnek gondolt politikusoknak szavaznak bizalmat, és a jelöltekkel szembeni normatív követelmények – mint például a feddhetetlenség – háttérbe szorulnak.