Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében – mondja a Della vendége, Surányi György volt jegybankelnök, aki felfedezni véli a jegybanki beavatkozás nyomát a 410-es árfolyam feletti szinteken, ahol az év elején járt a forint. S amivel nincs semmi baj, a devizatartalékok jelenlegi szintje erre fedezetet tudott nyújtani. Szerinte nem volt indokolt a forint gyengesége, amikor elment 415 fölé az árfolyam, de azt is mutatta ez, hogy „van egyfajta bizalmi hiány a magyar gazdaságpolitika iránt”. A forint árfolyama szerinte jelenleg a 395-400-as tartományban „lenne a helyén”.

Navracsics Tibor nem tud róla, hogy az arab befektető lépett volna vissza a rákosrendezői beruházástól. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter erről a Dellában beszélt. Mivel jelen volt azon a kormányülésen, amelyen döntés született a főváros elővásárlási jogának elfogadásáról, első kézből kaptunk tájékoztatást annak hátteréről.

Vége a liberális világrendnek – fejtette meg az amerikai elnökválasztás legfontosabb üzenetét Róna Péter közgazdász a Dellában. Ő maga sem hitte volna, hogy az USA 47. elnökének egy „elítélt bűnözőt” választanak meg, mégis megtörtént, ami korszakhatárt jelent. A liberális világmagyarázat megbukott, amikor 2008-ban nem tudta előre jelezni a pénzügyi válságban testet öltő bajt. Az új éra a káoszról, a radikalizálódásról szól majd, amelyben a választók az erősnek gondolt politikusoknak szavaznak bizalmat, és a jelöltekkel szembeni normatív követelmények – mint például a feddhetetlenség – háttérbe szorulnak.

420 forintos év végi árfolyam, 4,5 százalékos infláció, 2 százalékos növekedés – a Della mai vendége szerint e pálya mentén alakul a magyar gazdaság 2025-ben. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője tehát nagyon másként látja az idei évet, mint a kormány, amely 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos GDP-vel tervezett.

Az eddigi információk alapján az infláció idén közelebb lesz a jegybanki előrejelzési sáv (3,3–4,1 százalék) tetejéhez. Erről a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Dellában. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy 4 százalékhoz közel lehet az éves adat – emlékeztetőül: a kormány 3,2 százalékkal tervez –, de kiemelte, hogy az idei év számos bizonytalanságot hordoz, amelyek nehezítik a tisztánlátást.

Bár a társadalmak öregedése a nyugdíjkorhatár emelését vetíti előre, újkeletű problémaként jelentkezik, hogy a technológia vezette új gazdaságok kevesebb munkalehetőséget kínálhatnak az idősebb korúaknak, mint a korábbi korszakok. A 60 év felettiek tehát olyan helyzetben találhatják magukat, hogy miközben tovább kellene maradniuk a munkaerőpiacon, aközben az álláslehetőségeik tovább szűkülnek.

A gazdaság nagyon rossz állapotban van, de az előrehozott választás politikai kérdés, nem gazdasági – mondja a Dellában Pogátsa Zoltán közgazdász, jelezve, hogy tankönyv szerint elsősorban a kormánykoalíció szétesése vezethet el az idő előtti voksoláshoz.

Telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével a 2025-ös fővárosi költségvetés benyújtása előtt Karácsony Gergely. A főpolgármester erről a Della újévi első adásában beszélt. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ a vendégünktől, hogy a végső igent Magyar Péter mondta-e ki, mert – mint fogalmazott – ennek megválaszolására nincs felhatalmazása.

A fegyverüzletben lát főként potenciált a formálódó amerikai-magyar gazdasági csomag részeként László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint más területen nem látni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővülésének jelentős esélyét. Donald Trump leendő amerikai elnök nem fog idevezényelni beruházásokat, és a magyar kormány sem tud kibújni az uniós vámközösség alól, hogy olcsóbb legyen a magyar export – érvelt a Della vendége, aki szerint néhány közös szelfi lehet leginkább a kézzelfogható eredménye Trump és Orbán Viktor elmélyülő barátságának.

Korunk politikai válsághelyzetei a Della vendégét a múlt század első nagy világégését megelőző eseményekre emlékeztetik. A szaporodó konfliktusok, a főszereplők motivációi hasonló mintázatot rajzolnak fel, mint az I. világháború előtti időszaké. Az autoriter államok helyet követelnek maguknak a nagyok asztalánál, az események fő irányítói (akkor a Német Birodalom, most Kína) mellett ismét felfedezhetők a történések sodrásában a saját érdekeiket érvényesíteni próbáló szövetségesek (akkor az Osztrák-Magyar Monarchia, most Oroszország), velük szemben pedig felsorakoztak a demokratikus alapon működő államok.